A Nagy István agrárminiszterrel készült beszélgetést itt hallgathatja vissza:

A tárcavezető szerint

az ukránnak nevezett gazdák valójában amerikai, szaúdi és holland cégek, illetve befektetők. „Politikai köntösbe bujtatott piacszerzési akció zajlik”

– hangsúlyozta.

Nagy István emlékeztetett: javasolták az úgynevezett tranzitdíj-támogatást, azt, hogy a 27 tagállam közösen hozzon létre egy olyan alapot, amelyből a szállítás költségeit lehet támogatni, hiszen a fő probléma az, hogy a szárazföldi szállítás drágább a tengerinél. Ha az ukrán gabona el tudna jutni a déli, horvát vagy az északi szabad kikötőbe, el tudna jutni a hagyományos útvonalakra, Afrikába és az Arab-félszigetre.

„De itt jön a nagy lelepleződés, hogy egyáltalán nem cél ez” – fogalmazott a miniszter.

Az Európai Unió még májusban engedélyezte öt tagországnak – Bulgáriának, Magyarországnak, Lengyelországnak, Romániának és Szlovákiának –, hogy megtiltsa az Ukrajnából származó búza, kukorica, repce és napraforgó importját, hogy ezzel védje a helyi gazdákat.

Az Európai Bizottság azonban nem hosszabbította meg az ukrán gabona behozatali tilalmát, mert úgy ítélte meg, hogy a május óta hozott intézkedések hatására megszűntek a piaci torzulások az öt tagállamban. Nagy István szerint ez az évrendszer nem igaz, túlkínálat van az európai piacokon.

Felháborítónak nevezte, hogy az utolsó nap, utolsó pillanatában foglalkoztak a kérdéssel, de nem az érintett szakminiszterek bevonásával, hanem Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megállapodott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és még a hivatalos tájékoztatás előtt megjelent erről a közlemény.

„Az Európai Unió vezetői nem viselkedhetnek így a saját tagországaikkal”

– jelentette ki Nagy István.

A tárcavezető szólt arról, hogy az eredetileg négytermékes listát kibővítették a repce- és napraforgómagra, a lisztre, az étolajra, a mézre, egyes húsfélékre és a tojásra is. Mivel ezen a területen nincs nemzeti hatáskör, szavai szerint „ez egy nagyon kemény és bátor döntés” volt.

„Nem lehet, hogy a gazdáink segélykiáltását nem halljuk meg” – húzta alá, hozzátéve, hogy ha a hazai termelők most tönkremennek, nem lesz, aki a jövőben termeljen.

Emlékeztetett arra is, hogy miután Ukrajna nem tagja az EU-nak,

nem követhető nyomon, hogy az ukrán termékeknél milyen vegyszereket használtak, vagy használtak-e genetikailag módosított alapanyagokat.

„Nem véletlen, hogy meg kellett semmisíteni ukrán gabonatételeket, mert kifogásolható volt az eredetük” – mondta, hangsúlyozva, hogy Magyarország a hosszú távú ellátásbiztonság mellett tette le a voksát.

Nagy István elmondta, a döntéshez Bulgária végül nem, de Szlovákia és Lengyelország csatlakozott, és tárgyalásai alapján Románia is fog. „Az biztos, hogy Magyarország ki fog tartani” – szögezte le.

A kiemelt képen: Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatót tart az ukrán mezőgazdasági termékek importszabályozásáról a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen 2023. május 13-án. Ezen a napon lépett életbe az az uniós rendelet, amely felváltja a tagállami rendeleteket az ukrán gabonaimport ügyében. (MTI/Vajda János)