Aktuális

Megható pillanatok: Így zengett a Himnusz, miután világbajnok lett a férfi vízilabda-válogatott

Aszódi Attila: Nem csak Magyarország „hóbortja” a nukleáris energia

| Szerző: hirado.hu / Juhári Andrea
A megújuló energiahordozók és az atomenergia mixe tud fenntartható pályát biztosítani a magyar villamosenergia-szektor számára, ehhez szükség lenne harmadik atomerőműre is – hangsúlyozta a hirado.hu-nak adott interjúban Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet egyetemi tanára, aki nemzetközi példák sorával világított rá, hogy nem csak Magyarország „hóbortja” a nukleáris energia.

 

– Egyre többet hallunk a zöldátállásról. Mi a helyzet a megújuló energiákkal, mennyire használjuk ki az alternatív lehetőségeket?

– Ezek az energiahordozók nagyon jelentős fejlődésen mentek keresztül az elmúlt tizenöt-húsz évben. Helyesnek tartom, hogy nem szálltunk be túl korán a napenergiába, így a nagy fejlesztési költségek nem ránk hárultak, és egy olyan időszakban lépett Magyarország erre a piacra, amikor az árak már csökkentek. Most jelentős a fellendülés, óriási napenergia-kapacitások kerültek be néhány év alatt a magyar villamosenergia-rendszerbe.

– És a szélenergia?

– A szélenergia tekintetében nem voltak ilyen fejlesztések, sok éve 320 megawattnyi szélerőművi kapacitás van a magyar villamosenergia-rendszerben. A területeink nem feltétlenül optimálisak szélenergia-telepítés szempontjából. A nyugati országrészben, Mosonmagyaróvár és a határ között van a legtöbb ilyen létesítmény, az a leginkább széljárta terület. A szélerőmű csak akkor termel villamos energiát, ha fúj a szél és forognak a kerekek, ezért fontos, hogy olyan helyre telepítsenek ilyen létesítményeket, ahol a szélsebesség és annak időbeli tartóssága megfelelő.

Kapcsolódó tartalom

A számításaink azt mutatják, a hazai szélenergia-kapacitást lehetne még tovább növelni. A szél és a napenergia kiegészíthetik egymást, nem pont ugyanakkor termelnek, a szél általában a nagy nyári kánikulák idején nem fúj, de tavasszal és ősszel vannak olyan időszakok, amikor magasabb a szélenergia rendelkezésre állása, de előfordul, hogy a nap sem süt és a szél sem fúj, ezeket az időszakokat is át kell hidalni. Energetikusként olyan energiamixet tartok helyesnek, amiben az időjárásfüggő megújuló források az atomenergia és további szabályozható források együtt vannak jelen azért, hogy a társadalmi fenntarthatóság érdekében a folyamatos villamosenergia-ellátást biztosítani tudjuk.

– Gázerőműveket érdemes építeni?

– Azért értékes elemei a gázerőművek a villamosenergia-rendszernek, mert flexibilisek, jól szabályozhatók, gyorsan elindíthatók, és rugalmasan változtatható a teljesítményük, akár naponta többször is. Technikailag hasznosak a villamosenergia-rendszerben, de a földgáz ára nagymértékben befolyásolja az általuk előállított villamos energia költségeit. Magyarország évente nagyjából tízmilliárd köbméter földgázt használ, ebből hárommilliárd – a hazai felhasználás harminc százaléka – gázerőművekben kerül eltüzelésre. Ezt fokozni csak akkor lehet, ha a földgáz hosszú távú, alacsony költségű rendelkezésre állásában bízhatunk, de a háború miatt ez erősen kérdéses.

Fotó forrása: Aszódi Attila közösségi oldala

– Arról is lehet olvasni, hogy az amerikai gáz környezetszennyezőbb, mint az oroszoktól importált földgáz, ráadásul az LNG-kitermelés földrengéseket is okozhat. Igaz ez?

– Az LNG szállításának költsége és karbonlábnyoma jelentősen nagyobb mint a vezetékes földgáz szállításáé. Azt mutatják az elemzések, hogy nagyjából két és félszer több energiába kerül az LNG szállítása, mint a vezetékes földgázszállítás. Hatékonyabb a földgázt gáz halmazállapotban vezetéken szállítani, mint vezetéken elszállítani a megfelelő terminálra, majd ott lehűteni, cseppfolyósítani, hajókba tölteni, hajóval szállítani, majd cseppfolyós állapotból visszagázosítani, újra vezetékbe táplálni, és úgy eljuttatni a fogyasztókhoz. A földrengések lehetőségével kapcsolatban azt érdemes megjegyezni, hogy az a repesztéses kitermelési technológia egy kísérőjelensége lehet, ami nyilván a kitermelés helyszínén jelentkezhet.

