Varga Mihály kifejtette: a 2025-ös költségvetéssel elérhetik, hogy a magyar gazdaság visszatérjen a fenntartható, magas ütemű növekedési pályára, egyúttal megalapozzák a dinamikus bérnövekedést, a jövedelmek vásárlóerejének növelését. Rámutatott: a 2010 óta létrejött egymillió új munkahely védelmén túl újabb munkahelyek létrehozását tűzik ki célul, és továbbra is kiemelten kezelik Magyarország biztonságát, a honvédelmi kiadásokat a GDP 2 százalékán tartják. Jövőre is minden szükséges forrást biztosítanak a rezsiköltségek alacsonyan tartásához valamint a nyugdíjasoknak tett ígéretüket betartva jövőre is megvédik a nyugdíjak értékét és a 13. havi nyugdíj kifizetését – mondta. Jelezte, utóbbit februárban fizetik és állandósítják a jövőben.

Ismertette: a 2025-ös költségvetésben a kormány 3,4 százalékos GDP-bővüléssel és 3,2 százalékos inflációval számol. A költségvetési hiányt tovább csökkentik, 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számolnak jövő évre – fejtette ki.

A pénzügyminiszter kitért arra, hogy reményeik szerint két hónap múlva, Donald Trump amerikai elnök beiktatásával új békepárti szövetségest kap a magyar kormány, és dominánssá válhatnak a világot a béke felé terelő folyamatok. Jelenleg a biztonság megőrzése mellett a békével járó lehetőségekre is fel kell készülni – hangsúlyozta.

Kiemelte: az új gazdaságpolitika akkor lesz sikeres, ha eredményeiből a magyar családok és a magyar vállalkozások is részesülnek.

Ennek érdekében a kormány új gazdaságpolitikai akciótervet indított, amely három pilléren áll, a jövedelmek vásárlóerejének növelésén, a megfizethető lakhatás biztosításán, és a hazai vállalkozások helyzetbe hozásán. Az akcióterv 21 intézkedéssel járul hozzá ahhoz, hogy a magyar gazdaság bővülése jövőre az Európai Unió élmezőnyébe tartozzon – közölte.

A pénzügyminiszter beszámolt arról, hogy a következő évben több mint 300 új beruházást indítanak, többek között a közlekedési infrastruktúra, az oktatás és az egészségügy területén. Ezek összköltsége meghaladja a 8100 milliárd forintot, a 2025-ös évre eső rész összértéke pedig 480 milliárd forint – közölte.

Kiemelte: 2025-ben is szinte minden terület több forrással gazdálkodhat, mint egy évvel korábban.

Windisch László: Megalapozott a 2025-ös költségvetés tervezete

A 2025-ös központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat megalapozott, a tervezet makrogazdasági prognózisának megvalósulása esetén a bevételi előirányzatok teljesíthetők – értékelt az indítvány szerdai általános vitájában az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Windisch László kiemelte, a teljesülés kockázatát csökkenti az, hogy a költségvetési törvényjavaslatot csak november végén tárgyalják.

Az ÁSZ számításai szerint az államadósság finanszírozásával összefüggő kamatkiadások megalapozottak és abban az esetben elégségesek, ha az euró árfolyama évi átlagos 397,50 forint közelében lesz.

Az államadósság-szabály mindaddig teljesül, ameddig az államadósság – a nominális GDP prognosztizált növekedése mellett – legfeljebb 439,7 milliárd forinttal növekszik a tervezetthez képest, vagy pedig a nominális GDP növekedési üteme – a tervezett államadósság mellett – meghaladja a 6,8 százalékot – jelezte. A törvényjavaslat számszerű megalapozottságára, a kockázatok alacsony összegére tekintettel az indítvány elfogadását javasolta.

Költségvetési Tanács: A 2025-ös büdzsé törvényjavaslata megfelel a szabályoknak, de vannak kockázatok

A 2025. évi költségvetési törvényjavaslat megfelel az alaptörvényben előírt államadósság-szabálynak és a stabilitási törvény rendelkezésének – közölte a Költségvetési Tanács elnöke szerdán az Országgyűlésben, az indítvány vitájában. Horváth Gábor ugyanakkor jelezte: a testület felhívja a kormány figyelmét több kockázatra, ezek között említve, hogy végbe megy-e a tervezett gazdasági pályához szükséges trendforduló, ezáltal pedig megvalósulnak-e a gazdasági növekedési várakozások.

Az általa vezetett testület nevében – elismerve a tavaszi büdzsékészítés előnyeit – üdvözölte a 2025. évi költségvetés őszi időzítést, amellyel csökkennek a költségvetési tervezés makrogazdasági feltételeinek előreláthatósági korlátai, és így lehetővé válik, hogy a költségvetés betöltse gazdasági iránytű szerepét.

Horváth Gábor úgy nyilatkozott, a Költségvetési Tanács álláspontja szerint a jövő évi hiánycél megvalósulását kockázatok övezik, elsősorban a bevételek teljesíthetősége oldaláról.

Mint mondta, kockázatot hordoz, ha a 2025. évi gazdasági növekedés elmarad a várttól, ami mérsékelné a költségvetés bevételeit, akárcsak az, ha a fogyasztáshoz kapcsolódó bevételek idei alulteljesülése – 2023-hoz hasonlóan – ezen előirányzatok bázisát ronthatja. Jelezte azt is: kockázatosnak látták, hogy lesz-e a tervezet szerinti mértékű az uniós forrásbeáramlás, ugyanis az e pénzek elérhetőségét övező bizonytalanság továbbra is fennáll.

Fidesz: a 2025-ös költségvetés elfogadásával újra sikeressé tehetjük Magyarországot

A jövő évi költségvetés elfogadásával újra sikeressé tehetjük Magyarországot – mondta Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka. A kormánypárti képviselő az új gazdaságpolitika költségvetésének nevezte a 2025-ös büdzsét, amely értékelése szerint megteremti a lehetőséget arra, hogy a magyar gazdaság visszatérjen a járvány előtti dinamikus és fenntartható növekedési pályára.

Jelezte: a költségvetés jövőre 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, és ezt a várakozást az Európai Bizottság, az IMF és a nagy nemzetközi elemző intézetek is alátámasztják.

Az új gazdaságpolitikai akcióterv legfontosabb elemei közé sorolta a jövedelmek vásárlóerejének növelését, a megfizethető lakhatás biztosítását, valamint a hazai vállalkozások erősítését. Kiemelt célnak nevezte a magyar családok további támogatását, valamint az egyedülállóan széleskörű családtámogatási rendszer további bővítését.

Kiemelte azt is, hogy a kormány a gazdasági semlegesség alapjaira építi az új gazdaságpolitikát. Beszélt arról, hogy jövőre, illetve az azt követő két évben a minimálbér és a garantált bérminimum jelentősen nő, így 2028-ra az átlagbér pedig elérheti az 1 millió forintos szintet.

Közölte: a lakhatási helyzet javítása érdekében a kormány megállapodott a bankokkal egy maximum 5 százalékos kamatozású hitelkonstrukció indításáról, valamint megteremti lehetőségét annak is, hogy a jövőre a munkáltatók 150 ezer forintos, a Szép-kártyával azonos adózású lakhatási támogatást adhassanak a 35 év alatti korú munkavállalóiknak.

A gazdaságpolitikai akcióterv kiemelt területének nevezte a Demján Sándor-programot, amelynek segítségével jelentős tőkejuttatást adhatnak a kis- és közepes vállalkozásoknak.

Elmondta: a jövő évi költségvetésben a családok támogatására több mint 3750 milliárd forintot fordítanak, 447 milliárd forinttal többet, mint idén, és 2800 milliárd forinttal többet, mint amit a baloldali kormányok legutolsó költségvetésükben erre a célra költöttek.

Szűcs Lajos, a Fidesz másik vezérszónoka a jövő évi költségvetést kiszámíthatónak, biztonságra törekvőnek és betarthatónak nevezte, hozzátéve, hogy a kormány reményei szerint békeköltségvetés készült el.

Kitért arra: a kormány most azért ősszel és nem tavasszal nyújtotta be a költségvetést az Országgyűlésnek, mert az elhúzódó háború komoly bizonytalanági tényezőt jelent a magyar gazdaságra, ezért megvárták az amerikai elnökválasztás eredményét. Hozzátette: bíznak abban, hogy a mihamarabbi béketárgyalás és tűzszünet várható jövő év elején.

DK: Tákolmány a költségvetés, a DK nem fogja támogatni

Törvényességi problémákat vetett fel és a költségvetés megalapozottságát vitatta a DK vezérszónoka a költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájában. Varju László azt mondta, a jövő évi költségvetés számainak teljesülésében óriási kockázatok vannak, a tervezett bevételek jó része nem megalapozott: az uniós források eléréséért nem tesz semmit a kormány, a forint-euró árfolyama alulbecsült, a növekedést pedig külső tényezők is befolyásolják.

Közölte, a javaslat nem szolgálja a magyar emberek, a magyar gazdaság érdekeit, nem biztosítja a megfelelő szolgáltatásokat sem az egészségügy, sem az oktatás területén, ugyanakkor megalapozza a pénzköltést a 2026-os választás előtt. Mekk Elek mesterműve lett a költségvetés, egy tákolmány – hangoztatta, jelezve, a DK nem fogja támogatni.

Kifejtette, a törvényjavaslat nem felel meg a stabilitási törvénynek, miszerint nem haladhatja meg a hiány a három százalékot. Szerinte az államadósság csökkentésére vonatkozó előírás is csak formailag teljesül és a tartalék mértéke sem megfelelő. Varju László azt mondta, elemzői becslések szerint az összes adónemet egybevéve 1500 milliárd forinttal magasabb bevételt vár a kormány jövőre.

