A globális folyamatokat tekintve meghatározó tényező az orosz–ukrán háború miatt bevezetett szankciós intézkedések kedvezőtlen hatása, amely egyrészről érinti a gázellátást, másrészről nehezíti az üzemanyag-beszerzést is. Emellett a benzin beszerzésének és árának alakulását az OPEC-országok azon döntése is negatívan befolyásolhatja, melynek értelmében a szervezet országai 2023 végéig csökkentik olajkitermelésüket.
Pozitívum, hogy az utóbbi időben az energiahordozók árának csökkenését figyelhettük meg, azonban a jövőbeli árak alakulását továbbra is bizonytalanságok övezik.
Ezzel egyidejűleg az infláció kisebb ütemben emelkedett az elmúlt hónapokban az Európai Unióban és az eurozónában. Ezen tényezők miatt a külső inflációs nyomás csökkenhet Magyarországon. A hazai inflációs folyamatokat tekintve vélhetően 2023 első negyedévében tetőzhetett az infláció, innentől pedig a pénzromlás üteme mérséklődhet. Így év végére az infláció 10 százalék alatti szintet is elérhet, amelyet éves szinten 18,6 százalékosra becsült a Századvég.
2024 és 2026 között rendre 5,1, 3,1 és 2,7 százalékos inflációra számítanak.
Kapcsolódó tartalom
A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, májusi kamatdöntő ülésén a kötelező tartalékra fizetett kamatot, az O/N fedezett hiteleszköz kamatát és az egynapos betéti gyorstender kamatát is 100 bázisponttal mérsékelte. A jegybank a következő hónapokban vélhetően folytatja a kamatcsökkentéseket, melynek értelmében 2023 negyedik negyedévére a konjunktúrakutatónál azt várják, hogy az irányadó eszköz kamata az alapkamat szintjére mérséklődik.
A gazdasági folyamatokat tekintve idénre a gazdaság visszafogott, 1,1 százalékos bővülését várják. Az év elején a belső piaci kereslet csökkenése foghatja vissza nagymértékben a gazdasági bővülést, míg a nettó export továbbra is pozitívan járul hozzá a növekedéshez. A magas inflációs környezet és a feltételezhetően csökkenő reálbérek a lakossági fogyasztás csökkenéséhez vezethetnek, azonban az infláció mérséklődésével az év végéhez közeledve a fogyasztás emelkedésére számítanak. Emellett a beruházásoknál is hasonló trendeket várnak a Századvégnél – az év elején a bizonytalan gazdasági kilátások és a magas kamatkörnyezet hatására a beruházások is visszafogottan alakulhatnak.
Az év második felében a beruházások visszaesését mérsékelheti az energetikai korszerűsítési projektek előtérbe kerülése, továbbá az állami finanszírozású hadiipari fejlesztések megindulása.
Ezen hatásokat figyelembe véve 2023-ban a belső piaci kereslet 2,2 százalékos zsugorodására számítanak. Az infláció és a kamatok mérséklődése mellett 2024-ben a belső piaci kereslet 4,6 százalékos növekedését prognosztizálják, melyet 2025-ben és 2026-ban rendre 3,3 és 3,6 százalékos emelkedés követ.
Kapcsolódó tartalom
A tavaly év végén bejelentett költségvetési kiigazítás hatására idén év elején a kormányzati kiadások mérsékelt növekedését jelezik előre. Éves szinten 2023-ban 1,5, míg 2024-ben 2,1, 2025-ben 1,9 és 2026-ban 2 százalékos lehet a kormányzati kiadások növekedése.
A Századvég várakozásai szerint 2023-ban az államháztartás ESA-hiánya a kormányzati terveknek megfelelően a GDP 3,9 százalékát, a pénzforgalmi hiány pedig a GDP 4,3 százalékát éri el. A módosított költségvetéshez képest magasabb nyugdíjkiadásokat valószínűsítenek, ugyanakkor a költségvetési tartalékok visszatartása mellett az éves hiánycélt tarthatónak értékelik. Az ÁFA-bevételek, valamint a kamatkiadások soron azonban látszanak olyan további kockázatok, melyek bekövetkezése esetén a költségvetési hiány korrekciós intézkedések nélkül a törvényben szereplő célkitűzésnél nagyobb is lehet.
Előrejelzésük szerint év végére a GDP-arányos bruttó államadósság 68,5 százalékra csökken.
A 2024-es költségvetési törvény tervezetében szereplőnél magasabb, 3,3 százalékos hiányprognózisuk hátterében az áll, hogy a költségvetés Országgyűlés elé benyújtott tervezete nem tartalmazza az MNB veszteségtérítésével kapcsolatos kiadásokat. Az MNB 2023-ban várható veszteségeinek megtérítését fedező, a 2024. évi költségvetési évet terhelő részét az Állami Számvevőszék 430 milliárd forintra becsülte.
Kapcsolódó tartalom
A hazai export dinamikusan bővült 2023 első negyedévében.
A külső kereslet folyamatos bővülése mellett is az előző évi magas bázis és a globális kockázatok fennállása miatt a hazai export 2,5 százalékos növekedését prognosztizálják.
A külső kereskedelmi partnerek gazdasági növekedésével párhuzamosan az export volumene 2024-ben 6,9, 2025-ben 13,7, míg 2026-ban 11,8 százalékkal emelkedhet.
Az első negyedévben az import alacsonyabb növekedést mutatott. Az import szempontjából mindenképpen meghatározó a belső piaci kereslet alakulása, így az év végéhez közeledve az import-teljesítmény folyamatos emelkedésére számítanak. Így összességében 2023-ban a hazai import-teljesítmény -0,5, 2024-ben 6,8, 2025-ben 13,1, 2026-ban pedig 11,7 százalékos növekedését várja a Századvég.
Forrás: Századvég
A kiemelt kép illusztráció.