Aktuális

Földrengés rázta meg Montenegrót

Regionális autóipari nagyhatalommá teheti Magyarországot a BYD szegedi gyára

A bruttó hazai termékben (GDP) is jól kimutatható értéket jelenthet a kínai elektromosautó-gyártó új üzeme, amely 2026-tól éves szinten 200 ezer járművet állíthat elő Szegeden. Az iparág a jövőben megkerülhetetlen lesz, az elektromobilitásra való áttérés folyamata immár megállíthatatlan és visszafordíthatatlan.

Kevés emblematikusabb példája van a kormányzati törekvéseknek, mint a BYD szegedi beruházása, amelyben egyszerre ölt testet a kormány elköteleződése az iparpolitika, a keleti nyitás és a zöld átállás iránt. A keleti nyitás politikáját közel egy évtizede hirdette meg Orbán Viktor miniszterelnök, és mostanra vannak igazán kézzelfoghatóbb eredményei is, hiszen a külföldi működőtőke-beruházások fele már keletről érkezik.

Orbán Viktor miniszterelnök és Vang Csuan-fu, a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója, a kínai BYD alapító-elnöke a BYD autógyárban, a dél-kínai Sencsenben, 2023. október 19-én (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Az iparpolitika terén sosem árult zsákbamacskát a kormány, amely 2010-es megalakulása óta hangsúlyozta az újraiparosítás jelentőségét.

A zöld átállás és az elektromobilitás iránti elköteleződés azonban új színfolt ezen a területen, hiszen az energia felhasználása egyszerre versenyképességi kérdés

és a világgazdaságban zajló technológiaiváltás folyamatának része.

A BYD Magyarországra érkezésével mindhárom stratégiai cél egyszerre valósulhat meg, de nagy kérdés, mit adhatnak a kínaiak nekünk.

Kapcsolódó tartalom

Regionális autógyártó hatalommá válhat hazánk

Magyarországon eddig is több nagy járműgyár volt jelen, sőt az elmúlt években is jelentettek be jelentős járműipari beruházásokat. Ugyanakkor mindenképpen újdonság, hogy a BYD kifejezetten elektromos autókat gyárt, a szektor pedig a jövőben szinte biztosan felértékelődik” – mondta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője a Világgazdaságnak. Hozzátette: az üzem pontos paramétereit nem ismerjük még, de valószínű, hogy a GDP-hez való hozzájárulása néhány tized százalékpont lehet. Ennek konkrét mértékét meghatározhatja, hogy mekkora lesz a gyárban a hazai beszállítók aránya.

A már ismert tervek szerint 2025 második felében kezdi meg a termelést a kínai vállalat, azonban azt még nem tudni, hogy évente mennyi autót fog gyártani. Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki iparági szakértője szerint számos kérdés még tisztázásra vár a beruházást illetően. A sajtóban 200 ezres éves darabszámot elérő technikai kapacitást emlegetnek.

Két évvel ezelőtt 441 ezer autót gyártottak a Magyarországon jelenlévő nagy autógyárak, az Audi, a Mercedes, a Suzuki és a próbaüzemmódban termelő BMW, amely a tervek szerint 150 ezer darabot termelhet évente. A BYD-val együtt – ha az összes kapacitás termelésbe lép – néhány éven belül akár 800 ezer gépkocsi is legördülhet a hazai gyártósorokról.

Fontos azonban hozzátenni, hogy a folyamatban lévő technológiaváltás miképp érinti az autógyárak kapacitásait, azaz képesek lesznek-e a korábbi teljesítményüket fenntartani a jövőben.

Kapcsolódó tartalom

Regős Gábor szerint ezeknek a beruházásoknak köszönhetően a magyar gazdaság potenciális növekedése elérheti a 3–4 százalékot. „Az érdemi potenciális növekedés egyik alapja lehet az ipar és azon belül a járműgyártás is, amelyben az új beruházások ahhoz is szükségesek, hogy az iparág lépést tudjon tartani a kor kihívásaival – gondoljunk az elektromos autókra való áttérésre. De a beruházásoknak és a fejlődésnek nem szabad csak az iparra koncentrálódniuk: a fejlődésnek, a magasabb hozzáadott értékre való áttérésnek minden területen jellemzőnek kell lennie” – fejtette ki az elemző.

Nyugati versenytársakkal szemben nyertük el a gyárat

Eleinte Németországot és Franciaországot is említették lehetséges befektetési helyszínként, de végül Magyarország mellett döntöttek a kínaiak.  A franciák esetében a nemrégiben bevezetett protekcionista intézkedés lehetett elriasztó hatású – igaz, ez inkább a Kínából érkező autóimportot, nem pedig az esetlegesen Franciaországban gyártott kínai autókat érinti. Matheika Zoltán szerint szerepe lehet a magyar kormány általában véve Kína-barát hozzáállásának is, valamint a szokásos tényezőknek: a bérszintnek, az állami támogatásoknak és a megengedő környezetvédelmi attitűdnek is.

Kapcsolódó tartalom

Regős Gábor azonban úgy véli, hogy a legfontosabb tényező, amely miatt a kínaiak hazánk mellett döntöttek, hogy

egy Magyarországon előállított autó már eleve az Európai Unió belső piacán van, vagyis nem terhelik vámok és szabadon értékesíthető. Emellett itt van a viszonylag olcsó munkaerő, a helyszín kedvező infrastrukturális adottságai, illetve a hatékony befektetésösztönző politika.

Matheika Zoltán úgy véli, a zöldátállás sokkal tágabb kérdés, mint az elektrifikáció visszafordíthatósága. „Ami az utóbbit illeti, itt legfeljebb a folyamat lassulásáról lehet szó: egyrészt az autóipari vállalatok időhúzó jellegű lobbizása miatt, másrészt azért, mert az alacsonyabb jövedelműek számára mostanáig az elektromobilitás luxusnak számított – a BYD betörése az európai piacra némileg módosíthat ezen. Harmadrészt: ilyen tényező az is, ha késik vagy túl egyenetlen a széles körű e-mobilitáshoz szükséges töltőinfrastruktúrába való beruházás” – magyarázta a Kopint Tárki vezető kutatója.

Forrás: Világgazdaság

Kiemelt képen: A BYD kínai járműgyártó Seal nevű modellje a Párizsi Autószalonon, 2022. október 17-én. (Fotó: MTI/EPA/Teresa Suárez)

Ajánljuk még