A Demján Sándor-programban 1400 milliárd forinttal támogatja a kormány a hazai kis- és közepes vállalkozásokat, ugyanis a magyar munkavállalók kétharmadát a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) foglalkoztatják. Ezzel kapcsolatban arról beszélt a politikus, hogy
a hazai kis- és középvállalkozások vagy másnéven családi vállalkozások gyakorlatilag a magyar gazdaság gerincét adják.
A kkv-szektorba beletartozik a foglalkoztatás kétharmada, a GDP jelentős része, valamint az exportban való jelenlétük is – tette hozzá. Úgy folytatta: ők azok, akik nap mint nap működtetik az országot a legkisebb településtől a legnagyobbig.
A Demján Sándor-program fontosságára vonatkozó kérdésre a képviselő azt mondta:
a program igazi célja, hogy az elmúlt három-négy év nehézségei miatt a fiókban maradt fejlesztési tervek előkerüljenek.
Úgy folytatta, azért kell ezeknek a terveknek előkerülniük, hogy a béremelési programot a kis- és középvállalkozások képesek legyenek kitermelni, ehhez nyújtanak segítséget a Demján Sándor-program célirányos támogatásai – fejtette ki a képviselő. A cél, hogy minél lejjebb vigyék a kamatokat, mert így több beruházás kerül olyan megtérülési szinten megvalósíthatóvá, hogy el tudjon indulni.
Érdemes az 1+1 programtól indítani – vélekedett Szatmáry Kristóf, mivel a kamatok csak az egyik része, de az 1+1 program a feltőkésítésre is fókuszál, ugyanis ahhoz, hogy egy cég hitelképes legyen, saját tőkére van szüksége, ami a programban célirányosan kínált lehetőség. Tehát a tőkeprogram és a hitel mellett olyan további segítség is van, amely a kkv-kat a külföldön való megjelenésben is segíti, az exporttámogatások is az Eximbankon keresztül érhetők el.
A kis- és középvállalkozásoknak a külföldi piacokon való megjelenésére vonatkozó kérdésre a képviselő azt mondta,
a program a vállalkozások növekedését segíti elő, adott esetben új magyar nagyvállalatok léphetnek színre.
A nagyvállalattá válás egyik első fontos „mérföldköve”, hogy a vállalkozások a hazai piac mellett külföldön is – akár a környező országokban vagy az Európai Unióban, esetleg az unión kívül is – képesek legyenek szolgáltatást nyújtani vagy a termékeiket eladni. A program másik célja tehát, hogy az exportfinanszírozás elősegítésével támogassa a vállalkozásokat a szükséges lépcsőfokokon való fellépdelésben. Arra a kérdésre, hogy mely szektorokban segíthet a legtöbbet a program, a politikus kifejtette: alapvetően nincs szektoriális megkötés a támogatások felvételét illetően.
Mindez ugyanakkor az adott vállalkozás prioritásaitól is függ, legyen szó arról, ha a környező országok piacaira, az unió egész területére vagy az azon kívüli világ piacaira igyekszik eladni szolgáltatásait vagy termékeit. A nemzetközi piaci versenyképességgel kapcsolatban azt mondta, hogy az több tényezőtől is – a jogbiztonság kérdésétől az adott országban az adórendszerig – függ, ahogy a finanszírozás előteremtésétől, a versenyképes üzleti kapcsolatoktól is. Érdemes gondolni azokra a tényezőkre is, amelyek túlmutatnak az előbb felsoroltakon. Ezért külön program lesz a digitalizáció kiterjesztésére és az adminisztráció csökkentésére.
„Erre várunk további intézkedéseket, hiszen tudjuk jól, hogy a magyar vállalkozások legnagyobb problémája, hogy nagyon sok időt töltenek el az adminisztrációval. Ez egy örökös küzdelem a kormányzat számára” – mondta Szatmáry Kristóf, majd úgy folytatta: ebben is elindulunk egy úton, és ez jó eséllyel érezhető lesz a vállalkozások számára is.
A működő cégek megsegítése mellett komoly kihívást jelent a fiatalok ösztönzése is, hogy vállalkozói létben gondolkodjanak.
Ezzel kapcsolatban a képviselő azt mondta: „Ez egy összetett kérdés, hogy Magyarországnak legyen jövője, hogy a magyar vállalkozásoknak legyen jövője, az kell, hogy a fiatalok azt érezzék, az egy valós alternatíva a pályaválasztásban, hogy saját vállalkozást indítsanak” – mondta a politikus. Ebben a kérdésben először azt kell megvizsgálni Szatmáry Kristóf szerint, hogy a fiatalok könnyen tudjanak vállalkozást indítani, ezért is fontos az adminisztrációs terhek csökkentése és az adórendszer hozzáalakítása, valamint segíteni kell a finanszírozási részt, mivel egy induló kisvállalkozás számára fontos, hogy az alaptőkét elő tudja teremteni.
„Szerintem, azoknak a programoknak, amelyekről most beszélünk, részei, hogy a fiatalokat is próbálja a vállalkozói lét szépségei felé terelni” – mondta a politikus. A várható pozitív hatásokra vonatkozó zárókérdésre a képviselő egyrészről megerősítette a Demján Sándor-program célját, miszerint az elmúlt három-négy év fiókban maradt terveit leporolják a vállalkozók, vagyis beruházásokat eszközöljenek, ezáltal növelve a cégek működését és hatékonyságát. Továbbá, hogy megerősítsék ezeket a cégeket abban, hogy továbblépjenek a nagyvállalati lét felé, végül, de nem utolsó sorban a bérmegállapodás vállalkozókra eső részét képesek legyenek kitermelni, vagyis a következő 3 év 10 százalékot meghaladó bérnövekedését.
„Ezt csak úgy lehet előteremteni, ha a cég fejlődik, ha van benne perspektíva és a hatékonyságát is tudjuk növelni” – zárta gondolatait Szatmáry Kristóf.
Kiemelt kép: Szatmáry Kristóf, a Fidesz képviselője (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)