Lényeges

Újabb műtéten esett át a szlovák miniszterelnök

Lantos Csaba a hirado.hu-nak: A jövő a zöldenergiáé, ezért a legkorszerűbb nyugati és keleti technológiák találkozóhelyévé tesszük Magyarországot

| Szerző: Kismarty Anna
Lantos Csaba energiaügyi miniszter a hirado.hu-nak adott interjúban elomondta: a zöldenergiáé a jövő, ebben az átállásban segíthet Kína hazánknak. Szó volt még az akkumulátorgyárak szükségességéről, az új stratégiai beruházások fontosságáról, és arról, hogy milyen új támogatások segítik a lakosságot házaik modernizálásában az energiatakarékosság jegyében.

– Pár nappal ezelőtt Magyarországra látogatott a kínai elnök, Hszi-Csin-ping. Kötöttek olyan megállapodást a két ország között, amely az ön tárcáját érinti?

Annyira, hogy olyan is volt, amit magam írtam alá. A kínai partnerekkel a tiszta energia, a fenntartható energiatermelés, a zöldtechnológiai innováció területén dolgozunk majd együtt. Nagyon fejlett energiaiparuk van, rengeteg vízerőművük, amire Magyarország domborzati adottságai csak korlátosan alkalmasak. Kína jelenleg még a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó, de úgy tervezik, hogy 2065-re elérik a klímasemlegességet. A jövő a zöldenergiáé. Az időjárásfüggő termelők rendszerbe illesztése miatt nagyon fontos, hogy nekünk is legyenek úgynevezett szivattyús energiatározóink. Kínai mérnökök bevonásával keressük a megfelelő helyszínt legalább egy ilyen erőmű felépítésére. A technológia lényege, hogy az olcsó többletárammal – ami például napelemekből származhat – a két tározó közül az alacsonyabban fekvőből a felsőbe szivattyúzzuk fel a vizet, amelyet a fogyasztási igényekhez igazodva később leeresztünk, így viszonylag kis veszteséggel tudunk újból áramot előállítani. A kétoldalú megállapodások érintik továbbá a nukleáris kutatás-fejlesztési, képzési együttműködéseket, az elektromos autók töltőhálózatának bővítését, és annak vizsgálatát is, hogy közösen létre tudjuk-e hozni az ellátásbiztonsági szempontból fontos összeköttetést a hazai és a szerbiai kőolajvezeték-rendszerek között.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter és Vang Ven-tao kínai kereskedelmi miniszter, miután együttműködési megállapodást írtak alá a Karmelita kolostorban 2024. május 9-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

– Július elsejével Magyarország veszi át a stafétabotot az Európai Unió Tanácsában. Hogyan készülnek rá?

A jogalkotásban várhatóan csendesebb fél év elé nézünk, hiszen új összetételű uniós parlamentet választunk, amely aztán új bizottsági elnököt jelöl, a teljes testület megújul. Az időigényes procedúra ellenére azonban igyekszünk megragadni a lehetőséget, hogy soros elnökként több figyelmet kaphatnak a józan energiapolitika melletti érveink is. Továbbra sem engedünk eddigi alapvetéseinkből: a nemzeti energiamix meghatározásának tagállami hatáskörben kell maradnia. Megvédjük a rezsicsökkentést, amely Európa legalacsonyabb áram- és gázárait garantálja a magyar családok számára. Az uniós vezetők újabban mintha belátnák, hogy az atomenergiára fenntartható energiaforrásként hosszabb távon is szükségünk lesz az ellátás biztonsága és a sikeres energiaátmenet érdekében. Ez előremutató fordulat, amelyre érdemes ráerősíteni. A túlhajtott zöldideológia helyett mi a zöldenergia észszerű termelése és tárolása mellett köteleztük el magunkat. Azt a közös felismerést is igyekszünk elősegíteni, hogy az időjárásfüggő termelők villámgyors terjedésével lépést kell tartania az áramhálózati korszerűsítéseknek. Magyarország hosszú évek óta az európai élmezőnybe tartozik a geotermikus energia hasznosításában. A földhő hazánk komoly előnye, egyik legfontosabb erőssége lehet, ha jelentős támogatási programokkal előmozdítjuk a felhasználást. Az elnökségi időszakunkban ebbe az irányba is igyekszünk orientálni a közös gondolkodást és cselekvést. A legfontosabb előrelépés persze az lenne, ha Magyarország megkapná a neki járó forrásokat, amelyeket a Lengyelország számára kedvező, közelmúltbeli döntés fényében nyilvánvalóan politikai okokból tart vissza Brüsszel. A közelgő európai parlamenti választás szakpolitikai tétje, hogy a békepárti oldal megerősödésével többségbe kerülhetnek az európai gazdasági növekedést, versenyképességet szem előtt tartó erők.

