Továbbra is óriási árcsata van a kiskereskedelmi láncok között, ami azt jelenti, hogy egyre több az akciósan kínált termék a boltokban, ami egyre jobban fékezi az inflációt.
A júniusban bevezetett kötelező akció és a júliusban elindított online árfigyelő rendszer néhány hét alatt máris 2 százalékponttal csökkentette az élelmiszer-inflációt.
A keddtől életbe lépett változások tovább erősítik a versenyt, a kötelező akció mértéke a korábbi 10 százalék helyett 15 százalékra emelkedett. Ezzel egy időben az élelmiszerárstop kivezetésével az eddigi hatósági árat is be kell vonniuk a kereskedőknek a kötelező akcióba.
A kormány intézkedésének hatására Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő szerint nemcsak a családok spórolnak majd a vásárlásokkor, hanem az inflációs görbe is egyre laposabb lesz.
Kapcsolódó tartalom
„Az intézkedés amellett, hogy biztos árat biztosít az alapvető élelmiszerekre, nagyon kibővíti az eddigi húsz termékből álló akciós árú termékkosarat. A kormány tehát továbbra is védi a családokat, a nyugdíjasokat, a háború és a szankciók okozta megemelkedett élelmiszeráraktól, és folytatja az inflációcsökkentő támogatást” – mondta a kormányszóvivő.
Az intézkedések hatására a júniusban mért 20,1 százalékos inflációs szintről a következő hónapokban látványosan csökkenni fog az árindex, ami októberben egy számjegyű lehet, decemberben pedig a hét százalékot súrolhatja.
„Mi mindent megnézünk, és mindent látunk” – fogalmazott a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke az M1-en. Rigó Csaba Balázs kifejtette, hogy folyamatosan ellenőrzik az élelmiszerláncokat, mert felmerült a gyanú, hogy spekulálnak az árakkal. Vagyis: több terméket is drágán árusítanak, holott ezt semmi nem indokolja. Ez az infláció letörése ellen ható magatartás. A GVH az általa működtetett árfigyelő rendszer segítségével folyamatos versenyre tereli az üzleteket. Ez a garancia arra, hogy az árindex egyre csökkenjen, és hogy az év elején tapasztalt csökkenő fogyasztás növekedésbe menjen át.
Kapcsolódó tartalom
„Most is, jelen pillanatban is keresletcsökkenés tapasztalható, de a forgalomcsökkenés nem jó senkinek sem. Nem jó az országnak, tehát vissza kell állítani a keresletet. Ezt úgy lehet visszaállítani, ha letörjük az inflációt, nőnek a reálbérek, és többet tudunk majd vásárolni. Ehhez versenyélénkítésre van szükség” – tette hozzá Rigó Csaba Balázs.
Harminc nap alatt egyébként több mint 750 ezer egyedi látogatója volt az online árfigyelő rendszernek, ami mintegy 52 millió oldalletöltést jelent.
Nobilis Márton élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár kifejtette: az infláció csökkenő pályára állt, így megnyílt a lehetősége a hatósági árak kivezetésének.
„Folyamatosan vizsgáljuk, hogy mit kell még tenni az infláció letörése érdekében, illetőleg, hogy be kell-e avatkoznunk, hiszen a kereskedelempolitikáért is felelek. De amikor arról van szó, hogy a kereskedők vagy a magyar családok és nyugdíjasok oldalára kell állni, akkor minden esetben a magyar családok és nyugdíjasok védelmében lépünk fel” – mondta az államtitkár az M1-en.
Kapcsolódó tartalom
Keddtől 200 ezer forinttal növekszik a Szép-kártya kerete, amit az üzletekben akár hideg élelmiszer vásárlására is el lehet költeni.
Palóc André, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője szerint ennek a legfontosabb hozadéka az lehet, hogy egyre többen mennek majd vásárolni.
„Innentől kezdve ez a többletlehetőség, mint keret jelenik meg. Tehát azt a típusú csökkentett forgalmat, amit az elmúlt hónapokban láttunk, minden szempontból korrigálni tudja. S ami talán még nagyon fontos a Szép-kártyával kapcsolatban, hogy maga a keretösszeg mértéke, ami egy évben adható, azt 200 ezer forinttal megemeli a kormányzat” – mondta Palóc André.
Elemzők várakozásai szerint az árak, azaz az infláció mérséklésével párhuzamosan hamarosan újra nőhetnek a reálbérek, ezzel együtt erősödhet a fogyasztás, ami a GDP növekedéséhez vezethet.
A kiemelt kép illusztráció. (Forrás: Shutterstock)