A magas, 3,7 százalékos hiánycél, az államadósság mértékének szerényebb csökkenése mind az mutatja, mintha a kormány maga sem hinne az előirányzatokban – mutatott rá. Szólt arról, hogy jövőre 300 projektet ígérnek, de 272-öt leállítottak a 2022-es választás után, most újabb ígéretekkel próbálkoznak, hátha valaki „beveszi”.

Elmondta, a 2022-es választási év óta eltelt kilenc negyedévből hatban csökkent a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest. Az idei büdzsé már januárra irreálissá vált – értékelt. Szerinte a jövőre várt 3-6 százalékos gazdasági növekedés nem reális. Varju László azt mondta, a kormány igyekszik bagatellizálni az uniós források elapadását, miközben ez valójában alaposan leszűkíti a kormány mozgásterét.

Kitért arra is, a DK-nak mint szociáldemokrata pártnak elfogadhatatlan a szociális érzéketlenség, a szegények helyzetének romlása. Elfogadhatatlan, hogy a ner-gazdaságba illeszthető repülőteret és a Vodafone-t megvásárolják, ahelyett, hogy nyugdíjemelés, elfogadható színvonalú egészségügy lenne, vagy kifizetnék a kórházi adósságot.

KDNP: Reális és teljesíthető a jövő évi költségvetés

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint reális és teljesíthető a jövő évi költségvetés egy kockázatokkal nehezített időszakban. Hargitai János, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka a jövő évi költségvetés általános vitájában kifejtette: a GDP 3,4 százalékában meghatározott növekedési cél ambiciózus, de reális és teljesíthető.

Ugyanakkor a magyar gazdaságnak az eddiginél többet kell produkálnia ahhoz, hogy ez a várakozás teljesüljön – hangsúlyozta. Kitért arra, hogy a hiányt 3,7 százalékban határozzák meg, az adósságmutató az idei 73,2 százalékkal szemben 72,6 százalékon állna meg a javaslat szerint. Ennek alapján érzékelhető adósságcsökkentéssel is kalkulálnak – jegyezte meg a KDNP-s politikus.

Hargitai János kitért az Új gazdaságpolitikai Akciótervre, a várható béremelésekre és szólt arról, hogy jövőre a gyermeket nevelő családokat még inkább támogatni fogják. Jelezte: 2026-ra, két lépcsőben a támogatások gyakorlatilag a duplájára nőnek.

Ismertette: több mint 3750 milliárd forintot fordítanak családtámogatásokra, ez a GDP 4,3 százaléka, több, mint amit adósságtörlesztésre kénytelenek elkölteni. A bővülés az előző évhez képest 13,5 százalék, ha a 2011-2025 közötti időszakot nézik, akkor ez az összeg 4400 milliárd forint – hívta fel a figyelmet.

Szintén kiemelte a munkáshitel bevezetését, és szólt arról, hogy ha az építőipar új lendületet vesz, az sokak foglalkoztatását megoldhatja és a GDP-re is pozitív hatással lesz. Üdvözölte a vidéki otthonfelújítási program folytatását, és kitért arra is, hogy a Széchenyi-pihenőkártya egy részét a lakhatás javítására lehet fordítani. Felhívta a figyelmet egyúttal arra, hogy megmarad az öt százalékos áfa az új lakások építésénél.

Hargitai János kiemelte a 2010 utáni politikai sikereik alapja a gazdaságpolitikájuk és az ezt megtámogató szigorú költségvetési politika volt. Ez az a pénzügyi fegyelem, amit viszont kívánnak látni a válságos időszakok után – húzta alá.

Kiemelte: 2025-től kezdve vissza kell térni a növekedési pályához, ahonnan a Covid-válság és a háború eltérítette Magyarországot. Megjegyezte: a régiók versenyében Európa végzetesen lemaradóban van, ezért van értelme a gazdasági semlegesség gondolatának. Emlékeztetett, hogy szakítottak a büdzsé korai benyújtásának gyakorlatával, megvárták mi történik az Amerikai Egyesült Államokban. Úgy értékelt, Donald Trump megválasztása kedvező fejlemény és bár ezzel nem oldódik meg minden gond, óriási viták várhatóak, de végre van olyan partner, akivel tárgyalni lehet.

MSZP: Színjáték, kínlódás a költségvetési javaslat

Színjátéknak, illetve kínlódásnak nevezték a 2025-ös költségvetés tervezetét az MSZP vezérszónokai, Tóth Bertalan és Vajda Zoltán. Tóth Bertalan kiemelte, teljesen mindegy, milyen törvényt fogad el az Országgyűlés, Orbán Viktor kormányát mindez semmiben nem köti, mert rendelettel, kormányhatározattal úgy térnek ettől, ahogyan akarnak.

„Az elmúlt években is egyik napról a másikra egyetlen éjszaka alatt százmilliárdokat csoportosítottak át a költségvetésen belül, vagy éppen rendelettel új sarcokat vetettek ki, és ezt a jövőben is bármikor megtehetik” – figyelmeztetett.

Hozzátette, színjáték ez a javaslat azért is, mert a tervezési kereteknek a valósághoz nem sok köze van. Szavai szerint a „Varga–Matolcsy–Nagy Márton-trió” rendkívül rossz arányban találta el a makrogazdasági adatokat az elmúlt években.

Emlékeztetett: 14 év alatt a költségvetés úgy alakult át, hogy az állam sokkal több pénzt költ el magára és egyes gazdasági szereplők támogatására, mint oktatásra, jóléti kiadásokra. Oktatásra jövőre a GDP-nek mindössze 4,4 százaléka jut, egészségügyre csak 4,2 százalék, miközben a Fidesz a lakástámogatások átalakításával azt érte el, kevesebb lakás épül, mint 2010 előtt, 2024 első félévének végére pedig már a GDP 76,1 százalékát is elérte az államadósság – nehezményezte.

Ahelyett, hogy az Orbán-kormány mindent megtenne azért, hogy végre jöjjenek az európai uniós pénzek, inkább óriási hiteleket vesz fel, cserébe pedig „részletekben eladják” az országot Kínának vagy „elajándékozzák közös javainkat a miniszterelnök szűk családjának, baráti körének” – jelezte. Összegzése szerint a legtöbb ágazat támogatásának növekedése messze az infláció alatt alakul, így megszorításokról van szó.

Vajda Zoltán szavai szerint a tervezet kínlódás, mert a kormány egyetlen fontosabb tervezési számot sem tud eltalálni évek óta és mert a harmadik éve beígért GDP-növekedés sem akar megérkezni. Nehezményezte ezért, hogy a kormány jövő évtől vissza akar térni a mindenkori költségvetés tavaszi elfogadásához. Kiemelte: 2010 óta jelentősen nőttek az államadóssággal kapcsolatos kamatkiadások, „az egészségügyre nem költünk annyit jövőre, mint csak a kamatra”.

Értékelése szerint a kormány a 2025-ös költségvetés összeállításakor is csak kínlódni tudott. „Vért izzadva” próbálta összeegyeztetni a növekedési várakozásait, a 2026-os választás elé tervezett állami kiköltekezést és a drámaian kiábrándító gazdasági realitást.

A jövő évi költségvetés sorsa is azon múlik, mennyivel tud végre nőni a magyar gazdaság, de a kormány „hurráoptimista” várakozásait sem a Költségvetési Tanács, sem az elemzők nem tartják reálisnak – közölte.

Jobbik: Nem lehet megszavazni ezt a költségvetést

Nagyon sok ponton kellene módosítani a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot ahhoz, hogy megszavazhassa azt egy felelős ellenzéki képviselő – hangsúlyozta a javaslat szerdai általános vitájában Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka.

„Magyarország kormánya feléli a magyar jövőt ezzel a költségvetéssel” – fogalmazott a politikus, aki szerint napjainkban általános, hogy a kedvező folyamatokat saját lépései eredményeként, a negatívakat pedig nemzetközi trend következményeként tünteti fel a kormányzat.

Z. Kárpát Dániel egyebek mellett arról beszélt: színvonalas állami finanszírozású egészségügyet kellene teremteni Magyarországon, és nem volna szükség vendégmunkásokra, ha a komor hazai jövőkép elől nyugatra költözött fiatalok felét sikerülne hazacsábítani. A képviselő egy „lakhatási forradalom” mellett azt sürgette, hogy vonják be a multinacionális cégeket teljes mértékben a közteherviselésbe.

A jobbikos képviselő „elképesztő önfeladásnak” nevezte, hogy a kormány nem elég bátor a multikkal vagy éppen a bankokkal szemben, hozzátéve, elég volna ugyanolyan mértékű közterheket fizettetni ezekkel a vállalkozásokkal, mint a hazai cégekkel.

Annak a véleményének adott hangot, hogy duplán kellene visszafizettetni a foglalkoztatásbővítésre adott vissza nem térítendő támogatásokat azon vállalkozásokkal, amelyek a vendégmunkások megtartása mellett bocsátják el magyar alkalmazottaikat.

Z. Kárpát Dániel arról beszélt: a 2010-es kormányváltáskor egyirányú kitettségben volt az ország, amely a német járműgyártóktól függött, ezt alakította háromirányúvá a kormány azzal, hogy nem kezelte a Keletnek és a mesterséges intelligenciának (MI) való kitettség problémáját.

Hozzátette: az egyik kormánytag egy tavalyi konferencián arról beszélt, hogy a hazai munkahelyek 37 százalékát veszélyezteti a digitalizáció, aminek legnagyobb szelete az MI térnyerése. Az ellenzéki képviselő azt hangsúlyozta, tízezrek életét lehetne megmenteni, ha ezt az új technológiát az egészségügy jobb, hatékonyabb működésének szolgálatába állítanák.

