Időjárás

Kiadták a riasztást, lecsaphat a vihar és a jégeső

Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma

A Kárpát-medencei gazdatársadalom összefogásának erősítése, az érdekek nemzetközi szintű érvényesítése volt a legfőbb feladata az elmúlt évtizedben a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának (KEF), és ez a legfontosabb a jövőben is – hangzott el a jubileumi közgyűlésen a KEF megalakulásának helyszínén, Orosházán pénteken.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a KEF elnöke köszöntőjében kiemelte, a KEF mintaprojektté vált, amelynek a Kárpát-medencei gazdatársadalom megőrzése a fő célja, valamint az, hogy közösen fel tudjanak nőni a kor kihívásaihoz.

A NAK jogszabályban is rögzített kötelezettsége együttműködni a határon túli gazdaszervezetekkel; a KEF tagszervek programjaikhoz és rendezvényeikhez kamarai és kormányzati támogatásban is részesülnek. A fórumon lehetőség nyílik a problémák közös megbeszélésére, viták lefolytatására, a megoldások kidolgozására – részletezte.

Megjegyezte,

az agrártárca az elmúlt évtizedben egyértelmű tanújelét adta annak, hogy komolyan gondolja a magyar-magyar összefogást, erre példa a KEF támogatása mellett a külhoni falugazdász hálózat működtetése.

Győrffy Balázs szerint az elmúlt tíz év rácáfolt arra a vélekedésre, miszerint a gazdák nem képesek hosszú távon együttműködni; egyúttal reményét fejezte ki, hogy a kiváló kapcsolat a következő száz évben is fennmarad.

Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő felidézte, hogy a KEF megalakításának gondolata már 14 éve felmerült, szintén egy orosházi konferencián.

Kapcsolódó tartalom

Megjegyezte, június 16-a Nagy Imre és mártírtársai 1989-es újratemetésének az évfordulója. A politikus párhuzamot vont:

ahogyan 1958-ban Nagy Imre képes volt Moszkva helyett Budapestet választani, úgy ma sem lehet nehéz Brüsszel és Budapest között választani.

Felelevenítette, hogy 33 éve „saját erőből vívtuk ki a szabadságot, teremtettük meg a függetlenséget, a nemzeti, alkotmányos és politikai szuverenitást”. Ám a magyar szabadságnak „posztkommunista örökséggel terhelt két évtizede következett”. 2010-ig a vidékről múlt időben beszéltek, a falut meghaladott településtípusnak gondolták, a mezőgazdaságra mint a pénzt felemésztő dologra tekintettek – fogalmazott.

Deutsch Tamás szerint a legnagyobb közös siker a magyar föld megvédése, hiszen Magyarország 2010 után Európa legszigorúbb földtörvényét fogadta el; valamint annak kiharcolása volt, hogy az Európai Unióban megmaradjon az agrártámogatások rendszere és szintje.

Megjegyezte,

a 2023-as költségvetésben 750 milliárd forintot ér el az agrártámogatások összege, amelyből 386 milliárd már eljutott a gazdákhoz.

Az európai parlamenti képviselő ígéretet tett arra, hogy agrárpolitikai értelemben a „következő tíz évben is kisgazda párti kormánya lesz” Magyarországnak.

Ökrös Oszkár, az Agrárminisztérium nemzeti kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára gratulált ahhoz, hogy egy „földrajzilag kiterjedt, éghajlatilag, domborzatilag változatos, politikailag osztott térségben” sikerül már tíz éve működtetni a fórumot.

Szavai szerint a nemzetpolitikai építkezés 2010 óta elsőrendű feladat, aminek fontos része a KEF. „Csak egy jól szervezett, egymással kapcsolatot tartó, egymást segítő magyarság tud fennmaradni” – húzta alá, hozzátéve, hogy 10 év alatt a KEF „jól szervezett, cselekvő szakmai szervezetté vált, amely lehetőségeket, kapcsolatrendszereket és biztonságot nyújt a hozzá tartozó Kárpát-medencei gazdaszervezetek számára”.

Ökrös Oszkár megjegyezte,

több külhoni magyar gazdaszervezet „sok esetben jobban számíthat” erre a fórumra, az anyaországi agrárminisztériumra és agrárkamarára, mint a saját országuk szaktárcáira, „ami megtiszteltetés és óriási felelősség is”.

Rákóczi Attila, a Békés Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója köszöntőjében aláhúzta, hogy a helyi gazdaszervezetekkel stratégiai partnerséget kötöttek, kiemelt feladatuknak tekintik az agrártámogatások lehívásának segítését, de a NAK-kal közösen jogszabálymódosító tevékenységet is folytatnak szükség esetén.

Nagyné Legény Ildikó, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) Gazdaasszony Tagozatának elnöke elmondta, május végére valamennyi vármegyében megalakult a gazdaasszony szervezet, amely segíthet a hagyományok és az értékek, a termőföld és a vidék szeretetének megőrzésében, az utódoknak való átadásában.

Hozzátette, a koronavírus-járvány is rámutatott arra, hogy felértékelődtek a vidéki értékek, „azok a magyarság fennmaradását és biztonságát tudják biztosítani”.

Ajánljuk még