Kapcsolódó tartalom

– Tehát nem zöldebb az LNG mint az orosz gáz.

– Nem zöldebb, sőt a szállítás nagyobb energiaigénye és nagyobb karbonlábnyoma miatt tipikusan környezetszennyezőbb, de az LNG-nek van más hátránya is. Hogy hova menjen az LNG-t szállító hajó, nemcsak a kikötőben lehet eldönteni, hanem menet közben is át lehet azt irányítani. A vezetékes földgáz nyilván csak a meglévő vezetékrendszerben szállítható, megy A-ból B pontba, adott a szállítás feladója és fogadója. Az LNG esetében viszont menet közben is eldőlhet, hogy a hajó Koreába, Japánba vagy Európába menjen, ezért az LNG ára sokszor ingadozóbb, jobban kitett a piaci folyamatoknak. Emiatt is és a magasabb szállítási költségek miatt is az LNG ára általában magasabb, mint a vezetékes földgázé, az LNG-ért nagyobb árat tudnak kérni, hisz a termék sokkal mobilisabb.

Kapcsolódó tartalom

– Annak szállít, aki többet ígér.

– Így van. A másik oldalról viszont látjuk, hogy a vezetékes szállítást is meg lehet szüntetni, el lehet zárni egy vezetéket, vagy éppen – ahogy az Északi Áramlat vezetéknél láttuk – egy szabotázsakció következtében a vezeték megsérülése a szállítás ellehetetlenüléséhez vezet, így ez az infrastruktúra sérülékeny lehet.

Kapcsolódó tartalom

Az LNG segíthet a vezetékes ellátásban bekövetkező esetleges megszakítások áthidalásában, ad némi biztonságot, de arra lehet számítani, hogy a növekvő LNG-piac miatt az árak magasabbak lesznek a jövőben. Nagy valószínűséggel a hosszú távú földgázátlagár nem fog visszatérni a háború előtti szintre, valamivel magasabb szinten fog stabilizálódni.

– Mire számíthatunk az elkövetkező években, évtizedekben? Mivel fogunk fűteni és működtetni az ipart?

– A fejlett világ elkötelezett a fosszilis energiahordozóktól való szakítás mellett. Le akarjuk állítani a szén felhasználását. Lehet, hogy ez a háború okozta bizonytalanság miatt néhány évvel kitolódik, de évtizedekkel nem fog. A földgáz átmeneti energiahordozóként szerepel ezekben az energiapolitikai elképzelésekben. A földgáz felhasználása fajlagosan kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a széné. De a földgáz elégetése is szén-dioxid-kibocsátással jár, tehát hosszú távon a földgáz sem tud bennmaradni az energiamixben. A fosszilis energiahordozóknak a legnagyobb kitettségünk a közlekedés területén áll fenn. Magyarországon és Európában a közlekedés energiaellátása több mint kilencven százalékban kőolaj alapon történik.

Kapcsolódó tartalom

Nem akármiért mozdul el a világ az elektromos közlekedés irányába, és nemcsak a kötöttpályás közlekedés, hanem az autók elektrifikálásának az irányába is. Azért van szükség akkumulátorgyárakra, hogy elektromos autókat tudjunk építeni, és átálljunk a szénhidrogénekről a villamos energia felhasználására. Egyértelműen zajlik ez a folyamat, nem látszik benne megingás, nyilván sok fejlesztés lesz még, például a lítiumion akkumulátorok mellett bejöhetnek még más technológiák is erre a területre.

Kapcsolódó tartalom

– Korábban több ország is az erőművek leállítását tervezte, most mégis azt halljuk, hogy az atomenergia zöldmegoldás. Mi az igazság?

– Az energiahordozóknak nincs színük. Amikor hosszú politikai viták után az Európai Bizottság a taxonómiarendeletet megalkotta, és a fenntartható, finanszírozásra érdemes technológiák közé – helyesen és szükségszerű módon – bekerült az atomenergia, akkor terjedt el az a téves értelmezés, miszerint az Európai Bizottság megállapította volna, hogy az atomenergia zöld. A fenntarthatóság három pilléren alapul: környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságnak egyszerre kell megvalósulnia ahhoz, hogy valami tényleg fenntartható legyen.