A Jobbik vezérszónoka azt hangsúlyozta: magyar munkahelyvédelmi alapra van szükség, amit az is duzzaszthatna, hogy különadóval sújtják az MI-n gazdagodó cégeket. Szerinte ebből a forrásból finanszírozni lehetne a munkájukat vesztett magyarok ingyenes átképzését, valamint biztosítható volna, hogy a magyar cégek részt vehessenek a digitális forradalomban.

Z. Kárpát Dániel szerint napjainkban nincs olyan demográfiai megoldás, amely képes volna a születések számát gyorsan és nagymértékben növelni, ezért a kormánynak ki kellene mondania, hogy vészhelyzet van, és változtatnia kellene családpolitikáján.

Párbeszéd: A lopakodó militarizáció költségvetése a jövő évi

Nem fenntartható a 2025-ös költségvetés – jelentette ki a Párbeszéd vezérszónoka. Mellár Tamás azt mondta, még ha teljesül is a kormány makrogazdasági prognózisa jövőre, a kamatkiadásokat csakis hitelből lehet finanszírozni. Kifejtette, ha 3,4 százalékos lesz a növekedés, emellett a belföldi kiadások 3,8 százalékkal bővülnek, akkor a belföldi felhasználás elviszi a növekményt és nem lesz meg a többlet, amiből a kamatokat lehet fizetni.

Rámutatott arra, hogy 2020 után minden évben 5 százalék feletti volt az államháztartási hiány. A „fiskális alkoholizmus” bűnébe esett a kormány, ahogy korábban Gyurcsányék is – hangoztatta.

Végre valahára növekedést ígérnek – értékelte a jövő évi terveket, azt kérdezve ugyanakkor: miből, mert nem látni, hogy a tőkeállomány bővült volna, nincs bevonható munkaerő és a termelékenység is alacsony. Problematikusnak nevezte, hogy a 3,7 százalékos hiánycél nem felel meg a törvényi előírásoknak.

Azt pozitívnak tartotta, hogy idén ősszel fogadják el a költségvetést és reméli, ezentúl is így lesz, habár – mint mondta – jövőre várhatóan nem lesz választás az Egyesült Államokban.

Azon véleményét is hangoztatta, hogy a törvényjavaslatban szereplő 21 pontos gazdaságpolitikai alapvetés emlékezteti az 1920-as évek kudarcos, éhínségbe torkolló új gazdaságpolitikájára a Szovjetunióban.

Szabó Rebeka, a Párbeszéd másik vezérszónoka szerint a 2025-ös büdzsének semmi köze nincs a békéhez, annak legnagyobb nyertese ugyanis a honvédelem, a fegyverkezés, az a „lopakodó militarizáció” költségvetése. „A pénzt olyan békés célokra” költik, mint gyalogsági harcijármű, páncéltörő, valamint olyan honvédelmi civil szervezeteket támogatnak, amelyek gyakorlatilag ölni tanítják középfokú oktatást már elvégzett fialatokat” – hangoztatta.

Kifogásolta, hogy a környezetvédelemre szánt források 2023-hoz képest 200 milliárd forinttal csökkennek. A környezeti biztonság szempontjából ez a büdzsé az összeomlás költségvetése lesz – tette hozzá. Mondhatnám vicceskedve, pont jókor csökkentik a zöldcélokat, hiszen semmi problémája az országnak, csak éppen a termőföldeket egyszerre sújtja az aszály és az árvíz, a klímaválság éppen ránk szakad, a vizeink és az erdőink ökológiai állapota tragikus, a vasúti közlekedés pedig összeomlik – fogalmazott.

Mi Hazánk: A költségvetés nem jó a magyaroknak

A jövő évi költségvetés nem jó a magyaroknak, azt a Mi Hazánk nem támogatja – jelentette ki Toroczkai László, az ellenzéki párt vezérszónoka a büdzsé általános vitájában szerdán az Országgyűlésben. Toroczkai László rámutatott: a magyar gazdaság szerkezete rendkívül merev, rugalmatlan, „a magyar jövőt így nem lehet megalapozni”.

Az elmúlt 30-35 év gazdaságpolitikája arról szólt, hogy a kis- és középvállalkozásokat (kkv) büntették és a globális nagyvállalatokra építették a büdzsét. A mostani költségvetés koncepciója szintén erről szól – mutatott rá, megjegyezve: eközben a foglalkoztatottság 72 százaléka a kkv-szektorhoz köthető, ezért fontosabb lenne őket segíteni.

Értékelése szerint a Demján Sándor program és a munkáshitel jól hangzik, de ha megnézik mi van mögötte, már látszanak a problémák. Ez önmagában nem lesz elég – hangsúlyozta. Jól hangzik egyes extraprofit adók megszüntetése is, de a kormány már régóta nem tudja és nem akarja ezek lakosságra történő áthárítását megakadályozni – közölte.

A politikus rendkívül nagy problémának nevezte az infláció követő adóemelést is. Úgy fogalmazott, a kormány ugyanazt csinálja, mint Karácsony Gergely Budapesten, üldözi az autósokat, amit elfogadhatatlannak tartott. A kormány emellett nem csupán az autósokat üldözi, hanem az önkormányzatokat is – jegyezte meg.

Bírálta a baloldali képviselőket, amiért kritizálják a honvédségi fejlesztéseket. Rámutatott: egyre több a háború, egyre nagyobb az eszkaláció lehetősége, a honvédséget fejleszteni kell. Ugyanakkor szóvá tette, hogy a honvédségi beszerzések túlárazottak.

Kiemelte, hogy még mindig nincs megfelelően kezelve az egészségügy és az oktatás, amelyek alulfinanszírozottak. Ugyanez a helyzet az innováció területén is, eközben Magyarország folyamatosan leszakad a versenyképességet tekintve, 67 ország közül az 54. helyre estünk vissza egy friss ranglistán. A románok ebben a tekintetben is megelőztek bennünket – jegyezte meg.

Kitért arra is, hogy a demográfiai adatokat tekintve a 2010 utána néhány év pozitív iránya mára semmivé vált és főleg a Covid után elképesztő a visszaesés.

Nem értette, a jövő évi büdzsét miért nevezik a béke költségvetésének, miközben Orbán Viktor – szembe menve a Nemzetközi Büntetőbíróság döntésével – most hívta meg Magyarországra Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. Ezzel azt is üzeni, hogy nem a békét, hanem a háborút támogatja a Közel-Keleten – vélte.

LMP: A költségvetés hiteltelen, szakmailag megalapozatlan

Bakos Bernadett, az LMP vezérszónoka a 2025-ös költségvetési javaslatot szakmailag megalapozatlannak, sarokszámait hiteltelennek nevezte.

A javaslat „homokra épít légvárakat” – értékelt. Arra hivatkozott: a növekedés és a bevételek túltervezettek, a javaslat a fogyasztás dinamikus emelkedését feltételezi, ami most még nem látszik, valamint a kormány 3500 milliárd forintos EU-s forrással számol, holott idén is ennek elmaradása volt a költségvetés felborulásának egyik oka.

Szerinte az az egy pozitívum, hogy legalább most novemberben tárgyalják a javaslatot, szemben a korábbi kormányzati gyakorlattal, amikor már tavasszal beterjesztették és nyáron elfogadták a következő évi költségvetést.

Úgy vélte: a jövő évi költségvetés káros, nem segíti az emberek boldogulását, tovább rombolja az oktatást, az egészségügyet, a közösségi közlekedést, az igazszolgáltatást és az önkormányzatokat és folytatja azt a zsákutcás politikát is, ami Magyarországot a multicégek gyarmatává, összeszerelőüzemévé teszi.

Ebből a gazdaságpolitikából csak egy szűk baráti kör és az ázsiai beruházók profitálnak – tette hozzá. Arra is kitért: a javaslat az eladósítás költségvetése is, hiszen évek óta emelkedik az adósságszolgálatra kifizetett összeg a kormány kockázatokat halmozó gazdaságpolitikája miatt.

Bírálta, hogy a kormány az elmúlt években nem számolta fel az egyoldalú orosz gázfüggőséget, és arra figyelmeztetett, ha a megint megugranak az energiaárak, akkor Magyarország ismét padlóra kerül.

Hiányolta a közszolgáltatások fejlesztését, például a víziközművek vagy a vasúti közlekedés területén, szerinte az „ellopott és a birtokokba, jachtokba folyatott ezermilliárdok” most nagyon hiányoznak a közszolgáltatásokból és a gazdaságból is.

Kanász-Nagy Máté, az LMP másik vezérszónoka szintén a közszolgáltatások leépítését kérte számon a kormányon. Szerinte az oktatás, az egészségügy és a szociális szféra is forráskivonást szenved el. Azzal vádolta a kormányt, hogy az egészségügyi szolgáltatások leépítésével a magánellátásba akar egyre több embert átterelni.

Felhívta a figyelmet a tanárhiányra, és béremelést sürgetett a szociális ágazatban dolgozóknak.

Ritter Imre nemzetiségi képviselő

Ritter Imre német nemzetiségi képviselő közölte, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága támogatja a 2025-ös költségvetés tervezetét, és köszönetet mondott a kormánynak a nemzetiségeket érintő támogatások emeléséért.

Kiemelte: a javaslat a Miniszterelnökséghez tartozó 12 nemzetiséget illetően az idei összeghez képest 2 milliárd 331 millió forinttal magasabb, kereken 14 milliárd forint támogatást tartalmaz. A tervezetben szereplő támogatáson felül további közvetlen támogatási igényt idén nem nyújtanak be – fűzte hozzá.

Különösen fontos és pozitív irányváltásként méltatta a támogatásemelést arra tekintettel, hogy az elmúlt két évben jelentős elvonásra került sor, összesen 5 milliárd 72,3 millió forint értékben.

