A szakértő egy hiteles példán keresztül mutatta be, hogy mit is jelent a kamatstop meghosszabbítása. „Hogyha egy négymillió forintos lakáshitelt veszünk, amiből nyolc év van hátra, akkor most a kamatstoppal csökkentett kamat az öt százalék, és a havi törlesztőrészlet ezért nagyjából ötvenegyezer forint” – ismertette.
„Ha nem lenne kamatstop, akkor ez a kamat nagyon durván megugrana, több mint tizenkilenc százalékra. A törlesztőrészlet pedig ötvenegyezer forintról nyolcvankétezer forintra emelkedne” – tette hozzá.
Ez 60 százalékos növekedésnek felel meg, amit a szakértő szerint a családok jórésze nem tudna kifizetni. Ezért is van jelentősége a kormány döntésének, amellyel a június végén lejáró kamatstopot újból meghosszabbította
– számolt be az M1 Híradója.
Kapcsolódó tartalom
„A kamatstop fennmaradása azt jelenti, hogy az érintett jelzáloghitelesek havonta huszonöt-harmincezer forinttal kevesebbet fizetnek törlesztőrészletként, mint hogyha nem lenne kamatstop. Mivel várhatóan 2023 végéig fenn fog állni a kamatstop, ezért összességében háromszáz-háromszázötvenezer forint lehet az a megtakarítás, ami a zsebükben marad. Ez nagyjából jelenleg háromszázezer családot érint, és nekik az a jó hír, hogy ezt a kamatstop végén sem kell visszafizetni” – hangsúlyozta Tóth Levente, a BANK360-csoport vezető elemzője.
Egyedi tervezésű konyhabútor készül az M1-ben bemutatott budapesti asztalosműhelyben. A kisvállalkozás, ahogy a kiscégek többsége, hitelből fejleszt. Ahogy a családoknak, így a vállalkozásoknak is nagy lehetőség a kamatstop kitolása.
„Ez mindenféleképpen jó hír, hogy június harminccal nem szűnik meg a vállalkozások számára sem a kamatstop. Mert ha megszűnt volna a kamatstop, akkor mindenféleképpen a magasabb kamatokkal kellene fizetni az eddig felvett hiteleket, ami viszont a versenyképességünket csökkentené, vagy esetleg még létszámcsökkentést is igényelne” – szögezte le Bakos Miklós vállalkozó.
Kapcsolódó tartalom
A kamatstop meghosszabbítását a többi ársapkás intézkedéstől eltérően most nem dátumhoz kötötték, hanem ahhoz, hogy a jegybanki alapkamat 10 százalék alá csússzon.
Ehhez persze az kell, hogy az infláció egy számjegyűre fékeződjék, ami az év végére várható.
A több tíz millió forint értékű gépekkel hamarosan egymilliárd-kétszázmillió darab kötszert gyártanak egy műszakban a most átadott csákányi üzemben. A másfél milliárd forintos beruházással mintegy negyven új munkahelyet hoztak létre. A pénzügyminiszter azt emelte ki, hogy egy hátrányos helyzetű régióban jött létre az új gyár.
„Fontos kormányzati cél is, hogy a regionális települési fejlesztések haladjanak, működjenek, és olyan települések is legyenek elérve, amelyek eddig kiestek a fősodorból” – fogalmazott Varga Mihály.
Kapcsolódó tartalom
Elemzők szerint az ilyen és az ehhez hasonló beruházások húzzák a magyar gazdaságot, amely a várakozások szerint idén is növekszik, ha szerény mértékben is, de jövőre valósággal kilő.
Vagyis az idei 1,5 százalék után jövőre 4 százalékkal bővülhet a GDP.
Ezzel számolnak a 2024-es költségvetés készítésekor is, amit a tervek szerint május 30-án nyújt be a kormány az Országgyűlésnek. A törvényt várhatóan július 7-én szavazhatja meg a parlament. Erről a Miniszterelnökséget vezető miniszter számolt be csütörtökön a Kormányinfón.
Kapcsolódó tartalom
„Háborús időkben olyan költségvetésre van szükség, amely garantálja az ország biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket, és megvédi a rezsicsökkentést” – jelentette ki Gulyás Gergely. Ez utóbbit az is garantálja, hogy az extraprofitadók az eredeti tervektől eltérően 2024-ben is megmaradnak, legfeljebb a mértékük változhat.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: Shutterstock)