Aktuális

Ukrán dróntámadásban kigyulladt egy orosz üzemanyagraktár

Ezek a világ legforgalmasabb kikötői

| Szerző: hirado.hu
Sanghaj továbbra is a világ legforgalmasabb tengeri kikötője, az első helyezést 2010-ben vett át Szingapúrtól, amely akkor a második helyre csúszott vissza. A tíz legforgalmasabb kikötő közül öt Kínában található.

A hongkongi kikötőben tavaly 14,1 százalékkal csökkent a forgalom éves szinten, ezzel a 11. helyre csúszott vissza a világ legforgalmasabb kikötőit ismertető listán. A kínai várost a dubaji Jebel Ali előzte meg, amely a legnagyobbnak számít a Közel-Keleten. Hongkong 1987 és 2004 között a legforgalmasabb konténerkikötő volt, de az ezredforduló után erős riválisokat kapott.

Közülük a legjelentősebb Sanghaj, amely most a világ legforgalmasabb kikötője. Forgalma egy év alatt 3,9 százalékkal nőtt. A második Szingapúr, míg a harmadik, a negyedik, az ötödik és a nyolcadik helyen is kínai kikötő található.

Kapcsolódó tartalom

A tengeri kikötők üzletágát egyértelműen a távol-keleti óriás uralja, a kevés kivételhez tartozik Szingapúr, a dubaji Jebel Ali, a dél-koreai Puszan és Los Angeles. Európában Rotterdam számít a legforgalmasabbnak, ám a kontinens kapuja még így sem tudott a gigászi tízek közé kerülni. A második legnagyobb holland város ugyanis a 13. helyen szerepel. Kereskedelmi volumene hét százalékkal csökkent, leginkább azért, mert egyre kevesebb orosz szállítmány fut be.

A világ tíz legforgalmasabb kikötője

  • Sanghaj, Kína
  • Szingapúr
  • Ningbo-Zhoushan, Kína
  • Csingtao, Kína
  • Sencsen, Kína
  • Kanton (Guangzhou), Kína
  • Puszan, Dél-Korea
  • Tiencsin, Kína
  • Los Angeles, Amerikai Egyesült Államok
  • Jebel Ali, Egyesült Arab Emírségek (Dubaj)

Kapcsolódó tartalom

Noha Magyarország tervezett trieszti kikötője meg sem közelíti a fentebbi tengeri csomópontok méreteit, a hazai ipar szempontjából mégis lényeges, hogy építése már idén megindulhat. Mint azt a hirado.hu is megírta, 2019 nyarán derült ki, hogy Magyarország tengeri kikötőt és kijáratot létesít az olaszországi Triesztben. Ezt akkor azzal indokolták, hogy a magyar vállalkozásokat fogja segíteni. A bejelentés túlzás nélkül történelminek számított, hiszen egyúttal azt is jelentette, hogy Magyarország saját tengerparttal rendelkezik, amit száz éve, a trianoni béke előtt mondhatott el utoljára magáról. Igaz, a magyar tengeri kikötő nem egyik pillanatról a másikra valósul meg. Ezt előrevetítette, hogy maga az adásvételi folyamat is másfél évet vett igénybe, és csak 2020 legvégén zárult le a papírmunka.

Magyarország egy

  • 300 méter hosszú partszakasszal rendelkező,
  • 32 hektáros területet vásárolt meg Trieszt kikötőjében (ami egykor az Aquila finomítói tevékenységének adott otthont),
  • 31 millió euróért,
  • 60 éves koncessziós szerződés keretében.

Az olasz jogszabályok értelmében a tengerpartnak mindig állami tulajdonban kell maradnia.

A vámszabad kikötőben 150 millió eurós infrastrukturális beruházás lesz annak érdekében, hogy a magyar vállalkozások innen bonyolíthassák le exporttevékenységüket. Ez mintegy kétmillió tonnát tehet ki, ami 78 ezer konténert jelent évente.

Trieszt logikus választásnak tűnik. A jelenlegi magyar határhoz képest az egyik legközelebbi tengeri kikötő, közúton és vasúton is elérhető 24 óra alatt, a kapacitása pedig elég ahhoz, hogy a magyar exportáló vállalatok igényeit ki tudja elégíteni. A trieszti kikötőt azok a közepesnél nagyobb hajók is használni tudják, amelyek a magyarországi vállalatok számára fontosak.

Kapcsolódó tartalom

A most kiépülő partszakaszon a természetes vízmélység 13 méter, így itt csak a 12,2 méteres merülésű Suezmax-osztályú 120–200 ezer tonnás vízkiszorítású teherhajók, konténerszállítók köthetnek ki. A konténereket gyorsvasúti összeköttetéssel juttatják el Magyarországra: a trieszti kikötőt és Budapestet összekötő vasútvonal hossza 539 kilométer. A terv szerint heti 14 vonatpárt közlekedtetnek majd. A legnagyobb hajók a bevett gyakorlat szerint Rotterdamba vagy Pireuszba hajóznak be, ott az árut kisebb hajókra pakolják, így küldik Triesztbe. A folyamat pedig visszafelé is így működik.

A magyar tengeri kikötő kialakításának feladatát a magyar kormány az Adria Port Zrt. alá szervezte, amely a magyar állam százszázalékos tulajdonában lévő gazdasági társaság. A cég azért felel, hogy végrehajtsa Trieszt kikötőjében a magyar állam kikötőfejlesztési projektjét, ezen keresztül pedig ösztönözze Magyarország külkereskedelmét és a logisztikai láncok fejlesztését a magyar gazdaság javára. A vállalat felett az alapítói jogokat a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) gyakorolja.

Garai Péter Tibor, az Adria Port Zrt. vezérigazgatója másfél évvel ezelőtt azt közölte, hogy 2026-ban megindulhat a forgalom a kikötőben.

Hogy ez tartható-e, az idővel ki fog derülni. Az biztos, hogy a napokban biztató hírek érkeztek, ráadásul hivatalos helyről. Keresztes László Lóránt, az LMP országgyűlési képviselő írásbeli kérdést nyújtott be Mikor lesz Magyarországnak tengeri kikötője? – címmel. Erre Magyar Levente, a KKM miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára válaszolt Szijjártó Péter tárcavezető megbízásából. Ebből kiderült, hogy folyamatosak az egyeztetések az olasz féllel a beruházás előkészítéséről. „A tárgyalások jelen állása szerint a partfalépítési és mederkotrási munkák ebben az évben megindulhatnak” – fogalmazott Magyar Levente. Ez tehát azt mutatja, hogy a trieszti magyar kikötő fejlesztése továbbra is napirenden van – olvasható a Világgazdaság hasábjain.

Kiemelt kép: A Haydarpasa teherkikötő látképe Isztambulban (MTI/EPA/Tolga Bozoglu)

Ajánljuk még