Czomba Sándor hangsúlyozta: tisztában vannak azzal, hogy a térség meghatározó foglalkoztatója a Dunaferr, amely ha végleg bezár, akkor az egész régió kerül lehetetlen helyzetbe. A kormány emiatt nem nézheti tétlenül az ott zajló eseményeket – jelentette ki.

Az államtitkár ismertette: tavaly év végén jelent meg az a kormányrendelet, amely lehetővé tette a felszámolás alatt lévő cégnél a bérek gyors rendezését. Ennek köszönhetően karácsony előtt már megkapták a novemberi fizetésük maradék részét a dolgozók, és a napokban valamennyi munkavállalóhoz megérkezik a decemberi is. Közölte, hogy utóbbit már a bérgarancia-alap teszi lehetővé, ez is mutatja, hogy a kormány minden tőle telhetőt megtesz az ott dolgozók érdekében.

Czomba Sándor emlékeztetett rá, hogy a munkaerőpiac 2010-ben látványosan rosszabb állapotban volt a mainál, hiszen 3,7 millióan dolgoztak, miközben a munkanélküliségi ráta bőven 10 százalék fölött volt. Kiemelte, hogy már hat hónapja rekordmagas a foglalkoztatottság, ugyanis 4,7 millióan dolgoznak az országban. A munkanélküliek száma 200 ezer fő alatt, miközben a regisztrált álláskeresők száma még sohasem volt ilyen alacsony, 2022-ben átlagosan 238 ezer főt tett ki.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Nagy Márton miniszterrel megpróbálják ezeket a közös vívmányokat megvédeni. A háború és a káros szankciós politika sok mindent befolyásol, de összességében vannak és lesznek is eszközök arra, hogy a teljes foglalkoztatottságot megőrizzék – tette hozzá.

A munkahelyvédelmi bértámogatási programmal kapcsolatban kifejtette: folyamatosan monitorozzák a munkaerőpiacot, fel vannak készülve, és ezeket a munkaerőpiaci eszközöket, ha szükségesek, azonnal alkalmazzák, ám egyelőre ezt nem látják indokoltnak.

Czomba Sándor a minimálbérről és a garantált bérminimum összegéről szóló megállapodás kapcsán kiemelte: nem volt egyszerű megegyezniük a feleknek, a munkaadóknak és a szakszervezeteknek is elég határozott elképzelésük volt, és elég messze voltak egymástól az álláspontok. „A munkavállalói oldal bőven 20 százalék fölötti emelésben is gondolkodott, míg a munkáltatói inkább 10 alatti bérfejlesztést preferált volna” – fogalmazott, hozzátéve: összességében jó megállapodás született a minimálbér 16 és a garantált bérminimum 14 százalékos emelésével.

Az államtitkár jelezte, hogy informálisan megkezdődtek a tárgyalások az állami cégek vezetőivel és a szakszervezetekkel, mert látják, érzékelik a gondot, ami abból fakad, hogy a hároméves bérmegállapodásban rögzített fizetésfejlesztésnél magasabb lesz az idén az infláció. Rámutatott, hogy nincsenek késésben, mert korábban is az volt a gyakorlat, hogy januárban kezdődtek meg az állami szektorban a bértárgyalások, a kabinet pedig mindenképpen igyekszik segíteni a feleket, hogy olyan megállapodás jöjjön létre, ami mindkét félnek megfelelő.