A „rendkívül jelentős” támogatáselvonások mellett megemlítette azonban azt is, hogy a helyi és országos nemzetiségi önkormányzati fenntartásban működő közel 110 nemzetiségi köznevelési intézmény részére külön kormányrendeletek 2023-2024-ben mintegy 2,6 milliárd forintot biztosítottak energiaár-kompenzációra.

Leszögezte ugyanakkor: az elvont nemzetiségi támogatás és az energiaár-kompenzáció közé semmilyen szempontból nem szabad egyenlőségjelet tenni. A Pénzügyminisztériumhoz kérdést is intézett arról, hogy a nemzetiségi köznevelési intézmények továbbra is megkapják-e a szükséges rezsikompenzációt.

Elmondta azt is, hogy a 14 milliárd forintos támogatási összeg változatlanul hagyása mellett egyes sorok között két átcsoportosítást kezdeményeznek. A nemzetiségi szakmai támogatások sorról 874,9 millió forint átvezetését kérik az országos nemzetiségi önkormányzatok támogatása sorra (754,3 millió forint), másrészt a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása sorra (120,6 millió forint).

Az országos nemzetiségi önkormányzatok támogatására átvezetni kért 754,3 millió forint esetében ez azt jelenti, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatok és média támogatását 408,9 millió forinttal, míg az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatását 345,4 millió forinttal szükséges emelni – közölte.

Összességében úgy értékelt: a javaslatban a nemzetiségeket érintő támogatások – a kért, sorok közötti átvezetésekkel együtt – pozitív, bíztató helyzetet teremtenek valamennyi őshonos magyarországi számára.

Képviselői felszólalások

Független: Öngólok sorát rúgta a kormány

A kormányzat által szerinte rúgott öngólokat sorolta felszólalásában Varga Ferenc független képviselő, aki szerint számtalan rekordot tart napjainkban Magyarország, legyen szó a covid miatti halálozási rátáról, az infláció, az áfa mértékéről, a az államadósság folyamatosan növekedéséről.

„Amiben a legnagyobb rekorderek, az az uniós pénzek ellopása és a magyar emberek nyomorban tartása” – fogalmazott, szavait a kormányoldalnak címezve, majd arról beszélt, hogy eközben a magyarországi bérszínvonal olyan alacsony, hogy az sem mondható el, hogy mindenki meg tud élni a munkájából. Ma már az állam nem szolgáltat, hanem élősködik az emberek nyakában – fogalmazott.

Államtitkár: Reálisak a törvényjavaslat számai

A vezérszónoki felszólalások során elhangzottakra reagálva Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára azt hangsúlyozta: két koránytól független szerv, az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács elnöke is megalapozottnak nevezte a törvényjavaslatot és az abban foglalt számokat.

A kormánytól független szervek jövőre egyöntetűen reálisnak tartják a három százalékos gazdasági növekedést – jegyezte meg, hivatkozva a miniszteri expozéban elhangzott előrejelzési adatokra is. Megemlítette: ebből fakad, hogy a legtöbb fő kiadási területre többletkiadásokkal lehet számolni.

Példaként az oktatásnak adandó 500 és az egészségügynek juttatandó 330 milliárd forintos többletforrást említette, hangsúlyozva, hogy ez a bővülés reálértéken is növekedést jelent.

A gazdasági növekedés adja a hátterét annak, hogy az eddig elért eredményeket meg tudjuk védeni – fogalmazott az államtitkár, ezek között említve a magas foglalkoztatási szint és a széles családtámogatási rendszer vagy a nyugdíjak reálértékének megőrzését.

Fidesz: A nemzetbiztonsági szolgálatok jól működnek

A nemzetbiztonsági szolgálatok teljesítményét vizsgálta felszólalásában Halász János (Fidesz), aki azt hangoztatta, a veszélyek korában élünk, a lassan egy évtizede tartó migrációs nyomás, majd a koronavírus-járvány után sorra törtek ki fegyveres konfliktusok a világban.

Hangsúlyozta: jövőre végre újabb optimista geopolitikai várakozásaink lehetnek, és már most bizakodással tekinthetünk Donald Trump győzelmére vagy arra a friss hírre, hogy a közel-keleti konfliktusban fegyverszünet született.

Jelezte: Magyarország tovább emeli védelmi kiadásait, mert miközben a békére várunk, az orosz-ukrán háború két legveszélyesebb hónapja vár ránk, hiszen „a bukott Biden-adminisztráció” a konfliktus eszkalálásával foglalkozik.

Halász János hangsúlyozta: a jövő évi költségvetés a honvédelemre 1750, a rendvédelemre 1400 milliárd forintot meghaladó összeget irányoz elő, a védelmi kiadások így elérik a GDP két százalékát, teljesítve ezzel NATO-kötelezettségünket. Megemlítette: a legfőbb cél, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, a határaink pedig biztosítva legyenek.

Nemzeti szuverenitásunk életbevágóan fontos védelmének fő bástyájaként említette ezeket a szervezeteket, amelyeknek fontos szerepe van abban, hogy Magyarország ma Európa egyik legbiztonságosabb országa, Budapest talán a kontinens legbiztonságosabb fővárosa.

DK: Az embertelenség költségvetése a jövő évi

Varga Zoltán (DK) véleménye szerint a jövő évi költségvetés, bár jól kozmetikázott, az embertelenség, a szemfényvesztés költségvetése. Aki azt megszavazza, az ugyanolyan bűnös és embertelen, mint „Orbán és klánja”, az cinkos és kiszolgálója egy elnyomó diktatúrának.

Azt a kérdést tette fel, meddig lehet lóvá tenni, fosztogatni egy népet. Hozzátette, a 2025-ös büdzséből sikerült „a kormányfő kedvenc vejének”, Tiborcz Istvánnak „kiszorítani 120 milliárd forintocskát”, a családbarát kormányzás jegyében.

Szerinte a tavalyihoz képest is sikerült „egy hatalmasat taposni” a rászorultakon. Kifejtette, a jóléti funkciókra tervezett összegek az idei költségvetéshez képest a GDP 3,3 százalékról 3,1 százalékra csökkennek. Lehet, hogy ez matematikailag kevés, de ha valaki a saját bőrén érzi, akkor „irdatlan nagy visszalépés” – hangoztatta.

Értékelése szerint a nyugdíjrendszer továbbra is igazságtalan, nem gondoskodó, nem rugalmas és hosszú távon nem fenntartható.

KDNP: A lakhatás, a családok támogatása a költségvetés fókuszában

Latorcai János (KDNP) azt mondta, a 2025-ös büdzsé – reményeik szerint – az új gazdaságpolitika költségvetése lesz, fókuszban a lakhatással, a családok támogatásával.

Szólt arról, hogy a kormány csökkenő hiánnyal számol: jövőre 3,7 százalékkal, 2026-ban pedig három százalék alattival. Ugyancsak mérséklődik az államadósság, de mindez csak akkor lehetséges, ha sikerül a magyar gazdaságot az orosz-ukrán háború előtti növekedési pályára állítani – rögzítette.

Pozitívnak nevezte, hogy idén a második félévben az elemzői várakozásoknál gyorsabban csökkent az infláció, így a jövőre tervezett 3,2 százalékos fogyasztóiár-növekedés még a hitelminősítők által is elfogadható. Szerinte az idei, vártnál gyorsabb ütemben csökkenő infláció miatt jövőre a bruttó kamatkiadások is jelentősen csökkenhetnek, ezzel a GDP egy százaléka körüli összeg szabadulhat fel.

Kitért arra, hogy Magyarországon a világ egyik legbőkezűbb családtámogatási rendszere működik; ezen a területen fokozottan kell érvényesülnie a társadalmi szolidaritásra épülő kereszténydemokrata politikának. Hozzátette, jövőre 3754 milliárd forintot biztosít a kormány a családoknak, ami 447 milliárd forinttal több, mint az előző évi. Jelezte, új programok is indulnak, de a korábbi évek bevált támogatásai is megmaradnak.

Fontosnak nevezte a nyugdíjak reálértékének megőrzését, valamint a 13. havi nyugdíj visszaállítását. Kiemelte, a nyugdíjak vásárlóértéke 2010 óta 25 százalékkal nőtt.

MSZP: A kormány lefokozta és megszégyenítette a pedagógusokat

Kunhalmi Ágnes (MSZP) a költségvetési javaslat közoktatásra vonatkozó részét kritizálva hangsúlyozta, hogy noha az idei évhez képest 2025-ben nő a közoktatásra fordítandó összeg, ez a 2010 óta az oktatásból GDP-arányosan kivont összegeket nem pótolja.

Hangsúlyozta, hogy az oktatás jelenlegi helyzete nem a pedagógusok hibája, hanem a kormány és a miniszterelnök politikájának következménye.

Értékelése szerint a pedagóguspályát a kormány „lefokozta és megszégyenítette” az elmúlt bő egy évtizedben. Nehézségek, rossz szakmai döntések 2010 előtt is voltak – jegyezte meg -, de a rendszerváltás után sohasem volt politikai koncepció, hogy egy egész ágazatot lefokozzanak és a szakmaiságot teljesen felváltsa a politikai szempontok alapján történő irányítás, ahogy ez 2010 után történt a magyar oktatásban.

Kunhalmi Ágnes szerint a pedagógusok béremelése mellett szükséges lenne a nevelést, oktatást közvetlenül segítők bérének minimum 20 százalékos emelése is. Ugyancsak javasolta, hogy a pedagógusok béremelésére szánt összeg ne a céltartalékban, hanem rendes költségvetési soron szerepeltessék.

Az MSZP követeli továbbá, hogy a költségvetésben azonos módszertan szerint biztosítsák a dologi kiadásokra a normatív támogatást az egyházi és az állami oktatási intézményeknek, valamint hogy a határon túli gyermekhez hasonlóan a belföldön iskolába járó gyerek után is járjon 100 ezer forint tanévkezdési támogatás.

