Már az új év első napjaiban is sokan keresték fel a Gyulai Várfürdőt. Az élménykomplexum a régió turisztikájának motorja, 130-an dolgoznak itt, többségük garantált bérminimumot kap.
A munkaadók és a munkavállalók tavaly novemberi megállapodásának köszönhetően
a minimálbér mellett a garantált bérminimum összegét is már decemberben megemelték,
így a megnövelt kereseteket ezekben a napokban kapják meg az érintettek, a várfürdő dolgozói mellett még további egymillióan. Ennyire becsülik ugyanis azok számát, akik a legkisebb béreket kapják.
Kapcsolódó tartalom
Ahogy az elmúlt években, így most 2024-ben is a legtöbb munkadó, így a Gyulai Várfürdő is, a minimálbér emeléseket követően valamennyi dolgozójának a bérét is emeli.
„Ez automatikusan azt is jelenti, hogy minden dolgozó bérét arányosan emelnünk kell majd, hiszen nem szeretnénk, ha a bérsávok összetorlódnának” – magyarázta Kun Miklós, a Gyulai Várfürdő ügyvezető igazgatója.
A kormány is azzal számol, hogy
a legkisebb keresetek felfelé húzzák majd a piaci béreket
– erről beszélt még decemberben a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.
„Nyilván ennek tolóhatása van, tehát a fölötte lévő bérek is emelkedni fognak, és ez a fogyasztás szempontjából rendkívül fontos, hogy a gazdaság növekedésének a fenntartása az mindenképpen szükséges a következő időszakban is” – magyarázta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
A fogyasztás a beruházások mellett a gazdasági növekedés legfőbb hajtómotorja.
Tehát, ahhoz, hogy az idénre tervezett 4 százalékos GDP-növekedés teljesüljön,
nagyon fontos a kiskereskedelmi forgalom, a lakossági fogyasztás megerősítése.
Ehhez jelentősen hozzájárulhat, hogy idén 4-6 százalékos inflációval számolva már egész évben jelentős reálbér-növekedésre van kilátás. Ezt a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye is alátámasztja. Azt írják, a kormány célja továbbra is, hogy fenntartsa és támogassa a bérek dinamikus emelkedését annak érdekében, hogy a keresetek vásárlóértéke idén 4-5 százalékkal növekedhessen.
A tárca szerint a bérek emelése azért is fontos, mert hozzájárul a munkaerőpiaci aktivitás növeléséhez. A gazdasági növekedés helyreállítása érdekében a kormány célja, hogy a 15–64 év közöttiek aktivitási rátája a jelenlegi 78-ról 85 százalékra növekedjen. Ennek érdekében a kormány új és célzott munkaerőpiaci programot készít.
Az adatok szerint egyébként a foglalkoztatottság itthon folyamatosan nő.
Ezt támasztják alá a legfrissebb adatok is. A KSH jelentése szerint tavaly novemberben a munkában állók száma már elérte a 4,736 milliót, ami azt jelenti, hogy 18 ezerrel többen dolgoznak, mint egy éve. Ez azt jelenti, hogy a háború és az elszabadult szankciós infláció ellenére is sikerült megvédeni a munkahelyeket, és megtartani a foglalkoztatottakat, tovább erősítve a magyar családokat.
Kapcsolódó tartalom
A munkanélküliségi adatokra sem lehet különösebb panasz, hiszen a számok alapján a Gyurcsány-korszakhoz képest az állástalanok száma kevesebb mint a felére esett vissza, és most az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Miközben
egymillióval dolgoznak többen, háromszorosára nőtt az átlagbér,
a minimálbér, a szakmunkás minimálbér, és történelmi mélyponton van a regisztrált álláskeresők száma. Vagyis aki tud és akar dolgozni, az el is tud helyezkedni, ráadásul egyre magasabb bért kap.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI)