Aktuális

Brendan Fraser megkaphatja az első Oscarját – ők az idei Oscar-díj jelöltjei

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

MNB: Nem változtatott az alapkamaton a monetáris tanács

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 13,0 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi, idei első kamatmeghatározó ülésén.

 

A kamatfolyosó két szélét sem módosította a testület. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.

Alig változott a forint árfolyama

Vegyesen alakult, de nem változott lényegesen a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a monetáris tanács piaci várakozásoknak megfelelő kamatdöntését követően.

Az eurót a kamatdöntés bejelentése után negyed órával 397,36 forinton jegyezték, míg előtte negyed órával 397,43 forinton. A dollár jegyzése 365,95 forintra emelkedett 365,71 forintról, a svájci franké pedig 395,23 forintra csökkent 395,75 forintról.

A forint még a bejelentés előtt a napi kezdéshez képest 0,4-0,8 százalékkal állt gyengébben a főbb devizákkal szemben a jegybank kamatdöntésére várva. Az év eleji jegyzésénél a forint erősebben áll mindhárom devizával szemben: 0,6 százalékkal az euró, és mintegy két százalékkal a dollár, illetve a svájci frank ellenében.

Monetáris tanács: A szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását

A szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését – indokolta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi, idei első kamatdöntését.

A testület a kamatfolyosó két szélét sem módosította. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. A döntés indoklásában – amely a jegybank honlapján olvasható – a tanács hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.

A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a kormány gazdaságpolitikáját, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

Kitértek arra, hogy

az elmúlt időszakban a világgazdasági növekedés lassult, számos országban a GDP csökkenése volt megfigyelhető;

az elhúzódó orosz-ukrán háború, az európai energiaválság és az általánosan emelkedő kamatkörnyezet előretekintve továbbra is érdemi bizonytalanságot jelent.

A nyersanyag- és energiaárak jelentősen mérséklődtek az elmúlt hónapokban, ugyanakkor az előző évekhez képest továbbra is magas szinteken alakulnak. Leszögezték, hogy a befektetői hangulat az előző kamatdöntés óta enyhén javult.

A kockázatvállalási hajlandóságot a beérkező makrogazdasági adatok és a kilátások, valamint a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájával kapcsolatos várakozások befolyásolták.

Magyarországon a magas frekvenciájú adatok 2022 végére a GDP bővülésének további lassulását jelzik, az idei növekedést pedig mind belső, mind külső keresleti tényezők lassítják. A reáljövedelmek mérséklődése, a vállalati költségek emelkedése, az állami beruházások halasztása és a szigorúbb kamatkörnyezet egyaránt hűti a belföldi keresletet.

A visszafogott globális konjunktúra mellett a növekvő hazai exportkapacitásoknak köszönhetően külpiaci részesedésünk emelkedik, amiben meghatározó az akkumulátorgyártás dinamikus bővülése. A jegybank decemberi Inflációs jelentése szerint a hazai GDP 2022-ben 4,5-5,0 százalékkal nőtt, az idén 0,5-1,5 százalékkal, 2024-ben 3,5-4,5 százalékkal, 2025-ben pedig 3,0-4,0 százalékkal bővül.

Tavaly decemberben az éves összevetésben számított infláció 24,5, a maginfláció 24,8 százalék volt, az infláció növekedése teljes egészében az üzemanyagok áremelkedésének következménye volt.

A monetáris tanács közleménye szerint az inflációs várakozások változatlanul magas szinten alakulnak,

de a kiskereskedelmi értékesítési árakra, illetve a szolgáltatásokra vonatkozó vállalati árvárakozások hónapok óta a nyári csúcsértékeik alatt tartózkodnak.

A testület várakozása szerint az infláció fordulatát okozó hatások a következő hónapokban még erőteljesebbé válnak: a világpiaci energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak az orosz-ukrán háborút megelőző szintjükre csökkentek, emellett a belső kereslet csökkenésének árazásokat fegyelmező hatása, illetve a tavaszi hónapoktól a bázishatások kifutása egyaránt támogatja a hazai infláció mérséklődését.

A hazai infláció 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken, a fogyasztóiár-index 2024-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba – közölték.

Az MNB az ősszel bevezetett, a bankközi likviditás tartós lekötését célzó eszközeivel – az átalakított kötelező tartalékrendszerrel, az egyhetes futamidejű diszkontkötvénnyel és a hosszú futamidejű betéti tenderrel – az év végi időszakban is erőteljesen támogatta a monetáris transzmisszió hatékonyságának fenntartását.

A kedvező tapasztalatok alapján a jegybank ezen eszközeit a következő időszakban rendszeresen fogja alkalmazni, ennek keretében a hosszú futamidejű betéti eszközét január 25-én hirdeti meg, míg február 1-jétől a diszkontkötvény-aukciókat heti rendszerességgel fogja megtartani – közölte a monetáris tanács.

A jegybank a pénzpiaci stabilitás érdekében továbbra is alkalmazza az egynapos betéti gyorstendereket és devizacsere-ügyleteket,

valamint a következő hónapokban is biztosítja az energiaszámlához köthető, a piaci egyensúly eléréséhez szükséges devizalikviditási igényt.

A monetáris tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat és az inflációs kilátások alakulását, és a kockázatok fokozódása esetén kész megtenni a megfelelő lépéseket. A piaci stabilitás fenntartása és a monetáris transzmisszió erősítése előretekintve is kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez. Az MNB továbbra is a pénzügyi piaci helyzet tartós elmozdulásaira fókuszál, és az október közepén bevezetett eszközeinek jelenlegi kondícióit a kockázati megítélés trendszerű javulásáig tartja fenn. A szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését” – közölte a monetáris tanács.

