- Sokak szerint az európai energiaválság az orosz-ukrán háború februári kitörésével vette kezdetét. Ez azonban nincs teljesen így.
- A 2022-ben robbanó válság összefüggésben van a több mint egy évtizede meghirdetett „zöld átmenettel”, a fosszilis energiahordozók felhasználásának radikális csökkentési programjával. A folyamat Frans Timmermans Európa „zöld forradalmáért” felelős biztos tevékenységével vált tervezhetetlenné, ugyanis Brüsszel energia- és környezetszabályozási törekvéseit elsősorban politikai és ideológiai célokból vezeti le.
- A válság így összefügg továbbá a széleskörű atomenergia-leépítési projekttel, részben az olaj- és gázszektorban elmaradt beruházásokkal, valamint a koronavírus által előállt helyzettel is.
- Az élelmiszerárak meredek növekedése plasztikusan mutatta meg a mögöttünk álló esztendőben, hogy komoly problémák vannak Európában. Az élelmiszerek árát elsősorban az alapanyagárak, a munkaerő, a logisztika, valamint az energiaköltségek határozzák meg.
- Európában az áram ára szorosan követi a gáz árát, az árak megindulása felfelé pedig a Merkel utáni új német kormány bejelentésével vált látványossá, miszerint politikai okokból nem valósul meg az Északi Áramlat 2 vezeték üzembeállítása.
- A háború kitörését követően Brüsszel a szankciók lebegtetésével korábban nem látott tartományba tolta az energiahordozók árát, majd Oroszország a rulbenben való fizetéssel válaszolt.
- Az olajembargó majd a gázembargós tervek sorakozása után az oroszok elkezdték csökkenteni a Németország irányába tartó szállításokat. A gáz ára az egekbe szökött.
- Az európai gazdaság függ az orosz nyersanyagoktól, Európa egy része idén mégis úgy döntött, hogy lemond ezekről. Az energiahordozókra kivetett szankcióktól azt várták, hogy a háború gyors befejezését eredményezik majd. Ez ugyanakkor nem következett be.
- Azzal, hogy a gáz, az olaj, valamint az áram ára megugrott, az egész európai gazdaság nehéz helyzetbe került.
S hogy milyen mérföldkövek vezettek a kialakult helyzethez? Mutatjuk!
Biden ígérete az Északi Áramlat végéről

Joe Biden egy pár héttel a háború kezdete előtti sajtótájékoztatóján belengette az Északi Áramlat nevű gázvezeték „végét” orosz támadás esetén. Mint fogalmazott: „Ha Oroszország inváziót indít, tankok és katonák lépnek át Ukrajna határán, nem lesz többé Északi Áramlat 2. Véget fogunk vetni neki.” Arra az újságírói kérdésre pedig, hogy ezt pontosan hogyan csinálnák, hisz a projekt Németország felügyelete alatt áll, Biden csak annyit válaszolt: „Ígérem, hogy képesek leszünk rá.”
Versailles-i EU-csúcs: nem lesznek szankciók az orosz energiahordozókra

Az uniós állam- és kormányfők franciaországi csúcstalálkozóján élénk vita alakult ki a tagállamok vezetői között az Oroszországgal fenntartott energetikai kapcsolatok kérdésében. Németország, Ausztria és Magyarország azt a határozott álláspontot képviselte, hogy az orosz import leállítása beláthatatlan gazdasági következményekkel járna, mivel az európai energiaszükségletek kielégítésére rövidtávon nincs kielégítő alternatíva. Ennek megfelelően a tanácskozás végén kiadott közös nyilatkozatban nem jelent meg az energiahordozókra kivetendő szankciókra való utalás. Orbán Viktor így értékelt ezután: „nem lesznek szankciók, amelyek kiterjednének az olaj és a gáz területére, vagyis Magyarország energiaellátása a következő időszakban is biztosítva lesz”. Pár hónap elteltével viszont a magyar miniszterelnök már keserűen volt kénytelen megjegyezni, hogy „a németek »átálltak«, Brüsszelben megváltoztatták a döntésüket és bevezették a szankciót az olajra, valamint napirendre vették a gázszankciót”.
Robert Habeck szerint Németország meg tudja oldani a telet orosz gáz nélkül is

