A nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy az EU versenyképességi hátrányban szenved. Ez így volt már a Covid-járvány és az energiaválság előtt is, majd az energiaválság „kilőtte az űrbe ezt a problémát” – fogalmazott.
Nagy Márton elmondta: az EU-ban működő gazdasági szervezetek egyfolytában üzeneteket küldenek a Nemzetgazdasági Minisztériumba, amelyekben leírják, hogy mi a baj az unió gazdaságával, és hogy mit kellene csinálni.
Az igazi kérdés azonban nem ez – hangsúlyozta –, hanem az: honnan lesz pénz a probléma megoldására, azaz a versenyképességi fordulat megvalósítására.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok és Kína a költségvetésből fordít forrásokat a versenyképesség javítására, mindeközben az EU a nemzeti össztermék 3 százalékán korlátozza a költségvetés hiányát és közös hitelfelvételt javasol. A miniszter szerint azonban ez nem járható út, mivel az egyes tagállamok költségvetése helyett az unió egészének hiányát növelné, illetve azt a problémát is felveti, hogy a közösen felvett pénzt ki osztja el.
Nagy Márton szerint ebben a helyzetben az lehet a megoldás, hogy a tagállami költségvetéseknek kellene finanszírozniuk az átmenetet.

Nem lehet tiszteletlenül tárgyalni Kínával
A miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett gazdasági fórumon bírálta, hogy az unió büntetővámokat kíván kivetni a kínai elektromos autókra. Szavai szerint
az elektromos átállás nem fog menni az akkumulátorgyártó kapacitások kiépítése nélkül, és a vámok csökkentése nélkül.
Felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban nem gazdasági, hanem biztonsági okokból nem lehet olyan elektromos autót eladni, amelyben kínai szoftver van. „Ebből az következik, hogy szétválnak a technológiák: lesz egy amerikai technológia saját AI-chippel, és lesz egy kínai saját AI-chippel. Ez is a blokkosodó világrendre utal” – fogalmazott a miniszter.
Nagy Márton szerint ez a politika azért is káros, mert nem lehet úgy eredményesen tárgyalni, ha a tárgyalást megelőzően „adunk egy pofont a tárgyalópartnerünknek”. Kína az uniós büntetővámokra és más hasonló intézkedésekre reagálni fog, és kitilthatja az unióban készült árukat – figyelmeztetett.
Kapcsolódó tartalom
A miniszter arra is kitért, hogy a nyugat-balkáni bővítés erősítené az EU versenyképességét is, hiszen az ottani országok gazdasága kétszer-háromszor nagyobb ütemben növekedik, mint az uniós tagállamoké.
Kiemelt kép: Bóka János (b) európai uniós ügyekért felelős miniszter, Nagy Márton (k) nemzetgazdasági miniszter és Navracsics Tibor (j) területfejlesztési miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett kerekasztal-beszélgetésen, 2024. szeptember 25-én (Fotó: Horváth Péter Gyula/hirado.hu)