– Magyarország nem vált le az orosz gázról, Európa törekszik rá, nagy tétet tett az amerikai cseppfolyósított földgázra, az LNG-re. Közben Joe Biden gyakorlatilag befagyasztotta az ország export-infrastruktúrájának bővítését. Bajba kerülhet Európa, azaz két szék között a pad alá eshet?

Az igaz, hogy Európa nyugati fele jórészt levált a vezetékes orosz földgázról, de a cseppfolyósított földgázról nem. Furcsa látni, hogy Belgium, Spanyolország vagy Franciaország nagymértékben megnövelte a kitettségét az orosz cseppfolyósított földgáztól. A készülő újabb szankciós csomagban az orosz LNG behozatalának tilalma is felmerült lehetőségként, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, a hasonló intézkedések lényegében hatástalanok. Összességében azt lehet mondani, hogy Európa az orosz energiafüggőséget lecserélte az amerikai energiafüggőségre. Magyarország pedig igenis keresi az újabb forrásokat, azeri, török, katari irányból is érkezhet hozzánk földgáz. Fokozzuk a belföldi kitermelést, a nagyjából ötödével alacsonyabb fogyasztás tovább erősíti az ellátás biztonságát. A kimagasló kapacitású gáztárolóink töltöttsége az elmúlt fűtési szezonban, sőt, tulajdonképpen tavaly nyár óta nem csökkent a kétharmados szint alá. Az éves lakossági felhasználás több mint másfélszerese a tél elmúltával is rendelkezésre áll a betárolt készletekben, ez jelentősen növeli a mozgásterünket.

Ellentmondásos hírek láttak napvilágot az MVM Csoport eredményességével kapcsolatban. A sajtóban egyszerre jelenik meg az a vád, hogy a nemzeti energiavállalat rendkívüli nyereséget termel és az az értelmezés, hogy a rezsivédelmi alapban biztosított sok százmilliárd forintos kompenzáció dacára veszteségesen működik. Bármelyik állítás helytálló, vagy máshol van az igazság?

Az MVM soha nem volt még olyan nyereséges, mint tavaly. Több mint 370 milliárd forint volt az adózott eredményük, ami a nemzeti energiavállalat történetében a valaha volt legnagyobb érték. Ez a nyereség – a híresztelésekkel ellentétben – nem a magyar háztartások befizetéseiből származik.

– Miből?

Az MVM egy nagy és összetett vállalatcsoport, amelynek külföldön is vannak leányvállalatai, sokféle tevékenységgel. Mátrai Károlyt azzal az útravalóval neveztük ki vezérigazgatónak, hogy erősítse meg a cég regionális szerepvállalását, az új stratégiájuk fókuszában is ez az ambíció áll. Erős alapokra építhetnek, az energiakereskedő cseh leányvállalatuk például igen jól működik. A nemzetközi földgáz-kereskedelem szintén profitot termel az MVM számára. A vállalatcsoport persze idehaza is bővíti portfólióját, fontos partner az energiaátmenet megvalósításában. A többi között náluk zajlik a meglévő paksi blokkok üzemidő-hosszabbításának előkészítése, a korszerű kombinált ciklusú gázerőművek beszerzési eljárása, de közreműködnek a szivattyús energiatározó megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozásában is. Nyártól az MVM a földgáz után az áramellátásban is a lakossági fogyasztók kizárólagos szolgáltatójává válik. Az új menedzsment érdeme az ügyfélközpontú szemlélet megerősítése, a személyes ügyfélszolgálati irodák felújítása mellett az elektronikus ügyintézésben is sokat léptek előre. Az MVM javaslata alapján vezettük be a naparányos elszámolást az átalánydíjas ügyfeleknél április elejétől, ez a változás csak az első három hétben több mint 67 ezer gázfogyasztót mentesített összesen mintegy 6 milliárd forint kiadás alól.

Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula

– Miért kellenek akkumulátorgyárak?

A globális felmelegedés miatt tennünk kell azért, hogy kevesebb üvegházhatású gáz, kevesebb szén-dioxid kerüljön a levegőbe. Magyarország ebben jól halad, az 1990-es bázishoz képest 37 százalékos csökkentést értünk el már 2022-re. A korábban 2030-ig előirányzott 40 százalékos célszámot ezen felbátorodva emeltük meg 50 százalékra. Az autóipar hatalmas fordulat előtt áll, az Európai Unió döntései is abba az irányba viszik el a szektort, hogy elektrifikálódjon. Ha benne szeretnénk maradni, élen szeretnénk járni a globális versenyben, muszáj, hogy a gyártásban megőrizzük, a kutatás-fejlesztésben tovább javítsuk a kivívott helyzetünket. Ha ezt nem tennénk, akkor a már itt lévő nagy autógyárak odébbállnának, ami munkahelyek tömeges megszűnéséhez vezetne. A jövő a zöldenergiáé, ezért az a tervünk, hogy a legkorszerűbb nyugati és keleti technológiák találkozóhelyévé tesszük Magyarországot. Debrecenben így épít egyszerre gyárat a BMW és a CATL, amely üzemek nemcsak termékeikkel segítik a zöldátállást, hanem saját energiaellátásunkban is nagymértékben megújuló forrásokra támaszkodnak majd.

– Napenergia. Egyre többen vesznek napkollektorokat. Lehet pontosan tudni hány háztartásban használnak napelemet?

Korábban úgy kalkuláltak az ágazati stratégiák, hogy a következő évtized elejére lehet itthon kétszázezer háztartási méretű kiserőmű. Ehhez képest már most több mint 264 ezer működik belőlük, többnyire családi házak tetején. A népszámláláson az derült ki, hogy a 2010 után épült, legalább száz négyzetméteres lakóingatlanok több mint negyedén van napelem. További 62 ezer háztartásnak van engedélye napelem-telepítésre. A Napenergia plusz programban befogadott támogatási kérelmek száma meghaladta a 11 ezret. A mostanáig sikeresen pályázók több mint 45 milliárd forint állami hozzájárulással létesíthetnek energiatárolót is tartalmazó modern napelemes rendszereket. Lendületesen bővül az ipari naperőművek teljesítménye is, ennek köszönhető, hogy negyedórás termelésük az elmúlt három hónapban újra meg újra történelmi csúcsot döntött. Az óriási napenergia-kapacitások nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy április utolsó és május első napjaiban rekordalacsony volt a villamos energia heti importaránya. A világon és Európában is a legjobbak közé tartozunk, egy nemrég publikált kutatás szerint Chile és Görögország után tavaly Magyarországon volt a legnagyobb a napenergia részesedése az áramtermelésben.

Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula

– Nemrégiben volt a napelem-telepítéseknél egy leállás a hálózat bővítése céljából. Elképzelhető ilyen a jövőben?