MNB-alelnök: A jelenlegi eszközöket használja a jövőben is a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank az eddig bevezetett eszközöket alkalmazza a jövőben is annak érdekében, hogy a monetáris transzmisszió még hatékonyabbá váljon, a jelenlegi kamatkondíciók a kockázatok trendszerű javulásáig fennmaradnak – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke online háttérbeszélgetésen kedden.

Kiemelte: változatlanul 18 százalék lesz az egynapos betéti tender kamata, a tendereket a jegybank ezentúl is naponta megtartja.

Az MNB a kötelező tartalékráta emelésében továbblép, április elejétől 10 százalékra emeli annak szintjét az eddigi 5 százalékról, illetve február elejétől heti rendszerességgel diszkontkötvény-aukciókat indít – hívta fel a figyelmet. A cél az, hogy az egynapos betéti kamaton keresztül meghatározott kamatkondíciók minél hatékonyabban érvényesüljenek – fűzte hozzá.

Az alelnök jelezte, hogy folytatják azokat a hosszú betéti tendereket,

amelyeket az ősz folyamán több alkalommal is tartottak, a következő hosszú lejáratú betéti tendert január 25-én hirdetik meg. Rámutatott arra, hogy a dezinflációs hatások a következő hónapokban erősödni fognak, aminek a hátterében bázishatások mellett az alacsonyabb nyersanyagárak, illetve a kisebb áram- és gázfogyasztás húzódik meg.

Fordulat körvonalazódik az élelmiszerárak alakulásában is, a gabonapiacon már meg is indult az árak mérséklődése, de más részpiacokon is hasonló folyamatok várhatók – jegyezte meg.

Ezen felül belföldi oldalról a kiskereskedelmi forgalom szűkülése is „fegyelmező erőként” hat az árazásra – tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy a jegybank és a Gazdasági Versenyhivatal szorosan együttműködik a költségek feletti áremelkedések letörésében.

Az infláció decemberben elérte a 24,5 százalékot, a novemberhez képest mért 2 százalékpontos emelkedést az üzemanyagársapka kivezetése okozta, amelynek hatása januárra is átnyúlik – húzta alá.

Virág Barnabás kiemelte, hogy

a gazdaság megítélése szempontjából „kulcsfontosságú” folyó fizetési mérleg „túl van a mélyponton”, a következő hónapokban és az év egészében javulni fog az egyenleg.

A gazdasági növekedés lassulása folytatódott, két egymást követő negyedévben visszaesés következett be, ugyanakkor 2023 egészében „jó esély van arra, hogy a pozitív tartományban maradjon a mutató” – mondta.

A piaci kockázatokat az MNB által október közepén bevezetett célzott intézkedések eredményesen kezelték, a hozamgörbe a hosszú szegmben jelentősen csökkent azóta – értékelte, utalva arra, hogy a jegybank lépései mellett a javuló külső közeg is hozzájárult a stabilizációhoz.
Az MNB továbbra is kiemelten figyeli a korábban meghatározott külső és belső kockázati tényezőket – szögezte le.

Hozzátette: az energiaválság „rémképe” csökkent, ugyanakkor nem látható még az orosz-ukrán háború vége, a nagy jegybankok pedig egyelőre még szigorítanak. Azzal folytatta, hogy a fizetési mérleg javulásán túl jelentősebb előrelépést a megítélésben az európai uniós források tényleges beáramlása jelenthetne.

Az MTI azon kérdésére, hogy mit gondol a Fitch Ratings megállapításáról, miszerint nem kellően hatékony a monetáris transzmisszió, azt mondta, hogy az üzenet egyértelmű.

Amit a gazdaságpolitikai döntéshozó ebben a közegben tehet, az, hogy figyelembe veszi ezeket az üzeneteket, hiszen minden ilyen minősítés egy tükör arról, hogy a gazdaságunk hogyan működik, ami erősen kitett annak, hogy a befektetők a nap végén ezt a tükröt hogyan olvassák” – fogalmazott.

Kijelentette: az MNB a lépéseivel a továbbiakban is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a monetáris transzmisszió a lehető leghatékonyabban működjön, hiszen erre szükség van ahhoz, hogy a magas inflációs közeget megtörjék.

Lendületes erősödésnek indult a forint

Lendületes erősödésnek indult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben kedden délután a monetáris tanács piaci várakozásoknak megfelelő kamatdöntését követően; az eurót háromnegyed ötkor 391,27 forinton jegyezték.

A forint árfolyama a kamatdöntést követően jó darabig nem változott, majd lendületes erősödésbe kezdett és bő másfél százalékos nyereségre tett szert a bejelentés előtti szinthez képest. Az eurót háromnegyed ötkor 391,27 forinton, a dollárt 359,77 forinton, a svájci frankot pedig 389,53 forinton jegyezték.

A forint a szerda délután elért szinten a hét eleji kezdéshez képest 0,3 százalékkal áll erősebben az euróval, 0,5 százalékkal erősebben a dollárral és 0,8 százalékkal erősebben a svájci frankkal szemben. A forint év eleje óta 2,1 százalékos nyereségre tett szert az euró, 3,6 százalékosra a dollár és 3,5 százalékosra a svájci frank ellenében.

Ajánljuk még