logo

Műsorújság

Rendkívüli

Lemondott a német védelmi miniszter

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Győzött a nyugdíj az infláció fölött

| Szerző: hirado.hu
Magyarországon a fizetést is meghaladó mértékben nőtt tavaly a nyugdíjak vásárlóereje. A többszöri emeléssel és a 13. havi nyugdíjjal összesen 18,2 százalékkal nőtt az ellátás összege, míg az idősek fogyasztói kosarának drágulása 15,2 százalék volt 2022-ben. Idén 222 ezer forintra nőhet az átlagos öregségi nyugdíj összege.

Többször is emelkedett a nyugdíj összege 2022-ben, ugyanakkor a fogyasztói árak is a várakozásokat jelentősen meghaladó mértékben nőttek – írta a napi.hu. A cikk szerint az infláció 2022-ben 14,6 százalék volt, ám a nyugdíjasok fogyasztói kosarára külön kiszámolt árindex ennél is nagyobb volt: 15,2 százalék.

Postás kézbesíti a 13. havi nyugdíjat Budapesten, a XIII. kerületben. (MTI/Balogh Zoltán)

Rosszul számolnak, akik azt állítják, hogy a nyugdíj az infláció alatti mértékben, 14 százalékkal nőtt 2022-ben. Az átlagos saját jogú öregségi nyugdíj összesen 18,2 százalékkal emelkedett tavaly, 193 ezer forintra nőtt – emelte ki a Napi.hu-nak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa.

A szakértő rámutatott: tavaly januárban 164 102 forint volt a sajátjogú átlagnyugdíj a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Ez az összeg már tartalmazza a januári 5 százalékos emelést, ezen felül 2022-ben a nyugdíj júniusban további 3,9 százalékkal, majd novemberben még 4,5 százalékkal emelkedett.

Februárban folyósították a januárival egyező 13. havi nyugdíjat, novemberben pedig a nyugdíjprémiumot.

A nyugdíjemelés tehát valóban 14 százalékos volt tavaly azoknál, akiknek a nyugdíját 2022 előtt állapították meg, de ehhez még hozzá kell adni a januári emelt nyugdíjjal egyenértékű, februárban folyósított 13. havi nyugdíjat és a novemberben folyósított nyugdíjprémiumot.

Ez azt jelenti, a nyugdíj nominálisan 18,2 százalékkal emelkedett, ami a 15,2 százalékos éves átlagos nyugdíjas infláció mellett is 2,6 százalékos reálérték emelkedésnek felel meg.

Az időskorúak ellátása így tavaly is jóval az éves átlagos infláció felett nőtt, sőt meghaladta a keresetek reálértékének növekedésénél is.

Fotó: Shutterstock

A nyugdíj átlagos összege tehát tavaly meghaladta a havi 193 ezer forintot.

Idén januártól 15 százalékkal tovább emelkedett az ellátás összege, így jelenleg átlagosan 205 ezer forint (13. havi és prémium nélkül) az öregségi átlagnyugdíj.

Szalai Piroska kiemelte: ha csak a januári 15 százalékos nyugdíjemeléssel, és a februárban folyósított, a januári emelt összeggel azonos 13. havi nyugdíjjal számolunk,

2023 végére legalább 222 ezer forintra nőhet az átlagnyugdíj. Ehhez még hozzájön a novemberben várható nyugdíjprémium, valamint az esetleges évközi korrekciók is, vagyis ennél is magasabb lehet az összeg decemberre.

A szakértői elemzésből látható, hogy a nyugdíj tavalyi emelkedésének mértéke összességében 18,2 százalék volt, vagyis inflációt meghaladó mértékű. Az éves átlag szempontjából jelentős 13. havi nyugdíjat és a kevésbé jelentős nyugdíjprémiumot ugyanakkor több szakmai szervezet számítása figyelmen kívül hagyja.

Kapcsolódó tartalom

A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (Nyuszet) szerint már 2021-ben is 0,3 százalékkal alatta maradt a nyugdíjak emelése az inflációnak. Éppen ezért azt akarja a Nyuszet, hogy a kormány márciusban 2022. januárig visszamenőleg 1,5 százalékkal korrigálja a nyugdíjakat és a nyugdíjszerű ellátásokat.

Az első negyedéves statisztikai adatok alapján már júniusban korrigálja a kormány az időseknek járó ellátásokat olyan módon, hogy az megfeleljen az idei évben várható tényleges nyugdíjas fogyasztói árindexnek.

Az átlagnyugdíj alatti, alacsony összegű ellátásban részesülők márciusban kapjanak egyszeri, 50 ezer forintos krízistámogatást a 2022-es nyugdíjprémium megtakarítás terhére.

Az ellenzéki pártok pedig a korábban alkalmazott, úgynevezett svájci indexálás újbóli bevezetésével és egyszeri emeléssel növelnék a nyugdíjakat.

