Folyamatosan dolgoznak a norvég Equinor olajfúrótornyai az Északi-tengeren, az energetikai óriás idén fokozta a kitermelést.

Nincs megállás a francia TOTAL finomítóiban sem. Egyfolytában dolgozzák fel a nyersolajat, készül a benzin és a dízel. Az olajipar minden nyugati szereplőjénél hasonló a helyzet, kihasználták a háborús szankciókat és a kitermelést és a feldolgozást is csúcsra járatták 2022-ben.

A hat legnagyobb nyugati olajipari vállalat történelmi rekordokat ért el tavaly.

A brit BP, a norvég Equinor, a francia TOTAL, a brit-holland Shell, illetve az amerikai Chevron és Exxon együtt több mint 225 milliárd dollár – vagyis jóval több mint 80 ezer milliárd forint – nyereséget termelt. Ez az összeg csaknem a 2022-es magyar GDP másfélszerese.

Az óriási extraprofit révén az olajipar szereplőinek szabad készpénzállománya, tehát az a pénzmennyiség, amit megkötések nélkül bármire felhasználhatnak, tavaly év végére elérte a 834 millió dollárt. Ám ebből a pénzből szinte semmit nem fordítottak a költségek, ezzel együtt az árak csökkentésére. Vagyis, a mamutvállalatok egyszerűen zsebre tették a szankciós extraprofitot, amit az európai emberekkel fizettetnek meg.

Kapcsolódó tartalom

Amíg az energiaipar szárnyal, elképzelhetetlen hasznot termel és magas szinten tartja az inflációt, addig más ágazatok a szakadék szélén táncolnak a brüsszeli szankciók miatt. Az energia mellett jelentősen drágultak például az alapanyagok, a szállítási költségek, ahogy a mezőgazdasági termelés is. Ennélfogva mindenhol Európában, így Magyarországon is az élelmiszerek drágultak a leginkább.

Elemzők szerint a legutóbb mért, januári csaknem 26 százalékos hazai fogyasztói árindex is leginkább a szankcióknak a következménye.

A miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban megerősítette, hogy 2023 végére jelentősen csökken itthon az infláció.

„Azokat az intézkedéseket, húsz döntést, amit az inflációval szemben meg lehet és meg kell hozni, a magyar kormány már meghozta. Tehát ugyan a szervezet még beteg, lázas, de már megkapta az injekciót. Tehát a láz lehúzó injekció bent van a szervezetben. Csak kell egy kis idő, mint a betegségek esetében általában, amíg a szer hatni kezd. Én úgy gondolom, hogy ez már március hónapban érzékelhető lesz” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.

Kapcsolódó tartalom

Elemzők szerint is a következő hetekben már lassulni fog az áremelkedés itthon. Ennek oka a kormány intézkedései mellett, hogy a közelmúltban csökkentek az energiaárak a világpiacon, ami önmagában is mérsékli az árakat, de erősíti a forintot is, ami egyértelműen jó hatással van az inflációra.

„Nagyban esett a világpiacon az energia ára. A gáz és az elektromos áramé is, és miután Magyarországnak rengeteg energiát kell behozni külföldről, ezért most kevesebbet kell fizetni, mint az ősz folyamán. Ez azt jelenti, hogy kevesebb euróra van szüksége az országnak és így tud erősödni például a forint” – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

A tavalyi mélyponthoz mért erősödés a Bankmonitor ügyvezetője szerint egész Európában egy kimagaslóan jó adat. Ráadásul a hazai valuta erősödésének még koránt sincs vége.

„A következő nagy erősödési hullámot az indíthatja el, ha a megállapodást követően valóban meg is indulnak az Európai Uniós források Magyarországra. Effektív kifizetések megtörténnek, és beérkezik a deviza Magyarországra. Ennek az átváltása forint keresletet fog generálni. Ebből adódóan akár 360 forintra is erősödhet a forint árfolyama az euróval szemben” – mondta Sándorfi Balázs, a Bankmonitor ügyvezető igazgatója.

A stabil forint tovább csökkenti a fogyasztói árindexet. Szakemberek számításai szerint 1 százalékos forinterősödés, ha szilárd marad, akkor 0,3 százalékkal csökkenti a fogyasztói árakat.

Kapcsolódó tartalom

Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)