Nem, országos betáplálási korlátozásra nem lesz szükség. Korábban tényleg volt egy nagy ijedelem, hogy ha ennyi napelem van fent, akkor hogyan tud majd működni a hálózat. A világon mindenütt szembesülnek azzal a problémával, hogy a villamosenergia-rendszereket viszonylag kisszámú nagy erőmű teljesítményének szétosztására tervezték. Ehhez képest például Magyarországon most ezres nagyságrendben működnek kis termelők, akiktől ellenkező irányban is érkezik áram. Ezért kellett alaposan átvizsgálni műszakilag a rendszert, ezen dolgoztak a szakemberek másfél évig. Párhuzamosan megkezdődtek a tömeges korszerűsítések is, új alállomásokat építünk, emeljük a távvezetékek kapacitását. Ennek az eredménye, hogy 2024. január elsejétől a hálózat túlnyomó hányadán fel tudtuk oldani az átmeneti tilalmat. Természetesen ezután is rendszeresen felül kell majd vizsgálni, és fejleszteni kell a rendszert. Nemcsak a hálózat fizikai kapacitáskorlátai jelentenek kihívást, hanem az is, hogy az időjárásfüggő megújulók termelési csúcsidőszakai egyre gyakrabban szorítják a negatív tartományba a villamos energia árát. Tavaly egész évben 91 órában volt nulla vagy negatív az áram ára a hazai áramtőzsdén, idén ezt a darabszámot már május elejére meghaladtuk. Ez egy újabb érv a zöldenergia tárolása mellett, hiszen a napsütéses órákban olcsón megtermelt villamos energiát így nem kell azonnal fillérekért, akár ráfizetéssel továbbadni, hanem félre is tehetjük az esti, éjszakai órákra, amikor drága importot válthatunk ki vele saját forrásból.

– Milyen eszközökkel ösztönzik az energiatárolást?

Az a jó energia, amit magunk termelünk meg, és lehetőség szerint helyben el is fogyasztunk. Erről szól a már említett Napenergia plusz program, ami a vezérelhetőséget díjazza. De egy önálló pályázaton támogatjuk az ipari energiatárolók létesítését is, a közel félszáz helyszínen épülő berendezések két éven belül hússzorosára növelik a jelenlegi kapacitást. A kormány a már futó programokban összesen 200 milliárd forinttal segíti a zöldenergia tárolásában a családokat és vállalkozásokat.

– A közeljövőben kiírnak egy otthonfelújítási programot, ami az 1990 végéig megépült családi házak, köztük az úgynevezett „Kádár-kockák” szigetelésére, nyílászáróik cseréjére és fűtésrendszerük korszerűsítésére vonatkozik. Lehet-e már tudni mikortól indul a program, mekkora önrész kell hozzá, milyen feltételekkel lehet pályázni?

– A legnagyobb érdeklődést kiváltó programunk ez, amit az is mutat, hogy a társadalmi egyeztetésen több mint ötszáz észrevétel érkezett hozzá. Ezek feldolgozása sok feladatot ad, gőzerővel dolgozunk rajta. De például a gázhálózatra kötöttségre vonatkozó elvárást az eredeti elképzelésekkel szemben már a véleményeztetésre bocsátott tervezetben sem szerepeltettük. Május végén elindul a program saját honlapja, ahol minden információ egy helyen lesz elérhető. Júniusban nyílik meg a lehetőség, a támogatásra az MFB Bank Pont Plusz hálózat fiókjaiban tudnak majd jelentkezni a felújításra készülők. A pályázat egyik feltétele, hogy 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni, ezért a tulajdonosnak egy szakértő által kiállított energetikai tanúsítványt kell kérnie. A támogatható beruházási érték hétmillió forint, ebből egymillió forint önrészt kell biztosítania az állampolgárnak. A kamatmentes hitelrész mellett az adott járás és a kérelmező magánszemély jövedelmi helyzetének függvényében 2,5-3,5 millió forint lehet a vissza nem térítendő forrás. A havi hiteltörlesztés az előzetes számításaink szerint 25–35 ezer forint lehet, de a nyertes háztartások ennek jelentős hányadát megspórolhatják a fejlesztések jóvoltából csökkenő rezsiben. Fontos tudni, hogy az Európai Unió a jövő évtől nem támogatja a gázkazánok lecserélését. Az otthonfelújítási programban tehát utoljára lesz lehetőség efféle beruházások megvalósítására uniós forrás bevonásával, a 108 milliárdos teljes keretösszegnek legfeljebb az ötödéig. Az otthonfelújítási program a fogyasztás csökkentésével járul hozzá Magyarország energiaszuverenitásának megerősítéséhez. Mintegy 130 milliárd forintnyi beruházási igényt generálva élénkíti az építőipart, elősegíti a gazdaság újraindítását.

Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még