Nyilvánosságra hozta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a magyar gazdaság állapotáról szóló legfrissebb adatokat. Eszerint az ipari kibocsátás a korábbi, hosszabb ideig tartó mélyrepülés után most januárban már enyhén javuló adatokat mutat: a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján 0,8 százalékkal jobbak az adatok, mint a tavaly decemberiek.
Az ipari mutatók egyhónapos javulásnál sokkal hosszabb ideje erősödik a kiskereskedelmi forgalom, hiszen itt egy év alatt, vagyis 2024 januárjáról 2025 januárjára rögzítettek 4,7 százalékos emelkedést a KSH szakemberei.
Kapcsolódó tartalom
Ha egy kicsit a számok mögé nézünk, egyes részterületen egészen kimagasló növekedést láthatunk.
Az előző év azonos időszakához képest 2025. januárban a naptárhatástól megtisztítva a nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának összetevői közül a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 9,7, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 7,8, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 6,7, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 4,7 százalékkal nőtt a forgalom.
Kapcsolódó tartalom
A kiskereskedelmi forgalomból 8,8 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 3,9 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek eladásai pedig 19 százalékkal nőttek.
Mindezek alapján januárban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1477 milliárd forintot ért el.
A KSH továbbá arról is tájékoztatást adott, hogy idén januárban hazánkban közel 4,7 millióan dolgoztak, miközben a munkanélküliség továbbra is az európai uniós átlag alatt van. Ez utóbbi kapcsán még egy fontos adat derült ki a KSH mutatóiból: a munkanélküliek száma az előző év azonos időszakához viszonyítva kétezer-hétszáz fővel mérséklődött.
Kapcsolódó tartalom
„Mocorog a gazdaság, megindult a felfelé kapaszkodás útján” – értékelte a hirado.hu-nak Lentner Csaba a KSH friss keletű adatait. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem közgazdászprofesszora és a Széll Kálmán Állampénzügyi Kutatóműhely vezetője jó jelnek nevezte, hogy nőtt az ipari és a kiskereskedelmi forgalom.
Ráadásul a tavalyi utolsó negyedévben a GDP is enyhe, 0,5 százalékos erősödést hozott, a korábbi negyedévek visszaesésével ellentétben.
Mindez alapján a közgazdász úgy véli, hogy kikerültünk a technikai recesszió veszélyéből, a kormány által megfogalmazott gazdasági célok pedig tarthatók. Kijelentette: „A tavaly év végi és az eddig megismerhető idei adatok alapján a 2025-ös esztendőre megalapozottnak tűnik az 1,2 százalékos GDP-emelkedés.”
A közgazdászprofesszor hangsúlyozta, hogy tavaly óta folyamatosan nőnek a fizetések, idén pedig olyan erőteljes adókedvezmény-program indul, hogy ezeknek a hatására komolyan megnövekszik a lakosság vásárlóereje.
Kapcsolódó tartalom
A közgazdász kifejtette: „Az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett gigantikus mértékű adócsökkentő intézkedéscsomag révén már idén ezermilliárd forinttal több pénz marad a családoknál.” Kérdésünkre, hogy ez a nagyarányú adócsökkentés nem okoz-e bajt a költségvetés bevételi oldalán, a közgazdászprofesszor azt válaszolta: „Az adócsökkentő intézkedéscsomag révén a családoknál maradó ezermilliárd forint jelentősen megemeli majd a lakosság vásárlóerejét, a pénz pedig a megvett termékek révén, de a fogyasztási adókon keresztül visszaáramlik az állami büdzsébe” – mondta. Rákérdeztünk arra is, hogy mindez nem generálja-e az inflációt.
Lentner Csaba szerint amennyiben a Gazdasági Versenyhivatal résen van és erős ellenőrzési rendszert vezet be, akkor meg lehet törni az árdrágulás ütemét.
Hazánk nemzetközi összehasonlításban is nyitott gazdaságnak számít, az Európa hajtómotorjának számító Németország pedig már a második esztendeje gyengélkedik, gazdasága zsugorodik. Lentner Csaba szerint a német gazdasági recesszió bennünket is érint. Mint mondta, a német autógyártók stabilan negatív bizalmi indexe mindent elárul. A Friedrich Merz megválasztott kancellár által belengetett ezermilliárd eurós támogatást jelentő gazdaságélénkítő terv kapcsán a közgazdász kifejtette: „Akkora lyuk tátong a német gazdaság oldalán, hogy a befoltozásához kevés az ezermilliárdos terv. Kidobott pénznek tekinthető ez az összeg, hiszen a németek vészesen lemaradtak az innovációban, nem képesek gazdaságosan termelni, az energiaárak az egekbe szöktek, a munkaerő pedig megfizethetetlenül drága lett, így mit érnek azzal ha többet termelnek, de a kész autóik a nyakukon maradnak.”
A hirado.hu természetesen azt is megkérdezte, hogy minket mindez mennyire érint. A közgazdászprofesszor szerint abban az esetben, ha a gazdaságunk belső, önerős fejlődésére koncentrálunk, töretlenül végigvisszük a Demján Sándor-tervet és a 21 pontos Gazdaságvédelmi akciótervet, akkor nagymértékben mentesülhetünk az Európa nyugati felét letaroló gazdasági folyamatok káros özönétől.
Kiemelt kép: Lentner Csaba (Fotó: hirado.hu)