A német energiaügyi miniszter 2022 májusában úgy nyilatkozott, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetében Németország „átvészelheti” a telet anélkül, hogy orosz gázt használna. A legfontosabb feltételnek az LNG-terminálok fejlesztését, valamint az ipari fogyasztás csökkentését jelölte meg. Energetikai szakértők már ekkor felhívták a figyelmet arra, hogy a német gazdaságnak súlyos problémákkal kellene szembenéznie az orosz energiahordozókról való teljes leválás esetén. Európa legnagyobb gazdaságának gyengélkedése pedig az egész kontinens gazdasági stabilitását áshatja alá.
LNG érkezése Európába

A kieső orosz gázimportot az Európai Unió jelentős részben a tengeren érkező cseppfolyósított földgázzal helyettesíti, az Egyesült Államok pedig kötelezettséget vállalt arra, hogy 2022 végéig 15 milliárd köbméter folyékony LNG-t szállít Európába. A vágyvezérelt beszámolókból rendszerint kimarad, hogy a háborút megelőző, 2021-es évben az Európai Unió éves gázfogyasztása csaknem ugyanakkor 400 milliárd köbméter volt. Joe Biden egy alkalommal kifejtette, az USA nemcsak abban érdekelt, hogy az unió függetlenedjen az orosz energiahordozóktól, hanem abban is, hogy a kontinens energiafüggősége végleg megszűnjön. Számos elemző figyelmeztetett arra, hogy az EU 2030-as klímacéljai, valamint a cseppfolyósított földgáz tartályhajókban való, rendkívül magas szén-dioxid kibocsátással járó szállítása nehezen egyeztethetők össze.
Timmermans: „Csavarják le a fűtést, ha segíteni akarnak Ukrajnának”

Nagy port kavart Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, az európai zöldmegállapodásért felelős biztos kijelentetése, miszerint „az európaiak azzal segíthetnek a Vlagyimir Putyin elleni harcban, ha lejjebb kapcsolják a fűtést otthonukban”. A biztos a következőket is hozzátette: „Ez nehéz. Átkozottul nehéz, de lehetséges. Meg tudjuk csinálni, és gyorsan meg tudjuk csinálni. Csak bátorságra és keménységre van szükségünk, hogy elérjük ezt a célt. Ha valaha eljött ennek az ideje, akkor az most jött el. A mi döntéseink határozzák meg, hogy mennyi energiát fogyasztunk, és hogy mennyire vagyunk erősek az Oroszországgal szembeni reakcióinkban.”
A gázfelhasználás 15 százalékos csökkentését indítványozta júliusban az Európai Bizottság
Brüsszel, 2022. július 20. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Frans Timmermans, az EB alelnöke, az európai zöld megállapodással kapcsolatos munka koordinátora és Kadri Simson energiaügyért felelős biztos az uniós tagállamok földgáz-felhasználásának csökkentéséről tartott sajtótájékoztatón. (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)„Életbe lép tehát a vészforgatókönyv” – jelentette ki Ursula von der Leyen a Bizottság brüsszeli sajtótájékoztatóján. A Bizottság elnöke szerint „komoly spórolásra”, valamint „a tagállamok közötti szolidaritásra” van szükség, ezért egységesen 15 százalékkal kell csökkenteniük a tagállamoknak a gázfogyasztásukat. Hozzátette, a tagállamoknak közösen kell fellépniük, hogy sikerüljön tompítani a gázhiány miatt kialakuló helyzeten. „Mivel a tagállamok között vannak olyanok, amelyeknél roppant magas az orosz gázkitettség, ezért fontos, hogy a tagországok – szükség esetén – kisegítsék egymást” – hangsúlyozta. Szerinte erre azért van szükség, mert Oroszország zsarolja az EU-t: „Oroszország fegyverként használja az energiát”. Ezért: „legyen szó az orosz gáz részleges, jelentősebb leállításáról vagy az orosz gáz teljes leállításáról, Európának készen kell állnia”.
Csökkenti a gázszállítást a Gazprom