Fidesz: A 2025-ös költségvetés az új gazdaságpolitika költségvetése

Witzmann Mihály (Fidesz) kiemelte: a 2025-ös költségvetés az új gazdaságpolitika költségvetése. Az új gazdaságpolitikai akcióterv a gazdaság fellendítése mellett célul tűzi ki különösen a magyar családok és a magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások támogatását. Fontos pillére az akciótervnek a lakhatás támogatás, valamint a 13. havi nyugdíj megvédése és állandósítása.

A családtámogatásokról szólva nemzetközi összehasonlításban is egyedülállónak nevezte a magyar modellt, amely 2010 óta folyamatosan bővül. Ennek a bővítési folyamatnak újabb jelentős állomása és folytatása lesz a családi adókedvezmény duplájára emelése két ütemben, amely nagymértékben fogja segíteni a családalapítást és a gyermekvállalást.

Megemlítette a munkáshitelt, amit az érettségi után munkát vállaló vagy szakképzésben még tanuló fiatalok vehetnek majd igénybe. Ismertette: a gazdaságpolitikai akciótervben valamivel több mint 4000 milliárd forint szerepel a családtámogatásokra és a kkv szektor támogatására.

A családtámogatásokra több mint 2600 milliárd forintot, a kkv-szektor támogatására pedig több mint 1400 milliárd forintot szán a kormány – mondta.

Momentum: Bajban van az orosházi kórház

Sebők Éva (Momentum) arról beszélt, hogy bajban van az orosházi kórház és szakrendelő, mert nagyon hosszú ideje nem fordítottak forrást az intézményre. A kórház megmentése létkérdés Békés vármegye déli részének – közölte, megjegyezve, hogy ezért módosító javaslatot nyújt be.

A politikus azt mondta, hogy a térség rosszul van „bekötve” az ország vérkeringésébe, amit lehetett volna orvosolni az M44-essel, de ez nem így történt – jelentette ki a képviselő. Azt javasolta, hogy költségvetési forrásokból újítsák fel a Nagyszénás-Kondoros és a Nagyszénás-Szarvas közötti utakat.

Békés vármegye vasúti közlekedése kritikus, a Szegedet Békéscsabával összekötő vonalon több mint ötven éves vonatok közlekednek – hívta fel a figyelmet.

KDNP: Az EU és az európai gazdaság óriási bajban van

Hollik István (KDNP) kijelentette, hogy az EU és az európai gazdaság óriási bajban van. Hozzátette, hogy az Európai Bizottság rossz válaszokat adott a háborúra és olyan rossz döntéseket hozott, amelyek romba döntötték az európai versenyképességet.

A német autóipar romokban hever, miközben Kínában idén szeptemberig 1,31 millió elektromos járművet állítottak elő, ami éves szinten 48 százalékos növekedést jelent – emelte ki a politikus. A felszólaló azt mondta, hogy a vita során a parlamenti ellenzéktől nem hallotta a beterjesztett költségvetés valódi alternatíváját.

A brüsszeli magyar ellenzék viszont ad alternatívát a 2025-ös költségvetésnek, hiszen éppen szerdán szavaztak az EP-ben az Európai Bizottság elnökéről, arról az Ursula von der Leyenről, aki „a legnagyobb felelőse annak, hogy az európai versenyképesség annyit romlott az elmúlt öt évben, mint amennyit még sohasem az Európai Unió történetében” – fogalmazott.

A brüsszeli magyar ellenzék azzal, hogy megszavazta Ursula von der Leyent és az ő „kudarcos bizottságát” egyértelműen hitet tett a bizottság politikája mellett és ezt javasolja a 2025-ös költségvetés alternatívájának – ismertette meglátását.

Magyar Péterre, a Tisza Párt vezetőjére utalva azt mondta: „Brüsszel Péter” azt javasolja, hogy ne békét teremtsünk, hanem folytassuk és támogassuk a háborút. Azt javasolják, hogy ne használjuk ki azt a geopolitikai lehetőségünket, hogy a két nagy versenytárs között helyezkedünk el és ezért Európának minden lehetősége megvan arra, hogy találkozási pont legyen.

Azt javasolják, hogy blokkosodjunk, szakadjunk le a keleti gazdaságról, teljesen szakadjunk le az olcsó orosz energiáról, zárkózzunk be – mondta a kormánypárti politikus. Emellett azt is javasolják, hogy tartsuk fent azt a szankciós rendszert, ami egyébként az európai versenyképesség romlását okozta, és ami miatt egekbe szöktek az európai energiaárak – sorolta Hollik István.

„Brüsszel Péter” azt javasolja ennek keretében, hogy hozzuk be Magyarországra az ideológiailag erőltetett genderpropagandát, és „Brüsszel Péter azzal, hogy megszavazta a bizottságot azt mondja”, hogy Magyarország fogadja el migrációs paktumot. Ez a brüsszeli magyar ellenzék, ez „Brüsszel Péter” alternatívája és javaslata a magyar emberek számára – foglalta össze gondolatmenetét.

Kijelentette, hogy nem akarják követni az „elhibázott EU-diktátumokat”. Leszögezte, Magyarország úgy akar része maradni az európai piacnak, hogy közben nem bezárkózik, hanem nyit és más piacokat is keres. Mi békét akarunk és azt, hogy Magyarország találkozási pont legyen – szögezte le.

A jövő évre előretekintve Hollik István kijelentette, a 2025-ös költségvetés megteremti annak a lehetőségét, hogy a nehéz világ- és európai gazdasági körülmények között a magyar gazdaság növekedni tudjon és ebből a növekedésből mindenki részesedjen.

Jobbik: A tisztességes embereknek juttassanak pénzt

Bencze János (Jobbik) a Tolna és Somogy vármegyei vidékjárásának tapasztalatairól beszélve súlyos problémának nevezte, hogy nem jut elég pénz a külterületi utakra. Azt kérte, „a tisztességes embereknek juttassanak pénzt, ne a saját oligarcháiknak”.

A költségvetésből többletforrást kért az orvosi ügyeletek ellátására és annak biztosítására, hogy legyen mindenhol elég mentő, majd később a dunaújvárosi kórházba is szorgalmazta egy MRI-gép beszerzését. Dunaújvárosról szólva a vasmű támogatását is kérte, stratégiai iparágnak nevezve a vasgyártást.

Az ellenzéki politikus arról is beszélt: a kormány beszűkíti az önkormányzatok mozgásterét.

Fidesz: Nagy jelentősége van a kutatás-fejlesztés támogatásának

Ferencz Orsolya (Fidesz) jelezte: a kormány Magyarország versenyképességének javítása érdekében a magas hozzáadott értéket előállítani képes kutatásokat ösztönző szervezeti és finanszírozási hátteret kíván teremteni a HUN-REN kutatóhálózat átalakításával.

Már jövőre 18 milliárd forinttal több forráshoz jutnak, 2026-ban az idei bázishoz képest 75 százalékkal emelkedik a hálózat költségvetése, 2027-re pedig a jelenlegi duplájából gazdálkodhatnak majd.

A kormánypárti politikus úgy fogalmazott: óriási jelentősége van annak, ha a kormány forrásokat juttat a kutatás-fejlesztés számára.

Ferenczi Orsolya felszólalása végén a büdzsé támogatását kérte.

Párbeszéd: A költségvetés legnagyobb vesztese a gyermekvédelem

Szabó Tímea (Párbeszéd) azt mondta: a 2025-ös költségvetés legnagyobb vesztese a gyermekvédelem, több mint ezer nevelőszülő hiányzik a rendszerből, a magyar nevelőszülők 90 százaléka pedig a legszegényebb régiókban él.

Miközben abszolút értékben mintegy 8-9 milliárd forinttal nő a költségvetésben a gyermekvédelemre fordított összeg, de ebből hétmilliárd forint beépül a bérfejlesztésekbe, ezért 1-2 milliárd forinttal juttatnak csak többet a területre – mondta.

A képviselő az állami intézmények felújítására tervezett 415 millió forintos többletforrást is kevesellte. Jelezte: módosító javaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy 130 milliárd forintot fordítsanak a gyermekvédelemben dolgozók bérének 50 százalékos emelésére.

Arról is beszélt: kilencszázezer idős embernek kevesebb, mint százezer forint a nyugdíja.

Államtitkári reagálás

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára Szabó Tímea felszólalására reagálva közölte, nem igaz, hogy 900 ezer nyugdíjas juttatása nem éri el a 100 ezer forintot. Mint mondta, kicsivel több mint kétmillió nyugdíjasból az alsó tizedben 200 ezren vannak, közülük a legmagasabb nyugdíjban részesülők 123 ezer forintot kapnak.

Hozzátette: az 50 ezer forintnál kevesebb nyugdíjban részesülők 80 százaléka külföldi nyugdíjat is kap, vagyis jellemzően külföldön dolgozott.

Azt is mondta: igaz, hogy a jóléti kiadások között a családi pótlékra szánt összeg kisebb, mint néhány évvel ezelőtt volt, de ennek oka, hogy kevesebb a gyermek, vagyis a támogatás összege nem csökken. Hozzátette: a családtámogatási rendszerre fordítandó összeg bőven meghaladja a GDP 4 százalékát.

Az államtitkár hangsúlyozta azt is: a jóléti kiadások komplex területet alkotnak, és bizonyos összegek csökkenése mögött pozitív jelenség áll, ilyen például a munkanélküliekre fordított kiadások csökkenése, aminek oka a foglalkoztatás európai mértékben is kimagasló növekedése.

KDNP: Családi adó- és járulékkedvezményekre több mint 440 milliárdot fordít a kormány

Mihálffy Béla (KDNP) arról beszélt: 2025-ben a családokat érintő adó- és járulékkedvezmény, valamint az első házasok kedvezménye együtt meghaladja a 440 milliárd forintot. A támogatási rendszer 2017-es bevezetésétől kezdve 2025 végéig számítva összesen mintegy 4400 milliárd forint marad a magyar családoknál.

