A Fekete-tenger mélyén, Európa talán legnagyobb gázlelőhelyén hamarosan megkezdik a nyersanyag kibányászását. A Neptum Deep névre keresztelt program során az OMV Petrom és az állami tulajdonban lévő Romgáz közösen várhatóan egy évtizeden keresztül évi 8 milliárd köbméter földgázt hoznak majd a felszínre. Ebből a mennyiségből az előzetes információk alapján Magyarországnak is jut, akár évi 1-2 milliárd köbméter is. Így újabb forrással bővülhet Magyarország energiaellátása.
Kapcsolódó tartalom
Ez azonban az elemző szerint nem 5 különböző forrást jelent. A hozzávetőleg 9 milliárd köbméternyi éves gázfogyasztásunk több mint felét az orosz gázmezők fedezik.
A legnagyobb mennyiség mintegy 3,5 milliárd köbméter a Török Áramlaton keresztül érkezik Magyarországra. De orosz nyersanyag jön, illetve jöhet Ausztria és Szlovákia irányából is. Számottevő gáz érkezik Horvátországból is, ahonnan légneművé visszaalakított cseppfolyós gázt szállít a rendszer. Az úgynevezett LNG gáz pedig lényegében a világ bármely pontjából érkezhet a Krk szigeti terminálba és onnan Magyarországra. És ezek a források bővülnek majd a fekete-tengeri gázzal. És bővülhetnek az azeri, illetve a türkmenisztáni nyersanyaggal, amiről ugyancsak előrehaladt tárgyalások folynak.
„Hogyha elindul Romániából a nagy mennyiségű gáz szállítás Magyarországra az jelentősen csökkentheti a gázfüggőségünket, növeli a gázbiztonságunkat, hiszen egy újabb gázbeszerzési forrás nyílik meg, ráadásul innen nagy mennyiségben tudunk vásárolni gázt. Ugyan így segíthet majd az azeri gáz, a türkmenisztáni gáz, hiszen akkor már újabb távolkeleti országokból kaphatunk már gázt. így összességében már olyan nagy mennyiségű gáz érkezhet más forrásból, nem oroszországi forrásból, ami idővel, akár a teljes magyarországi teljes gázfelhasználásra is elegendő lehet” – fejtette ki Tóth Levente, a Bank360 Csoport vezető elemzője.
Kapcsolódó tartalom
Azerbajdzsánból már év végén elindul mintegy 100 millió köbméter gáz, ami 2 milliárd köbméterre növekszik majd a következő években egy hosszútávú szerződés keretében. Ez azt is jelenti, hogy a jövőben megerősödik a kaukázusi ország szerepe hazánk energiabiztonságában. Ehhez az is hozzájárulhat, hogy a MOL tulajdonosként is jelen van az ottani piacon.
A türk gáz érkezésének lényegében csak az infrastruktúra hiánya képez akadályt. A Kaszpi-tenger keleti és nyugati partjai között nincs nagy kapacitású földgázvezeték, viszont ennek megépítésére a szándék már megvan. Szakemberek szerint egy 300 kilométeres, mintegy 30 milliárd köbméter éves kapacitású vezeték megépítésére lenne szükség. A beruházást az Európai Unió is segítheti, hiszen ezzel jelentősen csökkenhetnének a kontinens energiabeszerzési gondjai.
A miniszterelnök korábban többször is fontosnak nevezte az energiabeszerzés kockázatainak csökkentését.
„Mindenki tudja Európában, hogy erre a helyzetre, amelyben most élünk az egyetlen biztató válasz a diverzifikáció. Minél több forrásból, minél több útvonalon kell energiát szállítani Európába”
– mondta Orbán Viktor.
A MOL legújabb hazai fúrótornya Monostorpályiban működik, ahol számottevő gázt rejt a föld mélye. A tavaly év végén indult fúrások közül az a negyedik, ahol nyersanyagra bukkantak. Így, itthon immár 1,5 milliárd köbméternyi gázt bányásznak ki évente, amivel ugyancsak a hazai gázellátás biztonságához járulnak hozzá.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Földgázkút a Békés vármegyei Nyékpusztán (fotó: MTI/Lehoczky Péter).