Az Ausztrál Stratégiai Politikai Kutatóintézetet (Australian Strategic Policy Institute, ASPI) 2001-ben alapította az ausztrál kormány. Az intézmény tudományos tevékenysége független a mindenkori választások győztesétől, a kutatásokról az intézet dönt, sőt, külföldi kormányok és intézmények is finanszírozhatnak tudományos projekteket.
Az ASPI 20 év tudományos kutatásainak adatait kezdte elemezni 2023-ban. A vizsgálat célja az, hogy kiderüljön, melyik országban születik a legtöbb találmány és tudományos felfedezés. A nagy adatmennyiségre támaszkodó program neve Kritikus Technológiai Nyomkövető (Critical Technology Tracker) lett.
A kutatók számára egyértelmű, hogy Kína lett az indo-csendes-óceáni térség vezető állama, de az idei eredmény a tudósokat is meglepte: 2003 és 2007 között szinte csak az Egyesült Államok 64-ből 60 területen szerepelt az első helyen, de az amerikai helyezések száma mindössze hétre zsugorodott a 2019 és 2023 között vizsgált utolsó időszakban. Kína mindössze három területen vezette a toplistát 2003-ban, most azonban a 64-ől már 57 tudományos kategóriában világelső.
Az újonnan szerzett első helyezések között a következők szerepelnek Kína számára:
- nagy teljesítményű számítástudomány,
- gravitációs szenzorok,
- űrkutatás,
- fejlett microchipek tervezése és gyártása.
Ha a többi kategória nem is sokkolja az amerikai kormányzatot, a microchipek kérdése mindenképpen aggasztó az USA számára.
A félvezetőipar korunk legfontosabb gyártási szektora, amelynek globális mérete 2030-ra eléri az egytrillió dollárt.
Az integrált áramkörök, a chipek azért lényegesek, mert ezek a vezérlik nem csak az atomrakétákat, robotokat, lézereket vagy elektromos autókat, de az otthoni hűtőszekrényeket, tévéket és a mobiltelefonokat is. Ma már szinte minden elektromos eszközben integrált áramkör van. A microchipek fejlesztését évtizedekig az Egyesült Államok vezette, míg a nagyon drága chipgyártást Tajvanra helyezte ki.
Ma Tajvanon készül a világ chipjeinek 90 százaléka. Kína tajvani politikájában komoly szerepet játszik a hihetlenül fejlett tajvani félvezetőgyártás megszerzése.
Amerika még mindig világelső:
- kvantum-számítástechnika terén,
- vakcinák és ellenanyagok,
- nukleáris medicina,
- kisméretű műholdak,
- atomórák gyártásában,
- génsebészetben,
- a természetes nyelvfeldolgozás kategóriájában is meg tudta szerezni az első helyet.
A tanulmány kiemeli, hogy India immár 45 kategóriában került be az első öt ország közé, ebből hét helyen a második. Ezek közül kettőben, a biológiai gyártásban és az osztott főkönyvi technológiában a harmadik helyre szorította az Egyesült Államokat.
Amerikával együtt hátrébb szorult a tudományos kutatásban az Egyesült Királyság is. A szigetország nyolc területen kiesett a legjobb országok közül, és már csak 36 kategóriában jutott be a top ötbe.
Az úgynevezett másodlagos országok köre nem változott:
- Németország (27 kategóriában szerepel a top 5-ben),
- Dél-Korea (24),
- Olaszország (15),
- Irán (8)
- Ausztrália (7).
Az Európai Unió egésze két kategóriában első, és harmincban második.
Az ASPI kutatása vizsgálja azt is, hogy melyik területeken alakulhat ki egy-egy ország egyeduralma. Ezt kiegészíti az, hogy hogy a tanulmány magas kockázatú tudományos területeket is vizsgál. Tavaly 14 ilyen kategóriát tartottak számon, és ez 2024-re tízzel nőtt.
A kutatás döbbenetes eredményt mutat: az idei 24 nagy kockázatú technológiai területen kivétel nélkül Kína vezet, és úgy tűnik, hogy ezekben hosszú időre monopóliumhoz jutott.
Ilyen a kínai autógyártás, amelynek a fejlődését a japánéhoz lehetne hasonlítani, jó pár évtizedes késéssel.
A tanulmány leszögezte: a kínai tudomány motorja egyértelműen a kormányfinanszírozás.
A vizsgálat eredményeit érdemes intő jelként tekintetni. A tudományos eredmények elérése és a kutatás színvonalának megtartása nem egy olyan szelep, amit hol ki lehet nyitni, hol el lehet zárni. Az adatok alapján sok demokratikus ország elköveti azt a hibát, hogy visszafogja a kutatás-fejlesztés, vagy a gyártás finanszírozását, mert az adott pillanatban előnye van más államokkal szemben. Ugyanígy fontos látni azt is, hogy egy nehezebb költségvetési helyzetben a K+F finanszírozásának csökkentése csak látszólagos könnyebbséget jelent, a valóságban ez csak pillanatnyi siker, és a negatív hatásai nagyon hamar jelentkeznek. Az ilyen döntésekkel a demokratikus országok hosszútávon saját magukat hozzák hátrányos helyzetbe, és lemaradnak majd a tudomány számos területén.
Az ausztrál kutatók szerint jelzésértékű, hogy a Kínai Tudományos Akadémia ma a világ legnagyobb fejlesztési központja – olvasható az Origo lapjain.
Kiemelt kép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Vang Csuan-fu, a világ legnagyobb elektromosautó-gyártó cége, a kínai BYD alapító-elnöke (j) a BYD autógyárban, a dél-kínai Sencsenben 2023. október 19-én (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)