Szalai Piroska a nyugdíjakkal kapcsolatos vitákra reagálva ismét kiemelte: a nyugdíjemelés mértéke valóban 14 százalékos volt tavaly, de a nyugdíjak ténylegesen 18,2 százalékkal emelkedtek 2022-ben. Mivel a 13. havi ellátás minden nyugdíjasnak jár, a jövedelme része, ezért nem lehet figyelmen kívül hagyni az ellátás éves változásának ismertetéséhez. Szintén része a nyugdíjprémium, bár ennek összege átlagosan 10 ezer forint, vagyis nem olyan jelentős tétel az adatok vizsgálata szempontjából, mint a 13. havi nyugdíj. Éppen ezért nem állja meg a helyét a Nyuszet azon állítása sem, hogy 2021 óta 0,3 százalékos reálérték-csökkenést „görgetnek maguk előtt” a nyugdíjak.

Kapcsolódó tartalom

A 2021-ben végrehajtott emelések, korrekciók, valamint a novemberi 80 ezer forintos nyugdíjprémium és a január havi ellátás negyedével megegyező 13. havi nyugdíj figyelembevételével nominálisan 11,5 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak. Az infláció 2021-ben 4,6 százalékos volt, vagyis látható, hogy jelentősen, 6,6 százalékkal nőtt a nyugdíjak reálértéke 2021-ben – részletezte Szalai Piroska.

A szakértő a nyugdíjak automatikus emelési mechanizmusában a svájci indexálás bevezetését rossz ötletnek tartja, mivel ebben az esetben jóval kisebb lett volna 2022-ben is a nyugdíjemelés.

A svájci indexáláson alapuló nyugdíjemelés mértéke az éves infláció felének és az éves nettó átlagkereset emelkedés felének az összege. Ha a bérek emelkedése alatta marad az inflációnak, akkor a nyugdíjemelés mértéke is elmarad az inflációtól, tehát csökken a reálértékük. Ha pedig a bérnövekedés a nagyobb, a nyugdíjak akkor sem érhetik el a foglalkoztatottak juttatásának emelkedését – magyarázta az NKE szakértője. Szalai Piroska rámutatott, hogy a kereseti adatok ráadásul a tavalyi év egészére még nem ismertek.

Ugyanakkor már most kijelenthető, hogy a tavalyi esztendő jelentős éves nettó átlagkereset-emelkedés felének és az infláció felének az összege biztosan nem éri el a tényleges 2022-es 18,2 százalékos nyugdíjemelkedés mértékét. Így svájci indexálással kisebb lett volna a nyugdíjemelkedés 2022-ben.

A jelenlegi magyar gyakorlat esetében a nyugdíjemelés az inflációnál minden esetben nagyobb mértékű, s a gyakorlat szerint a keresetek emelkedésénél is magasabb volt az elmúlt években.

A nyugdíjakat minden évben emelni kell, január 1-től a tervezett fogyasztói-áremelkedés mértékével. A tárgyévi tervezett inflációt a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.

Ha a fogyasztói árak növekedésének várható mértékéről kiderül, hogy meghaladja a költségvetési törvényben tervezett mértéket, akkor november hónapban – január 1-jére visszamenőleges hatállyal – kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani.

2021-ben és 2022-ben a kormány úgy döntött, hogy az évközi emeléssel nem várja meg a novembert, hanem egy részét már a nyár elején folyósítja – szintén január 1-jére visszamenőlegesen.

Kapcsolódó tartalom

A januári nyugdíjemelésen és az esetleges kiegészítő emelésen kívül minden ellátottnak jár:

  • A 13. havi nyugdíj – újbóli bevezetésével 2021-ben a január havi nyugdíj negyede volt a folyósított összeg. A gazdaság jó teljesítménye miatt a kormány nem fokozatosan vezette vissza a pluszhavi kifizetést, hanem 2022-ben már a teljes, januári összeggel megegyező volt a 13. havi nyugdíj.
  • Nyugdíjprémium – a Bajnai-kormány 2009-ben megszüntette a 13. havi nyugdíjat. A 13. havi nyugdíj kivezetésének kompenzálására – ha az éves GDP növekedés eléri a 3,5 százalékot – a nyugdíjasoknak nyugdíjprémium fizetendő. A nyugdíjprémiumot novemberben kapják az ellátottak, összege nem lehet magasabb 80 ezer forintnál.

Szalai Piroska hozzátette: Magyarországon a nyugdíjasok szegénységgel és társadalmi kirekesztettséggel kapcsolatos mutatói kedvezőbbek, mint az EU számos tagállamában, és az sem igaz, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer nem alkalmas az ellátások hosszú távú fenntartására.

A nyugdíjasok fogyasztói árindexe a nyugdíjasok számára a termékek és szolgáltatások sajátos fogyasztási szerkezetének hatását tükrözi – ismerteti a KSH. A nyugdíjasok szempontjából kitüntetett három termék-, illetve szolgáltatás csoport, vagyis

  • az élelmiszerek,
  • a gyógyszerek,
  • a lakhatással kapcsolatos kiadások

aránya a nyugdíjas fogyasztói kosárban mintegy 60 százalék, magasabb, mint az átlagos fogyasztói kosárban. A mutató számítása során a termékek és szolgáltatások köre emellett a nyugdíjasoknál nem tartalmazza a gyermekneveléssel, gondozással kapcsolatos tételeket.

Ajánljuk még