Baleset

Elaludt a kamion sofőrje, 14-en meghaltak

Nagy Márton: Az ipar lesz a jövő

| Szerző: hirado.hu
Minimális szolgáltatási díjat tervez bevezetni a logisztikai iparágban a kormány, a hazai szereplők támogatása érdekében emelné a jövedéki adóvisszatérítés mértékét, a korábbinál pedig sokkal szigorúbb vendégmunkástörvény készül, amelyben pontosan szabályozzák, hogy ki, meddig és milyen jogcímen tartózkodhat Magyarországon. Mindezt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter jelentette be az OFA Nonprofit Kft. rendezvényén. A miniszter egyértelművé tette: szó sincs arról, hogy 500 ezer vendégmunkást engednének be az országba, ugyanis bőven van még tartalék a hazai munkaerőpiacon.

„Nagyon sok házi feladat van még előttünk. A gazdaságfejlesztés a következő években elsősorban infrastrukturális fejlesztéseket fog takarni” – jelentette ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az OFA Nonprofit Kft. által meghirdetett, az Év felelős foglalkoztatója 2023 elnevezésű pályázatának díjátadó rendezvényén.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter (MTI/Illyés Tibor)

A tárcavezető szerint kisebb módosításokra szükség van, de a magyar gazdaság továbbra is nyitott marad. Kijelentette:

A világ egyik legfejlettebb gazdasága lesz a miénk, hiszen nálunk elsősorban az iparra épül a gazdaság, és nem a szolgáltató szektorra, mint például Írországban”.

A miniszter szerint lehet motyogni, hogy nem az ipar lesz a jövő, hanem a szolgáltató szektor, majd rögtön hozzátette: „De, az ipar lesz a jövő.” Ebben pedig az akkumulátoriparnak lesz a legfontosabb szerepe, erről szól most a világban zajló kereskedelmi háború. A Magyarországra áramló átlagon felüli mértékű FDI (Foreign Direct Investment – közvetlen külföldi tőkebefektetés, a szerk.) erősíti a Kelet–Nyugat közötti hídszerepünket. Jelezte: ennek teret adunk, ami a földrajzi helyzetünkből is fakad.

Kapcsolódó tartalom

Magyarország nemcsak területileg, hanem logisztikailag is kiemelkedő országgá válhat – vélekedett a tárcavezető.

Nagy szerint

három olyan dolgot kell megoldania a kormánynak, amivel az FDI-beáramlást segítheti:

  • energiaigény kiszolgálása: 2030-ra a mostani 47 terawattóra 64 terawattórára emelkedhet,
  • munkaerő-utánpótlás, mivel 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség,
  • infrastruktúra, ami nemcsak azt jelenti, hogy az ipari parkok környezetét, hanem az egész országot fejleszteni kell, legyen szó a gyorsforgalmi utak, a vasút vagy a folyami közlekedés fejlesztéséről.

„Az országot tele kell szórni napelemekkel” – emelte ki a  miniszter, aki szerint eddig csak a skandináv országokban volt akkora felfutás a napelem-telepítés terén, mint hazánkban lesz. Egyre gyakoribb a napközbeni energiatúltermelés, a tárolókapacitások kiépülésével a hatékonyság is javulna. Hozzátette, hogy a BESS (Battery Energy Storage System) energiatárolási rendszernek kritikus szerepe lesz a zöld átállásban.

Kapcsolódó tartalom

A miniszter szerint a második kihívás a munkaerő, mely téren a foglalkoztatási rátát kell elsősorban növelni.

Az aktivitási ráta területén hazánk még az EU középmezőnyében van, vagyis vannak még tartalékok, akár több százezer fő, ebben a szakképzés a kulcs. Kiemelte, hogy a legnagyobb munkaerő-tartalékok jelenleg a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon találhatók. Szerinte butaság azt állítani, hogy a plusz 500 ezres munkaerőigényt „vendégmunkásokkal akarnánk fedezni, Magyarországon létezik ennyi munkaerő.”

A gazdaságfejlesztési miniszter bejelentette, a hazai munkaerőpiac feltérképezésére

átfogó, szigorú törvény készül, és az elejétől a végéig szabályozni fogják a kérdést. Tudni szeretnék ugyanis, hogy aki hazánkban tartózkodik, az milyen jogcímen van itt.

A harmadik kihívásra rátérve elmondta, hogy ha az ország „bedugul”, akkor nem leszünk versenyképesek, ezt ezért meg kell oldani az infrastruktúrát. Elsősorban a digitális infrastruktúrát kell fejleszteni. Területarányosan a magyar autópályák bővülése uniós szinten kiemelkedő, de „nem dőlhetünk hátra” mivel a tehergépjármű-forgalom egyre inkább koncentrálódik, ezért nagyon fontos például az M1-es autópálya bővítése. Magyarország egyedülálló módon három közúti teherszállítási útvonalon is belépési pont az EU-ba, azonban a keleti és déli határátkelőhelyeknél az átlagosnál hosszabb a várakozási idő. Jelezte, sokat dolgoznak azon, hogy a röszkei határátkelőhelyen az átkelés gyorsuljon, de ehhez hatalmas logisztikai központok kiépítésére lesz szükség.

Kapcsolódó tartalom

Napokon belül bejelentik a minimális szolgáltatási díjat a logisztikai iparágban, továbbá hozzányúlnak a jövedékiadó-visszatérítéshez. A miniszter szerint jövőre emelni kell ez utóbbi mértékét. A logisztika és szállítmányozás jelenleg a GDP 5 százalékát állítja elő, a cél, hogy ez 10 százalékra növekedjen – olvasható a Világgazdaság hasábjain.

Kiemelt képen: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter (MTI/Koszticsák Szilárd)

Ajánljuk még