A 30 év alatti édesanyák adókedvezményére további 20 milliárd forintot, a négygyermekes édesanyák adókedvezményére pedig 52,5 milliárd forintot fordít a kormány a jövő évben.

Az intézkedéseken és a források biztosításán is látszik, hogy a kormány célja a magyar családok megerősítése, és a már most is egyedülállóan széles körű családtámogatási rendszer további bővítése.

A családtámogatások részeként a kormány jövőre 215 milliárd forintot fordít a 25 év alattiak személyijövedelemadó-mentességének biztosítására. A babaváró támogatások kerete 250 milliárd forint lesz 2025-ben. Tovább emelkedik a gyermekétkeztetésre fordítható összeg, meghaladva a 140 milliárd forintot. Ez 110 milliárd forinttal több, mint 2010-ben volt – tette hozzá a kereszténydemokrata képviselő.

A gyermekes családokat segíti továbbá az ingyenes tankönyvellátás, amire a jövő évben 19 milliárd forint szerepel a költségvetésben.

Mi Hazánk: A kormány önálló nemzetgazdaság felépítése helyett még inkább függővé teszi az országot

Szabadi István (Mi Hazánk) úgy értékelt: a kormány, miközben új gazdaságpolitikáról beszél, valójában 2025-ben is ugyanazt fogja csinálni, mint eddig. A politikai túlélés érdekében a GDP-t akarja növeli bármi áron, miközben önálló magyar nemzetgazdaság felépítése helyett még inkább függővé teszi az országot.

A kormány 2025-re 3,4 százalékos GDP-bővüléssel számol. A képviselő emlékeztetett: a 2024. évi költségvetési törvényben 4 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak, de a Pénzügyminisztérium a költségvetés akkori elfogadása után két hónappal lefelé módosította a növekedési várakozását, jelenleg pedig a 2024-es évre a kormány maga is 0,8 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál.

Szabadi István szerint Magyarország külföldi transzferekből él, nincs saját organikus gazdasága. A kormány energia- és anyagigényes gazdaságot alakított ki, miközben az országnak egyik sincs. Ezzel szerinte növelik az ország függőségét.

A magyar gazdaság az autóiparra és az akkumulátorgyártásra épül, miközben ezek a leginkább válságnak kitett ágazatok. A kormány óriási gazdasági és politikai kockázatot vállalt azzal, hogy Magyarországot akkumulátor-nagyhatalommá akarja tenni, és ez a kockázatvállalás „nem jött be” – jelentette ki.

Tavaly a GDP 0,9 százalékkal csökkent, idén a harmadik negyedévben a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal elmaradt az előző negyedévitől, és ismét technikai recesszióba kerültünk – folytatta.

Kijelentette: a gyenge ipari teljesítményt a kormány keleti kapcsolatokkal szeretné kompenzálni. A gazdasági semlegesség politikája a kabinet számára arról szól, hogy mindenkivel kereskedni kell annak érdekében, hogy Magyarország legyen a nyugati és keleti világ gazdaságának találkozóhelye.

Az ellenzéki politikus álláspontja szerint azonban a gazdasági semlegesség annyit jelent, hogy „nemcsak a nyugati multiktól fogunk függeni, hanem a keletiektől is”. Hozzátette: a kormány „ipari szemétteleppé zülleszti az országot”. A gazdasági semlegesség semmit sem ér, ha nem teremtjük meg a magyar önellátás és függetlenség alapjait – jelentette ki.

Fidesz: A magyar élelmiszerbiztonság a legjobbak között van

Font Sándor (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a magyar élelmiszerbiztonság európai és világmércével mérve is a legjobbak között van. Hozzátette, az egyik előnyünk, hogy ezt a biztonságot garantálni tudjuk, ezért exportképesek vagyunk.

Kiemelte, hogy Magyarországon csak GMO-mentes növényeket lehet termeszteni. Hangsúlyozta, az az álmuk, hogy ne csak a növények, de az összes élelmiszer is GMO-mentes legyen.

A vidékfejlesztési programokról beszélve emlékeztetett, hogy az Európai Unióból érkező támogatási összegek mellé a kormány nyolcvan százalékos nemzeti társfinanszírozást rendelt a 2020-2027-es pénzügyi időszakban.

A veszélyekről és problémákról beszélve hangsúlyozta, soha nem látott európai gazdatüntetésekre volt szükség, hogy visszább léptessék az uniós „green dealt”, a „zöldőrületet”. A veszélyforrások közé sorolta, hogy feltétel nélkül engedélyezték az ukrán gabonabeáramlást az EU-ban, ami tönkretette az addig kialakult kereskedelmi csatornákat.

DK: Épüljön egy egészségügyi diagnosztikai központ Székesfehérváron

Földi Judit (DK) kifogásolta, hogy a javaslatban nem esik szó a székesfehérváriak életminőségét javító közlekedési fejlesztésekről. A nagy tehergépjárművek áthaladása miatt a városban mindennaposak a dugók – tette hozzá. A képviselő azt kérte, hogy a településen épüljön egy egészségügyi diagnosztikai központ.

A kormány a tehetősebb önkormányzatokat évről-évre egyre jobban emelkedő sarccal bünteti – jelentette ki a szolidaritási hozzájárulást bíráló ellenzéki politikus.

Földi Judit azt is mondta, hogy minél több védőoltást kell ingyenessé tenni. Arról is beszélt, hogy fel kell emelni a gyermekotthonban elhelyezett gyermekek zsebpénzét.

Fidesz: A költségvetés új perspektívát nyit

Mátrai Márta (Fidesz) úgy fogalmazott, hogy az EU mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza a Magyarországnak járó források folyósítását.

A jövő évi költségvetés új perspektívát nyit, reményt és lehetőséget nyújt mindenki számára, de ehhez gazdasági semlegességre van szükség – jelentette ki. A javaslat garancia a családtámogatások növelésére, a kis- és közepes vállalkozások megerősítésére, a rezsicsökkentés megvédésére, a nyugdíjak értékállóságának biztosítására – tette hozzá.

A tervek szerint ez a béke költségvetése lesz, egy új gazdaságpolitika alapja, de ez egyben a bizalom és a remény költségvetése is – fogalmazott. A várható béke lehetővé teszi, hogy a jövő évi költségvetésben több pénzt fordítsanak a gazdaságfejlesztésre, a béremelésre, az otthonteremtésre és a családtámogatásokra – jelentette ki a felszólaló.

MSZP: Megcsappannak a jóléti kiadások és romlik az önkormányzatok helyzete

Szabó Sándor (MSZP) úgy fogalmazott: 2019 óta nem készült olyan költségvetés, amelyet a Pénzügyminisztérium reálisan tervezett volna meg, ez már az ötödik olyan gazdasági év, amikor a tényszámok jelentősen elmaradtak a tervszámoktól. Kitért arra, hogy a jövő évi büdzsében „megcsappannak” a jóléti funkcióra szánt kiadások, a legnagyobb vesztes a szociális terület lesz.

Szabó Sándor szerint a büdzsé az önkormányzatok gondjait sem oldja meg, a bevételek csökkenése és az elvonások miatt tovább romlik majd a helyzetük. Ezért a szocialisták módosító javaslatokkal élnek.

A gépjárműadót teljességében a településeknél hagynák, a közösségi közlekedési központi támogatására hárommilliárd forintot fordítanának. Ebből Szeged 400 millió forintot kaphatna – mondta, majd ismertette egyéni módosító indítványait a választókerülete fejlesztése érdekében.

Kormány: A költségvetéssel folytatódhat a felzárkózás

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára emlékeztetett: 2004-2010 közt a vásárlóerőt nézve változatlan volt a magyar gazdaság pozíciója, nem volt felzárkózás az uniós átlaghoz.

Azonban 2010-hez képest az utolsó, 2023-as adat tíz százalékpontos javulást mutat, azaz a magyar kormány gazdaságpolitikája és a költségvetés kiadásszerkezete gazdasági felzárkózást eredményezett.

A benyújtott költségvetés teljesülése esetén a felzárkózás 2025-ben is folytatódhat. A gazdasági felzárkózás teremti meg az esélyét annak, hogy megmaradjon a magas foglalkoztatási szint és a bérek növekedjenek – mondta.

Kitért arra: a gazdaság bővülését és a bérdinamikát akkor lehet fenntartani, ha a termelékenység bővül. A hétfőn aláírt több éves bérmegállapodás a minimálbér-emelésekkel ezt a célt szolgálja – jegyezte meg. Fontosnak nevezte a családtámogatások rendszerének és a nyugdíjak reálértékének megőrzését.

Közölte: azért számol a tervezet az ideinél magasabb szolidaritási hozzájárulással, mert az érintett önkormányzatok adóerőképessége növekedett. A hozzájárulás pont arról szól, hogy a gazdagabb önkormányzatok adóbevételük egy részét a szegényebbek feladatainak finanszírozására fordítják. Az összes változással együtt az önkormányzatok pénzügyi helyzete stabil – jelentette ki Banai Péter Benő.

Fidesz: Jövőre több mint 84 milliárd forint jut határon túli feladatokra

Herczeg Tamás (Fidesz) arról beszélt: jövőre 84 milliárd 481 millió forintot különítenek el nemzetpolitikai, határon túli feladatokra.

Értékelése szerint, míg 1990 előtt a külhoni magyarság a magyar állam megtagadott gyermeke volt, a rendszerváltozás után – az 1998 és 2002 közötti időszak kivételével – a mostohagyermeke. Azonban a 2010-től alakuló új nemzetpolitika már „édes gyermekeként kezeli, óvja és erősíti a határon túli tömbben, szórványban vagy diaszpórában élő magyarságot”.

A Fidesz-KDNP kormány 2010 óta összesen 1374 milliárd forintot, évente körülbelül 100 milliárd forintot költött nemzetpolitikai célokra, míg 2009-ig ez az összeg évente körülbelül 9 és 10 milliárd forint között volt.

A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának költségvetésében a nemzetpolitikai tevékenységek és határon túli magyarok támogatása alcímen jövőre 3 milliárd 629 millió forint szerepel, ez az összeg biztosítja a nemzetpolitikai szempontból kiemelt jelentőségű partnerek, programok és fejlesztési célok megvalósítását, illetve az e célra létrehozott intézmények és szervezetek működtetéséhez szükséges forrásokat – mondta, kiemelve a Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi Sándor Programot.

Államtitkár: Tovább bővülnek a legfontosabb jóléti, közszolgálati források

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: tovább bővülnek jövőre a legfontosabb jóléti, közszolgálati források a költségvetésben. Az oktatás területén 500 milliárd, az egészségügy területén 330 milliárd forintos lesz a növekedés, de több pénz jut a bűnfelderítési feladatok ellátására és a katasztrófavédelmi rendszerre is.

Fontosnak nevezte, hogy a Röszke és Tompa határátkelőhelyek fejlesztésére is forrást biztosítanak és a csengeri börtön építésének utolsó szakaszára is elkülönítettek 8 milliárd forintot a büdzsében.

Momentum: Budafok-Tétény két legfontosabb szimbólumát hagyja a kormány szétrohadni

Tóth Endre (Momentum) arról beszélt, módosító javaslatot nyújtott be a költségvetéshez a nagytétényi Száraz-Rudnyánszky-kastély épületének és teljes környezetének felújítására, jelezve, a bezárt és folyamatosan romló állapotú épület felújítását 12 éve halogatja a kormány.

Ugyancsak sürgette a budafoki Törley-mauzóleum felújítását, valamint szorgalmazta több dél-budai iskola felújítását, bővítését.

Fidesz: Több mint 1600 milliárd forint jut az oktatásban dolgozók bérére

Vinnai Győző (Fidesz) a felsőoktatásról és a szakképzésről szólva jelezte: a jövő évi költségvetés több mint 1600 milliárd forintot biztosít az oktatásban dolgozók bérére, amiben az óvoda, általános és középiskola és a felsőoktatás is benne van. Ez a duplája a baloldali kormány által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetésben szereplő összegnek.

A szakképzési centrumok jövőre 249 milliárd 880 millió forintos költségvetéssel számolhatnak, bevétellel vagy állami támogatással, ami 55 milliárd 808 millió forinttal több az idei forrásnál.

Jobbik: A honvédségnek is be kell szereznie a drónokat

Sas Zoltán (Jobbik) arról beszélt, hogy a jövő évi költségvetésben elegendő összeg áll rendelkezésére a Magyar Honvédség által kitűzött célok végrehajtására. A szomszédságunkban zajló konfliktus a „drónok háborúja”, ezért a honvédségnek is be kell szereznie az ilyen eszközöket, miközben ki kell építeni a drónelhárító képességet is – érvelt.

A mobil rakéta tüzérségi eszközök beszerzése a mai világban elkerülhetetlen, miközben légvédelemre és a páncélosokra is komoly hangsúlyt kell fektetni – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a légierő is modernizációra szorul.

Fidesz: Magyarország 2025-ben kimagasló gazdasági növekedésre lehet képes

Salacz László (Fidesz) azt mondta: a magyar kormány a gazdasági semlegesség politikáját vállalta, amely biztosítja, hogy az ország kizárólag a saját érdekei szerint cselekedjen, és nyitott maradjon minden irányú gazdasági és energetikai együttműködésre.

Ennek köszönhetően Magyarország 2025-ben kimagasló gazdasági növekedésre lehet képes, amely lehetőséget teremt a családtámogatási rendszer bővítésére, a kis- és közepes vállalkozások megerősítésére, valamint a béremelések dinamikus rendszerének kialakítására – emelte ki.

Felszólalásában szólt a Kecskemét környéki beruházásokról is, kiemelve a város ipari parkja villamosenergia infrastruktúra fejlesztését, valamint a dél-alföldi vasútfejlesztéseket.

DK: A lakhatási célú kiadások 90 százaléka nem szociálisan célzott

Kálmán Olga (DK) arról beszélt: 14 év óta tart és egyre mélyül a lakhatási válság, az Eurostat adatai szerint 2010 és 2024 közt Magyarországon drágultak a második legnagyobb mértékben a lakóingatlanok, és a bérleti díjak emelkedésében is a felső harmadba tartozik az ország.

Ma Magyarországon több mint két és félmillióan élnek lakhatási szegénységben, és ők nem férnek hozzá az otthonfelújítási és az energetikai programokhoz.

A költségvetésből az látszik, hogy a kormány lakhatási célú kiadásainak több mint 90 százaléka szociálisan nem célzott – mondta. Jelezte: a DK módosító javaslatokat nyújt be bérlakás- és kollégiumépítésre.

LMP: lakhatási válság van

Bakos Bernadett (LMP) kijelentette, hogy Magyarországon lakhatási válság van, de a költségvetés számaiból ez nem derül ki. A költségvetési indítványból hiányzik egy bérlakásépítési alap – mutatott rá a képviselő, aki állami forrásokat javasolt az önkormányzati bérlakások felújítására is.

Fidesz: a javaslat a háború lezárásával számol

Simon Róbert Balázs (Fidesz) arról beszélt, hogy a javaslat a háború lezárásával és a békével számol. A jövő évi büdzsé az új lehetőségek, az új gazdaságpolitika és a béke költségvetése – tette hozzá.

A köznevelés témakörére áttérve a képviselő hangsúlyozta, hogy összességében csaknem 93,5 százalékkal emelkedik a magyar pedagógusok bére.

A jövő évi büdzsé 3447 millió forinttal többet biztosít az ingyenes tankönyvellátásra – mutatott rá. Arról is beszélt, hogy eddig mintegy félmillió diák kapott ingyenes laptopot, a kormány pedig mintegy hétmilliárd forint uniós forrást fordíthat az úgynevezett okostantervek kialakítására.

Fontosnak nevezte, hogy Magyarország 2030-ra a világ legjobb 25, 2040-re pedig a világ legjobb tíz innovátora közé kerüljön. A kormány célja, hogy az innovációs ráfordítások elérjék a GDP 3 százalékát – emelte ki.

DK: elhibázott döntések a közoktatásban

Hegedüs Andrea (DK) azt mondta, hogy a pedagógusoknak egy tisztességes béremelés jár, „most és nem 2027-ben”. A közoktatásban nincs más, csak elhibázott döntések sorozata – fogalmazott.

A szociális háló valóban háló, „lyukas, szegényes, elmaradott, hálni jár belé a lélek” – jelentette ki.

A helyi önkormányzatok számára a központi költségvetés az egyetlen jelentős forrásszerzési lehetőség, ezért hatalmas a bizonytalanság – mondta.

Kormány: a köznevelési sorokon jelentős növekedés látszik

Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára az elhangzottakra reagálva azt mondta, hogy a költségvetés köznevelési sorain jelentős növekedés látszik. A Klebelsberg Központ költségvetése 763 milliárdról 1011 milliárdra emelkedik, a magán- és egyházi intézmények támogatását biztosító humán soron található összeg pedig 399 milliárdról 532 milliárdra nő – hívta fel a figyelmet.

A köznevelési terület kezelésében lévő fejezeti sorokon 1225 milliárd forintnyi forrás volt január 1-jén a béremelési források átcsoportosítása előtt, míg a tárgyalt előterjesztésben 1614 milliárd, ami 31,7 százalékos növekedés a jövő évi költségvetési tervekben – közölte. Ha ehhez hozzáadjuk a 2025. január 1-jén bevezetendő pedagógus béremelés fedezetét – ami egyelőre célelőirányzat több, mint 332 milliárd forinttal – akkor „1947 milliárd forintra számítok (…) a magyar köznevelésben, mint ami a jövő évben elkölthető, kifizethető” – mondta az államtitkár.

Fidesz: a magyar családok juthatnak hozzá a legolcsóbban a gázhoz és az áramhoz

Riz Gábor (Fidesz) kijelentette, hogy a rezsicsökkentésnek köszönhetően Európában a magyar családok juthatnak hozzá a legolcsóbban a gázhoz és az áramhoz.

Arról is beszélt, hogy a rezsicsökkentésnek köszönhetően Magyarországon kiszámítható és tervezhető az energiára fordított összeg.

Hangsúlyozta, hogy tovább növelik a zöldenergia arányát a hazai energiamixben. Riz Gábor külön felhívta a figyelmet, hogy két, cégeknek kiírt pályázat is ösztönzi a jövőben a hazai e-mobilizációt.

DK: a kormány zsarolásra használja a bírák alulfizetettségét

Sebián-Petrovszki László (DK) a költségvetésben hátrányosan kezelt területként említette az igazságszolgáltatást. A bírák fizetésemelése „piszkos politikai alku” keretében kerül bele a költségvetésbe, a kormány zsarolásra használja a bírák alulfizetettségét – jelentette ki.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) tett egy javaslatot, amely szerint a bírói illetményalapot visszamenőleg, január 1-jétől 35 százalékkal kellene megemelni, és javaslatot tettek arra is, hogy mindig az előző évi bruttó átlagkereset 150 százaléka legyen ez az illetményalap.

Megjegyezte: az OBH elnöke által javasolt törvényt a kormánynak változtatás nélkül kellene előterjesztenie, a költségvetési törvényjavaslatban azonban – törvénysértő módon – a régi, évek óta nem emelt illetményalap szerepel.

Az is kiszivárgott – mondta -, hogy úgynevezett igazságügyi reformcsomag elfogadásához köti a kormány a bírák béremelését.

