Aktuális

Szoboszlai: Nincsenek fájdalmaim, és szeretnék mihamarabb csúcsformába kerülni

Steiner Attila: Lehetetlent hiába kérnek Magyarországtól

Az orosz energiahordozókról való leválás összetett kihívás, amelyre a kormány folyamatosan keresi a jó válaszokat, támogatja a zöld­energiára való átállást és az energiafüggőség csökkentését, de lehetetlent hiába kér bárki Magyarországtól – mondta a Mandiner csütörtöki számában megjelent interjúban Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára.

A magyar családoknak és a gazdaságnak szüksége van energiára, gázra, áramra, az energiaellátás nem ideológiai kérdés. Nem vagyunk hajlandók Magyarország energiaellátását beáldozni politikai és gazdasági érdekköröknek – fogalmazott az államtitkár.

Kapcsolódó tartalom

Steiner Attila rámutatott: az oroszokkal érvényben lévő hosszú távú szerződés mellett a horvátországi lng-termináltól vezetéken is jelentős mennyiséget szerez be Magyarország, évente egymilliárd köbméternyit. Egy híján minden szomszédos ország felé létrejött a nagy kapacitású gázösszeköttetés, és tavaly az utolsónak maradó Szlovéniával is megállapodtak az építkezésről.

Új források beszerzése érdekében Azerbajdzsánnal aláírtak egy megállapodást, és folyamatban van a törökökkel is. Cseppfolyósított földgázt szereznének be Katarból és Lengyelország felől, illetve várják, hogy meginduljon Romániában a fekete-tengeri kitermelés. Az ellátás biztonságát növeli, hogy Magyarországon is van gázkitermelés, a békési mezőn sorra nyitják az új kutakat, miközben a fogyasztás 2021-ről 2023-ra a negyedével esett vissza – sorolta a szaktárca államtitkára.

Az interjúban kifejtette, hogy a nukleáris energia hosszabb távon is fontos pillére lesz a hazai ellátásnak. A paksi bővítés már legalább annyira nyugati, mint orosz projekt, a beszerzések 55 százalékát uniós tendereken keresztül kell intézni. Elindították a meglévő erőművi blokkok üzemidejének meghosszabbítását is, a legújabb számítások szerint akár a húszéves plusz is elképzelhető – ismertette.

Kapcsolódó tartalom

A lakossági napelemek terjedése gyorsabb, mint korábban várni lehetett, ez részben az energiaválság okozta bizonytalanság miatt alakulhatott így, ami az öngondoskodás felé tolta az államokat és az embereket is. Ez egyértelműen jó az országnak, de kihívás elé állítja a hálózatüzemeltetőket – jelezte. Hozzátette: már 255 ezer háztartásnál van napelem, ezek az ipari naperőművekkel együtt délidőben Paksnál is több áramot termelnek.

Steiner Attila hangsúlyozta: a magyar gazdaság jövője a zöldenergia, ugyanakkor az ebből származó ener­giá­nak kifejezetten nagy a volatilitása. Példaként említette, hogy amikor a napelemekből termelt áram eltűnik, más erőművekkel kell gyorsan pótolni. A kiegyenlítő erőművek jórészt gáztüzelésű létesítmények, így amikor magas a gázár, ez költséges megoldás lehet, de nincs hasonló hatékonysággal szabályozható alternatívája.

Ezért kell rugalmasabbá tenni a hálózatot, egyúttal arra ösztönözni a családokat is, hogy minél inkább helyben használják fel a megtermelt zöldenergiát. A tárolót tartalmazó modern napelemes rendszerek telepítését segíti a januárban elindított Napenergia plusz program – mutatott rá.

Kapcsolódó tartalom

Az államtitkár kitért arra, a válaszadók a nemzeti konzultációban is világossá tették, hogy támogatják a kormány határozott kiállását a rezsivédelem mellett. A rezsicsökkentés Európa legalacsonyabb energiaárait jelenti a családoknak, az áramnál tízből nyolc, a gáznál tízből kilenc háztartás sávhatár alatt fogyaszt. A feladásáról így természetesen szó sem lehet – jelentette ki.

Steiner Attila felidézte, hogy az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) vissza nem térítendő részére benyújtott magyar tervet már 2022 végén jóváhagyta az Európai Bizottság. Ebben szerepeltek energetikai beruházások is, a 2300 milliárd forintnyi keret fele hasznosulhat a zöld átállást szolgáló intézkedésekben. Ebből a keretből máig nem kapott Magyarország, ezért egyes programokat a hazai költségvetés terhére előfinanszírozott a kormány, például az áramhálózat korszerűsítését és rugalmasságának növelését, amivel nem várhattak a napelemes termelés rendkívül gyors felfutása miatt.

Hozzátette, hogy időközben a nemzeti fejlesztési terveket ki kellett egészíteni a kizárólag energetikai célú RePowerEU kezdeményezéshez kapcsolódó részletes elképzelésekkel. Ezeket az energiaügyi tárca dolgozta ki, tavaly nyáron nyújtották be, december elejére minden uniós fórum elfogadta.

Kapcsolódó tartalom

A két részletben már átutalt 350 milliárdos összeg a helyreállítási terv előlegrészét takarja, részben hitel, részben vissza nem térítendő támogatás. A kohéziós programokban további 170 milliárd forintnyi forrás érkezett be januárban – ismertette.

Az államtitkár szerint nagy volumenű beruházásokra van szükség az energetikában, szintet kell lépni, hogy teljesítsék a klímavédelmi vállalásokat, az ellátásbiztonság is rendben legyen, és a gazdaságnak is megfelelő áron biztosítsák a kellő mennyiségeket.

Ideje volt, hogy az Európai Unió végre ne csak elméletben, hanem a rég esedékes kifizetésekkel is támogassa a magyar energetikai fejlesztéseket, és várják a Magyarországnak járó további forrásokat – hangsúlyozta az Energiaügyi Minisztérium államtitkára.

Ajánljuk még