Aktuális

Több mint egy tonna kannabiszt találtak egy kamionban

Aszódi Attila: Stabil, megbízható, folyamatos villamos energiára van szükség, ennek záloga az atomenergia

| Szerző: hirado.hu
Ellátásbiztonság kell, hogy az ország működni tudjon, és hogy a gazdaság és a háztartások is energiához jussanak. Rövid távon takarékosságra van szükség, emellett növelni kell az energiahatékonyságot – most, hogy az energiaárak magasak, a megtérülési idők csökkennek, néhány év alatt visszahozhatja az árát a korszerűsítés – mondta Aszódi Attila volt kormánybiztos az Akadémián tartott előadásában.

„Újra kell gondolni az energiastratégiát, hiszen az alapfeltételek megváltoztak. Diverzifikáció, elektrifikáció, dekarbonizáció – ez a kulcsa energiarendszerünk fejlesztésének. Rövid távon takarékosságra és hatékonyságnövelésre van szükség” – erről beszélt Aszódi Attila energetikai mérnök, egyetemi tanár, korábbi kormánybiztos a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásán, amelyre A magyar tudomány ünnepe rendezvénysorozat keretében került sor Feszítő kérdések az energetikában: ellátásbiztonság vagy dekarbonizáció? Vagy és? címmel.

Bár zajlik a dekarbonizáció, próbálunk távolodni a fosszilis energiahordozóktól, de a gazdaság hetvenöt százaléka még mindig ezen a bázison nyugszik, és ebből a kőolaj és a földgáz játssza a legnagyobb szerepet – mondta a professzor. Hozzátette: a háztartások pedig csaknem hetvenszázalékos mértékben földgázbázison látják el magukat energiával, s ez a mindenkori kormány mozgásterét erősen befolyásolja. Az iparban csökkent a földgáz szerepe és nőtt a villamos energiáé, ez pozitív elmozdulás, de még mindig több mint ötven százalékban szénhidrogén-bázison nyugszik.

A közlekedésben kilencvenkét százalékban továbbra is a kőolajtermékekre hagyatkozunk, négy százalék a bioüzemanyagok aránya, a villamos energiáé viszont még mindig csupán két százalék, hiába látunk viszonylag sok zöld rendszámos autót – folytatta Aszódi Attila. Rámutatott: a szénhidrogén-felhasználás tehát még mindig meghatározó, a szénhidrogének pedig itt Közép-Európában döntően Oroszországból származnak. Az elmúlt harminc évben bekövetkezett egy körülbelül harmincszázalékos szén-dioxid-kibocsátáscsökkenés, de még van bőven teendő.

Tradicionálisan Oroszország volt Európa legnagyobb földgázellátója, negyven százalékban orosz importra hagyatkozott az elmúlt időszakban. Azonban Európa hozzáfér más földgázforrásokhoz is, Norvégia például nagy kitermelő, és Észak-Afrikából is több vezetéken keresztül érkezik földgáz – fejtette ki a professzor, hozzáfűzve, most a piac jelentősen át fog rendeződni, hiszen Oroszország máris korlátozza a szállítást több európai ország felé, illetve többen szankcionálják az orosz földgázt.

A magyar energiahelyzetet értékelve Aszódi Attila többek közt elmondta: növekszik a megújuló energia felhasználása, főként a nap- és a szélenergia jelentős. Azonban míg a földgáz jól tárolható, és maga a hálózat is bír tárolókapacitással, addig a villamosenergia-hálózat erre nem képes, minden másodpercben annyi energiát kell a hálózatra adni, amennyit az adott másodpercben felhasználnak.

Importból jön a villamos energia 28 százaléka, 36 százalék a paksi atomerőmű négy blokkjának szerepe, húsz százalékot földgázból állítottuk elő, a Mátrai Erőmű pedig a nyolc százalékát adta a 2019-es adatok szerint. Három százalék származott biomasszából, két-két százalék nap- és szélenergiából, a fennmaradó pár százalék az egyéb kategória, például a hulladékból előállított villamos energia

– magyarázta Aszódi Attila. Leszögezte: nagyon más lenne a helyzet, ha lenne érdemi villamosenergia-tároló kapacitásunk.

Mit lehet tenni ebben a helyzetben? kérdésre kijelentette: együtt kell megvalósítani a fő célokat: az ellátásbiztonságot és a dekarbonizációt (vagyis a karbonsemlegesség elérését). Ellátásbiztonság kell, hogy az ország működni tudjon, a gazdaság és a háztartások is energiához jussanak – hangsúlyozta. Hozzátette, a háztartásoknál, a közintézményeknél csökkenteni kell a földgázfelhasználást, ennek eszköze részint a takarékosság – ami nagyon jól sikerült az elmúlt hónapokban, hiszen harminc százalékkal kisebb volt az októberi felhasználás, mint az egy évvel korábbi. Sokan lejjebb tekerték a termosztátot – állapította meg a szakember.

Hangsúlyozta: növelni kell az energiahatékonyságot, például hőszigeteléssel, és előtérbe kerül a hőszivattyúk és a biomassza alkalmazása. Most, hogy az energiaárak magasak, a megtérülési idők csökkennek, így néhány év alatt visszahozhatja az árát a korszerűsítés – jegyezte meg.

A gazdaságban és a  közlekedésben a hidrogéngazdaság kifejlesztése jelentheti a megoldást. Az elektrifikáció, tehát az elektromosenergia-felhasználás irányába kell elmozdulni, ehhez stabil, megbízható, folyamatos villamos energiára van szükség, ehhez pedig olyan energiamix kell, amely erre képes, ennek záloga az atomenergia, a megújuló energiaforrások, valamint az energiatárolás megoldása – nyomatékosította Aszódi Attila.

Kitért arra is: a földgáz kiváltása biomasszával, biogázzal részben lehetséges, így csökkenthető az importfüggőség. Felértékelődnek továbbá a hőszivattyúk.

Kapcsolódó tartalom

A kiemelt kép Aszódi Attila Facebook-oldaláról származik.

Ajánljuk még