Államtitkári reagálás

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára Sebián-Petrovszki László felszólalására reagálva visszautasította a törvénysértő jelzőt. Hangsúlyozta, hogy a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor a kormány a hatályos törvényeknek megfelelően járt el. A bíróság és az ügyészség fejezetnél pontosan ugyanazt a számszaki javaslatot tárgyalja az Országgyűlés, amit a kormányzat a két érintett szervtől megkapott.

Hozzátette: valóban elindult egy egyeztetés arról, hogy a bíróság és az ügyészség által javasolt béremelés milyen ütemben valósuljon meg, de az egyeztetés nem – ahogy az ellenzéki politikus fogalmazott – piszkos politikai alku, zsarolás keretében zajlott, hanem megállapodással jött létre.

A megállapodás arról szól, hogy három lépésben, három év alatt a bírák fizetése átlagosan 48 százalékkal, a bírósági titkárok és fogalmazók fizetése átlagosan 82 százalékkal, az egyéb bírósági alkalmazottaké pedig 100 százalékkal emelkedik.

Fidesz: Magyarország hatékonyan és konstruktívan működik együtt az Európai Unióval

Hegedűs Barbara (Fidesz) a költségvetésnek az uniótól származó források felhasználásával foglalkozó részéről szólva hangsúlyozta: Magyarország hatékonyan és konstruktívan működik együtt az Európai Unióval.

Magyarország 2023 augusztusában nyújtotta be az Európai Bíróságnak az objektívan indokolható módosítási javaslatokat tartalmazó helyreállítási tervet, amelyet a tanács jóváhagyott.

A módosítás elfogadásával 1497 milliárd forint összegű hitel felvételére nyílik lehetősége Magyarországnak. Az ország minden részét érintő intézkedések elsősorban a villamosenergia-hálózat fejlesztését, az ipar zöldítését, a megújuló energia fokozatos hasznosítását és az energiahatékonyság javítását célozzák.

A hitelmegállapodás megkötését követően a bizottság kiutalta az előfinanszírozást Magyarország részére, így a hitelkeret 20 százalékát, 295 milliárd forintnak megfelelő összeget utaltak át.

Fidesz: a büdzsé a remény költségvetése

F. Kovács Sándor (Fidesz) a jövő évi büdzsét a remény költségvetésének nevezhete. Hozzátette: a költségvetés a béke költségvetése is egyben.

Úgy fogalmazott: leginkább a beruházások mutatják meg, milyen évre számíthatunk, hiszen jövőre 300 új beruházás indul 480 milliárd forintnyi összegben, sőt 770 milliárd forintot költ az ország jövőre lezáruló beruházásokra.

Arról is beszélt, hogy az M4-es autóút építése közlekedésileg és gazdaságilag is „kinyitja” az Alföld közepét, Törökszentmiklós, Fegyvernek, Kenderes és Kisújszállás térségét, valamint a 34-es út fejlesztése is tervben van Tiszafüred és Fegyvernek között.

Kormány: az önkormányzatok bevételei évről évre emelkednek

Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár az önkormányzatok helyzetéről szólva közölte az önkormányzatok összes helyi adóbevétele 2022-ben 1091,4 milliárd forint, 2023-ban pedig 1491,7 milliárd forint volt, míg 2024-re 1591 milliárd forint várható. Az összeg 2025-ben 1700 milliárd forint felett lehet.

Rámutatott: a gazdasági növekedésnek is köszönhetően emelkedés tapasztalható az önkormányzati bevételekben.

Fidesz: stratégiában gondolkodnak a romák felzárkóztatásában

Bartos Mónika (Fidesz) emlékeztetett: a magyar uniós elnökség hét prioritást tűzött ki, ezek közül az egyik a roma közösségek felemelése volt. A célt már 2011-ben is megfogalmazták, ez is azt mutatja, hogy folyamatos a kormány elkötelezettsége a roma közösségek felzárkóztatása iránt.

Hangsúlyozta: stratégiában gondolkodnak, amelynek lényege a gyermekszegénység elleni küzdelem, a gyermekek esélyteremtése, a hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élők foglalkoztatási, oktatási és lakhatási helyzetének javítása, a területi-társadalmi hátrányokból fakadó esélyegyenlőtlenség csökkentése és a közszolgáltatásokhoz történő hozzáférés.

Gelencsér Attila (Fidesz) közös érdeknek nevezte a bérek emelkedését, a dolgozók életkörülményeinek javítását, valamint a gazdaság fenntartható növekedését. Felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt években a magyar bérek folyamatosan nőttek, a KSH adatai alapján idén szeptemberben a bruttó átlagkereset 627 ezer 400 forintot tett ki, ami az előző év azonos időszakához képet közel hetvenezer forintos növekedést jelentett.

Az új bérmegállapodás értelmében 2025. január 1-jétől a minimálbér kilenc százalékkal, bruttó 290 ezer 800 forintra, míg a garantált bérminimum hét százalékkal, bruttó 348 ezer 800 forintra nő – emlékeztetett. A cél az, hogy 2027-re a minimálbér elérje a rendszeres bruttó átlagkereset ötven százalékát – mondta. Hozzátette, hogy a béremelések növelik a belső keresletet, ösztönzik a fogyasztást, miközben hozzájárulnak a dolgozók életszínvonalának javításához.

Selmeczi Gabriella (Fidesz) azt mondta, hogy a háború, az elhibázott Brüsszeli szankciók és az energiaválság meggyengítették Európa és Magyarország gazdaságát. A most tárgyalt költségvetés a háború lezárásával és a békével számol – tette hozzá.

A költségvetési javaslatban a magyar családokra több mint 3750 milliárd forint jut, ami 447 milliárd forinttal több, mint idén – közölte. Hozzátette, a családok támogatása 2010-hez képest a négyszeresére nőtt.

Az adórendszer jövőre összesen 754 milliárd forintot hagy a családok zsebében, a családi kedvezményre és az első házasok kedvezményére 440 milliárdot tervez a jövő évi büdzsé – mutatott rá.

Kara Ákos (Fidesz) a kormány elsődleges foglalkoztatáspolitikai céljának tartotta, hogy minél több munkahely jöjjön létre a versenyszférában és minél több munkavállalónak biztosítsanak munkalehetőséget.

Jövőre a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének javítása, a munkaerő versenyképességének fejlesztése, az innovációs képesség növelése, valamint az ipari- és szolgáltatószektor fókuszált fejlesztése kerül a foglalkoztatáspolitika középpontjába – közölte.

Nyomatékosította, hogy a közfoglalkoztatás jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a segélyalapú társadalmat munkaalapú társadalom váltsa fel Magyarországon, de a kormány a közfoglalkoztatást továbbra is átmeneti foglalkoztatásnak tekinti.

A kabinet célja, hogy a 20-64 év közötti korosztály jelenlegi 81 százalékos foglalkoztatási rátáját tovább emelje, méghozzá 84 százalékra.

Fidesz: kiemelt terület a vidéki otthonfelújítási program és a vízgazdálkodás

Erdős Norbert (Fidesz) a vidéki otthonfelújítási programról beszélt, ami lehetőséget nyújt az energetikai korszerűsítésre. A program a meglévő épületek korszerűsítésére helyezi a hangsúlyt, mérsékelve az új építési anyagok iránti igényt.

A programmal tartósan csökkenthető a háztartások energiafogyasztása is – tette hozzá. Az akár 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes hitel lehetőséget ad megújuló energiaforrások alkalmazására is.

Értékelése szerint a program társadalmi előnyei is jelentősek, az ötezer fő alatti települések lakói, különösen a gyermeket nevelő családok most kedvező feltételekkel újíthatják fel otthonaikat.

Kitért a költségvetés vízgazdálkodásra és fenntartható vízkezelésre vonatkozó részére is, jelezve, hogy a Hajdúhátság és Észak-Nyírség térségében tervezett víziközmű-infrastruktúra fejlesztése kiemelt projektként szerepel a költségvetésben, amelyre 15 milliárd forintot irányoztak elő.

Fidesz: Kaposvár ipartörténelmet ír

Gelencsér Attila (Fidesz) arról beszélt: Somogy vármegye 1-es választókörzete, Kaposvár és a Zselic térsége a nehéz esztendőkben sem „fékez”. Kaposvár ipartörténelmet ír, jelenleg három nagy beruházás is zajlik a településen.

A fejlesztésekben nem marad el a Zselic többi települése sem, jelenleg 5 milliárd forintnyi fejlesztés van folyamatban.

Fidesz: rendelkezésre állnak a források a kisgyermekellátó rendszer működtetésére

Nagy Csaba (Fidesz) felszólalásában azt ismertette, milyen forrásokra számíthatnak az önkormányzatok a kisgyermekellátó rendszer hatékony megszervezésére és működtetésére 2025-ben.

Tájékoztatása szerint családi bölcsődére egymilliárd forintot költenek, minibölcsődékre és bölcsődékre 94 milliárd forintot fordítanak, az óvodák működtetésére pedig 356 milliárd forintot.

Kiemelten szólt az intézményi gyermekétkeztetésről, valamint a hozzá kapcsolódó szünidei étkezésről, amelynek támogatási összege 2025-ben 141 milliárd forintra emelkedik.

Mivel felszólalásra már senki nem jelentkezett, Jakab István levezető elnök a vitát elnapolta.

Napirend után

A napirend utáni felszólalások során Sebián-Petrovszki László (DK) azt sorolta, milyen gazdasági érvek szólnak az LMBTQ-emberek elfogadása mellett.

Erdős Norbert (Fidesz) Nagyatádi Szabó István egykori agrárpolitikus halálának 100. évfordulójáról emlékezett meg.

A parlament várhatóan csütörtök reggel nyolc órától folytatja munkáját.