Tavaly februárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal nőtt, ezen belül a liszté 44,3, az étolajé 27,5, a tojásé 24,7, a tejé 22,5, a vaj- és vajkrémé 19,2, a kávéé 16,1, a gyümölcs- és zöldségléé 14,5, a csokoládé és kakaóé 13,8, a tejtermékeké 10,9 százalékkal. A termékcsoporton belül a száraztészta ára 4,4 százalékkal mérséklődött.
A KSH jelentése szerint a szolgáltatások 9,2 százalékkal drágultak, ezen belül a postai szolgáltatások 16,8, a telefon, internet 14,9, a lakbér 12,2, a lakásjavítás és -karbantartás 10,4, a járműjavítás és -karbantartás 10,3, a testápolási szolgáltatások 9,4 százalékkal.
A szeszes italok, dohányáruk ára 5,0 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 4,9 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára 1,6 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 18,9, az új személygépkocsik 6,6, a szobabútorok 2,9 százalékkal többe, a használt személygépkocsik 2,9 százalékkal kevesebbe kerültek.
A háztartási energiáért 0,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a tűzifa ára 4,9 százalékkal mérséklődött, míg a palackos gázért 10,1, az elektromos energiáért 0,6, a vezetékes gázért 0,1 százalékkal többet kellett fizetni. A járműüzemanyagok 3,8, a gyógyszer, gyógyáruk 3,2 százalékkal drágultak egy év alatt.
Januárhoz viszonyítva egy hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 0,8 százalékkal növekedtek.
Az élelmiszerek átlagosan 1,2 százalékkal drágultak, ezen belül az étolaj 5,4, a kávé 5,2, a margarin 4,4, az idényáras élelmiszerek, mint a burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen 3,8, a kenyér 3,3, a párizsi és kolbász 2,7, a csokoládé, kakaó 2,3, a vaj- és vajkrém 2,0, a baromfihús 1,9 százalékkal többe került. Ugyanakkor a tej ára 2,6, a sertéshúsé 0,8 százalékkal mérséklődött.
A szolgáltatások ára átlagosan 1,2 százalékkal nőtt egy hónap alatt, ezen belül a testápolási szolgáltatások 1,6, a járműjavítás és -karbantartás 1,5, a lakásjavítás és -karbantartás 1,4 százalékkal többe kerültek. A szeszes italok, dohányáruk ára 1,1 százalékkal emelkedett, ezen belül a szeszes italoké 2,5 százalékkal.
A háztartási energiáért átlagosan 0,2 százalékkal többet kellett fizetni, ezen belül a palackos gázért 1,2, a vezetékes gázért 0,3 százalékkal. A járműüzemanyagok ára 0,9 százalékkal csökkent – derült ki a KSH jelentéséből.
A magas áremelkedés korlátozása érdekében Orbán Viktor bejelentette, hogy egy hetük van az élelmiszerláncoknak önkéntesen csökkenteni az infláció következtében megemelt árakon, vagy különben árstopot fog kiszabni a kis és nagykereskedésekre egyaránt.
Kapcsolódó tartalom
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint is elfogadhatatlan ez a magas szintű élelmiszer-infláció, ezért a kormány minden létező eszközt bevet annak érdekében, hogy a magas inflációs árakat kontroll alatt tartsa (a tárcavezető az előző hétvégén már utalt arra egy nyilatkozatban, hogy 7 százalék körül lehet az élelmiszer áremelkedése). Szerinte ugyanis az alacsony infláció szinten tartása elengedhetetlen ahhoz, hogy erősödjön a háztartások váráslóereje a magyar családok védelme érdekében.
Kapcsolódó tartalom
Az élelmiszer-infláció okozta áremelkedést a kormány továbbra is szorosan nyomon követi, hogy az árcsökkentések tartósak maradhassanak. Ennek érdekében a kötelező árstop lehetőségét sem zárták még ki – e lépésről lapunknak Lentner Csaba közgazdászprofesszor azt mondta korábban, hogy most jóval szélesebb körben kellene kiterjeszteni, mint annak idején.