Aktuális

Harminchatan lettek milliomosok az ötös lottó sorsolása után

AM-államtitkár: A fenntarthatóság és a versenyképesség egyensúlyára törekszik a Közös Agrárpolitika magyar stratégiája

A termelők érdekeinek megfelelően a fenntarthatóság és a versenyképesség egyensúlyára törekszik a Közös Agrárpolitika (KAP) magyar stratégiája – mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára csütörtökön a budapesti Herman Ottó Intézetben.

Feldman Zsolt a Megújuló vidék, megújuló agrárium 2023-2027 című szakmai tanácskozáson úgy fogalmazott, hogy a magyar agráriumnak van jövőképe, és tudja, hogyan akarja a céljait elérni.

Brüsszelben olykor nehéz tárgyalásokat kellett folytatni, mert az Európai Bizottság mindenképp környezeti feltételekhez akarta kötni az agrártámogatásokat, a kormány viszont a gazdasági és a társadalmi hatásokat is mérlegeli a támogatási rendszer kidolgozásakor – mondta.

A fenntarthatósági szempontok mellett figyelembe kell venni például az élelmezésbiztonságot, és törekedni kell arra, hogy a magyar vidék rugalmasabban és hatékonyabban termeljen

– jegyezte meg.

Az államtitkár hangsúlyozta, az eltérő álláspontok ellenére magyar szempontból kedvező egyezséggel zárultak az agrártámogatási rendszert 2027-ig meghatározó KAP-tárgyalások. Miközben a bizonytalanság egész Európában fokozódik, az élelmiszerellátást veszélyeztető városiasodás pedig világszintű, Magyarországon a mezőgazdaság és élelmiszeripar stratégiai területté vált.

2010 előtt az akkori vezetés elhanyagolta a vidék érdekeit, ma viszont nem csupán azt akarja a kormány, hogy éléskamra legyen, hanem a magyar gazdaság motorjává is váljon – emelte ki.

Az agrárium termelékenysége és a jövedelmezősége az elmúlt években is jelentősen javult, a KAP keretében felhasználható, majdnem 5400 milliárd forintnyi uniós és költségvetési forrás pedig újabb, soha nem látott lehetőséget jelent a magyar vidék számára – tette hozzá.

Az AM támogatáspolitikai főosztályának vezetője szerint a források felhasználásával kiszámítható, biztos megélhetéshez juthatnak a vidéken élők, kiegyensúlyozott viszonyok jöhetnek létre az élelmiszer-termelésben.

Mindehhez a források mellé meg kell találni az agrárinnovációkban rejlő lehetőségeket, a természeti erőforrásokkal ugyanakkor nem szabad visszaélni, maguknak a gazdáknak is zöld célokat kell teljesíteniük a jövedelempótló támogatásokhoz – tette hozzá Horváth Anikó, hangsúlyozva, hogy az agrártárca a hatékony jogi környezet megteremtésével járul hozzá a források felhasználásához.

Az ehhez kapcsolódó jogszabályok kidolgozása a stratégiai terv elfogadása előtt elkezdődött, a túlnyomó részük még idén, akár már ebben a hónapban a szakmai szervezetek elé kerülhet – közölte.

Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár szerint a támogatási feltételek mielőbbi egyeztetése a gazdáknak is érdeke.

Juhász Anikó abban bízik, hogy az érintettek visszajelzései alapján termelőbarát végrehajtási szabályok jöhetnek létre.

Az EU zöld elvárásai tűnhetnek ugyan termelést korlátozó feltételnek, de lehetőséget is jelentenek, hiszen a feltételeket teljesítve területalapon több támogatást lehet igényelni az eddigieknél.

Az idei aszály azt is bebizonyította, hogy számos környezeti szempontú cél teljesülése, elsősorban a vízvédelem és a vízvisszatartás Magyarországnak is érdeke, nem pusztán az uniós elvárások miatt kell ragaszkodni ezekhez – tette hozzá.

Ajánljuk még