Technikai hibára hivatkozva Oroszország elkezdte csökkenteni a Németország irányába történő gázszállítást, a nyár végére az Északi Áramlat 1 gázvezeték már csak 20 százalékos kapacitással üzemelt. Hiába helyezte Németország újra üzembe a Kanadában megjavított gázturbinát, a Gazprom, arra hivatkozva, hogy a gázvezeték működését pótalkatrészhiány akadályozza a Moszkva ellen elrendelt szankciók miatt, nem indította újra a szállítást.
India és Kína rákapcsolódása az orosz energiaforrásokra

India és Kína megpróbáltak profitálni a kialakult helyzetből. A két óriás rendelkezik olyan finomítókkal, melyekkel képesek feldolgozni az Ural típusú kőolajat, ezért az oroszok ukrajnai inváziója után hatalmas mennyiségű olaj vásárlásába kezdtek, és ezzel az orosz energiahordozók legnagyobb felvásárlóivá váltak. Vajon hosszú távon Oroszország képes lesz kiváltani az „elveszett” európai piacot?
Októberi EU-csúcs

A találkozó „eredménye” volt, hogy sikerült megállapodni az önkéntes közös gázbeszerzésről, valamint az ún. gázársapkáról is. Az Európai Tanács a záródokumentum szövegében leszögezte, hogy Oroszországot tartja felelősnek a kialakult energia- és gázválságért.
Macron bírálata

Nagy port kavart októberben a hír, miszerint az amerikai ár közel négyszereséért adja el az Egyesült Államok a földgázt Európának. Több magas rangú európai politikus fejtette ki, ellenzi hogy az amerikaiak profittermelésre használják ki az európai energiaválságot. A legmesszebb talán Emmanuel Macron francia elnök ment, aki így fogalmazott: „A mély barátság jegyében üzenjük az amerikaiaknak és a norvégoknak: nagyszerűek vagytok, elláttok minket energiahordozókkal, de az nem fog sokáig menni, hogy saját, belső piacotokhoz képest négyszeres áron kínáljátok ezt. A barátság nem ezt jelenti.”
Az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása

Szabotázs-akciót követtek el az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat ellen. A gázvezeték látta volna el Európa nyugati felét orosz energiával, felrobbantása után azonban teljes mértékben használhatatlanná vált.
Scholz Katarban

Németországba 2026 és 2041 között évente kétmillió tonna cseppfolyósított földgáz érkezik Katarból, ebben állapodott meg Olaf Scholz Dohában. A kancellár és az alkancellár „az év üzletének” nevezte a megállapodást, ám a kritikusok szerint az egyezmények bőven vannak hátrányai. Kérdés például, hogy a 2026-tól kezdődő szállítások mennyiben tudnak segíteni az akut energiahiánnyal küzdő Németországon?
Az olajárplafon bevezetése elleni intézkedésekről hozott rendeletet Putyin

2022. december 27 -én aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a rendeletet, amely különleges gazdasági intézkedéseket léptet életbe arra válaszul, hogy nyugati államok árplafont vezettek be az orosz kőolajtermékekre és kőolajra. Orosz kőolaj és kőolajtermékek szállítása az árplafont bevezető országokba kizárólag az orosz elnök külön döntése alapján lesz lehetséges. A dokumentum szerint az intézkedéseket „az Egyesült Államok és a hozzá csatlakozott külföldi államok és nemzetközi szervezetek barátságtalan és a nemzetközi joggal ellentétes cselekedeteivel összefüggésben”, valamint Oroszország nemzeti érdekeinek védelmében vezetik be.
A nyugati országok olajszankciói december 5-én léptek életbe: az Európai Unió leállította a tengeri úton szállított orosz olaj átvételét, a legfejlettebb országok (G7), Ausztrália és az EU pedig hordónként 60 dolláros árplafont szabott meg a tengeri szállítmányokra. Ennél drágább olajat szállítani vagy biztosítani tilos.
Beszéljenek a tőzsdei árak is
Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energiapolitika üzletágának vezetője infografikában mutatja be, hogyan is jutott Európa 50 eurós gázártól nem több mint egy év alatt a 350 eurós árakig.