Fotó: MTI

Ha a zöldátmenetet úgy valósítanánk meg, hogy minden szempontból szem előtt tartjuk a környezeti fenntarthatóságot, de mindez sokba kerül, akkor gazdaságilag nem lesz fenntartható.

Kapcsolódó tartalom

Ha az emberek számára elfogadhatatlan helyzetet teremtünk, például olyat, hogy csak reggel hét és délután négy között van áram, és minden éjszaka leolvadnak a hűtőszekrények, akkor társadalmilag lesz fenntarthatatlan az adott megoldás. Olyan energiarendszer építése és működtetése a feladatunk, ami a fenntarthatóság minden aspektusát teljesíti. Ehhez az atomenergia elengedhetetlen, szerintem a taxonómiarendelet hatálya alá vételével a bizottság azt ismerte el, hogy a fenntarthatósági céljaink teljesítéséhez szükség van atomenergiára.

– Az uniós szankciók veszélyeztethetik-e a Paks II projektet?

– Eddig a szankciók közvetlenül a Paks II projektet nem érintették. A tizedik szankciós csomag kapcsán felmerült, hogy a nukleáris energia vagy üzemanyag is a hatálya alá kerülhet, de ez sem következett be. Az általános külkereskedelmi nehézségeken és piaci problémákon túl, közvetlenül a projektet korlátozó szankció jelenleg nincsen érvényben, de ez bármikor megváltozhat, hiszen a szankció politikai termék. Politikusok határozzák meg és döntik el, meddig van érvényben és mire terjed ki. Megfelelő kompromisszumok mentén el lehetne kerülni, hogy a Paks II-re kiterjedjenek a szankciók, de nem lehet szavatolni, hogy ez hosszú távon így marad.

– Honnan lesz elegendő energia az ipar, a gazdaság fejlesztéséhez vagy éppen az akkumulátorgyárakhoz?

– Nagyon komoly energiaigényes iparfejlesztési program zajlik Magyarországon, és a háborús helyzet is új kihívásokat hozott, ezért kell új stratégia is. A megújuló energiahordozók és az atomenergia mixe tud fenntartható pályát biztosítani a magyar villamosenergia-szektor számára, ehhez szükség lenne egy harmadik atomerőmű-projektre.

Kapcsolódó tartalom

A paksi erőmű jelenlegi négy blokkja működik, és reméljük, hogy a 2050-es évekig működni is fog. Zajlik a Paks II létesítése, de az iparban, a közlekedésben és a háztartások fűtésének az átalakításában jelentkező villamosenergia-igények miatt a biztonságos ellátáshoz egy megfelelő alaperőművi portfólióval kell rendelkezni, ezért egy harmadik nukleáris létesítmény építése is megfontolandó lenne annak érdekében, hogy a fenntarthatósági célokat is tudjuk teljesíteni.

– Nyugat-Európában is változik az atomenergia megítélése.

– A németeknél nincsen visszarendeződés, de a hollandoknál új atomerőmű építése mellett döntöttek, pedig korábban ki akartak szállni a nukleáris energiából, a belgáknál is új erőművek fognak épülni. A franciák nagy ívű nukleáris program megvalósításába kezdtek.

Kapcsolódó tartalom

Svédországban megváltoztatták az atomtörvényt, hogy ne csak meglévő atomerőművi telephelyen, hanem máshol is lehessen erőművet építeni, a finneknél is zajlik hasonló munka. Nemcsak Magyarország „hóbortja”, hogy nukleáris energiát alkalmaz, számos közép- és nyugat-európai ország kíván a miénkhez hasonló utat bejárni.

A kiemelt kép forrása: magánarchívum

Kapcsolódó hírek

Az EP kulcsfontosságú törvényeket fogadott el a 2030-as éghajlat-változási cél elérése érdekében
Az európai parlamenti képviselők keddi strasbourgi plenáris ülésükön megszavazták uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer reformját, a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmust és az zöld átállást megkönnyítő új Szociális Éghajlatvédelmi Alapot, annak az uniós célnak elérése érdekében, hogy az EU-ban 2030-ra 55 százalékkal csökkenjen az üvegházhatású gáz-kibocsátás az 1990-es szinthez képest.
Külföld
Ki nyeri a kötélhúzást az atomenergia kérdésében?
A héten Németország leállítja utolsó, még működő erőműveit, ami ismét megnyitotta a vitát. A franciák és a németek, az Európai Unió két vezető nemzete között a külpolitikai kérdések mellett az atomenergia témájában alakulnak ki a legkomolyabb csörték.
Külföld
Így spórolhatunk a rezsin a tél elmúltával is
Vásároljon LED izzókat, álljon át a napelemes rendszerrel kombinált elektromos fűtésre, újítson be okos termosztátot – csökkents az energiafelhasználásodat! Lépten nyomon szembesülünk az ilyen zöldítő mantrákkal, amelyeket valóban érdemes gyakorolni, sőt, gyakorlatba is átültetni, ha környezet- és pénztárcakímélő energiatakarékosságra szeretnénk törekedni.
Belföld
Környezetszennyező energiahordozók és szerencse révén úszta meg Európa a telet, Brüsszel mégis hajthatatlan
Példátlanul nagy mértékben, 13 százalékkal csökkent tavaly az Európai Unió gázfogyasztása – ez derült ki a Nemzetközi Energiaügynökség adataiból. Hortay Olivér, a Századvég szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy az 55 milliárd köbméteres csökkenés részben a kiugróan kedvező időjárásnak, az ipari termelés visszaesésének, illetve annak köszönhető, hogy a gyárak egy része gázról a környezetszennyezőbb szénre vagy olajra állt át. Magyarországra közben zavartalanul érkezik az orosz gáz, a kormány pedig idén is fenntartja a rezsicsökkentett árakat.
Külföld
EM-államtitkár: 2030-ra elérhető a villamosenergia-szuverenitás
Magyarország 2030-ra saját forrásokból fedezheti a teljes áramszükségletét, beleértve az addig kiépülő új ipari kapacitások szükségletét is – mondta az Energiaügyi Minisztérium (EM) közigazgatási államtitkára a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) csütörtöki rendezvényén Budapesten.
Belföld
Atomenergia nélkül nincs energiabiztonság
Az Európai Unió elkötelezett az e-mobilitás nagymértékű elterjesztése mellett. Azonban az e-mobilitás globális és uniós térhódítása önmagában nem képes elősegíteni a klímavédelmi célok elérését, hiszen csak akkor lehet leginkább zéró kibocsátásról beszélni, ha a járművek töltéséhez szükséges energia is klímabarát villamosenergia-termelésből, azaz zöldáramból származik – fogalmazott Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő, az Atombiztos blog szerzője a hirado.hu kérdésére válaszolva. Az atomenergetikai szakértőt az Európai Unió zöld céljairól, az elektromos autók elterjedéséhez szükséges energetikai feltételek megvalósításáról, illetve a zöld energiatermelés módjáról kérdeztük.
Belföld
A háború kitörése óta jelentősen emelkedett az orosz LNG-import az EU-ban
Az Európai Unió Oroszország bevételeinek csökkentésére törekszik az ukrajnai konfliktus kirobbanása óta. A tagállamok többsége levált a vezetékes orosz földgázról és kőolajról, azonban az elemzők adatai szerint a szankciók bevezetését követően jelentősen emelkedett az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importja az unió országaiban, ami ellentmond az EU törekvéseinek.
Külföld
Hiába a szankciók, dől az orosz olaj Európába
Hiába léptek életbe csaknem négy hónapja az olajszankciók, az orosz energiahordozó továbbra is ömlik Európába. A brüsszeli Politico szerint ugyanis Moszkva most közvetítőket használ arra, hogy teljesítse az európai igényeket. Szakértők szerint az olajpiac tele van kiskapukkal, és ezek használata teljesen legális.
Külföld
Aszódi Attila: Stabil, megbízható, folyamatos villamos energiára van szükség, ennek záloga az atomenergia
Ellátásbiztonság kell, hogy az ország működni tudjon, és hogy a gazdaság és a háztartások is energiához jussanak. Rövid távon takarékosságra van szükség, emellett növelni kell az energiahatékonyságot – most, hogy az energiaárak magasak, a megtérülési idők csökkennek, néhány év alatt visszahozhatja az árát a korszerűsítés – mondta Aszódi Attila volt kormánybiztos az Akadémián tartott előadásában.
Gazdaság

Ajánljuk még