Friss szivárogtatások szerint olyan közös piaci vészhelyzeti eszközt („single market emergency instrument”), lényegében különleges hatalmat szeretne az Európai Bizottság, amellyel kötelezhetné a tagállamokat, hogy a saját stratégiai céljaikkal vagy akár a lakosaik érdekeivel szemben is szervezzék át az ellátási láncaikat és fokozzák bizonyos, az EU-nak szükséges javak termelését – hívta fel a figyelmet közösségi oldalán Tóth Máté energiajogász. Hozzátette: a szeptember 13-án bemutatni tervezett javaslat szövege még nem ismert, de egyes hírek szerint a tagállamok kötelezésén túl akár azt is lehetővé tenné, hogy a Bizottság által meghatározott termékek gyártására és felhalmozására közvetlenül kényszerítsen vállalatokat, és önálló szankciókat is telepítenének mindezekhez.
Ez már nem a kompromisszumos, együttdöntéses Európa, hanem maga a központi hadikommunizmus előszobája, egy olyan soha nem látott rendkívüli brüsszeli hatalom, amire a Szovjetuniótól elborzadó alapító atyák biztosan nem gondoltak, az ürügye-apropója pedig a Covid, az energiaválság és éppen az az orosz-ukrán konfliktus, amiben az EU maga is erőteljesen állást foglalt – írta az energiajogász. – Akkor “minek ment oda”, ugye, ahogy az ismert cinikus mondás tartja. Na de biztos, hogy ez az apropó valódi okként állja meg a helyét az Európai Unió Központi Bizottsága születéseként? Így, hogy
a hatodik szankciós csomag három hónapja alatt háromszorosára nőttek a gázárak, az Európai Bizottság pedig semmi felelősséget nem érezve épp most követel rendkívüli jogköröket magának a tagállamokkal szemben, hát ideje egy kis számvetésnek.
Az EU felelőtlenül kérkedett az orosz energiahordozókról történő leválással a háború kezdetétől: ugyan az USA jó drága cseppfolyós gázának hamar piacot biztosított a Bizottság a tagállami közös döntés megkerülésével, az orosz energiahordozókat kiváltó érdemi mennyiségeket azonban máig nem tudtak szerezni Európának – emlékeztetett Tóth Máté. Mint fogalmazott: hiába a mély hajlongás, hiába a csók a szaracén koronaherceg kezén: nyilván, hiszen a világban nincs annyi szabad, leszállítható, szerződéssel le nem kötött földgáz. Itt most nincs az a pénz.
Az Európai Bizottság elkalkulálta magát az állítólagos rubelfizetési skandallumnál is (mellesleg könnyen ellenőrizhető módon félre is vezette a közvéleményt a valódi fizetési mechanizmus természete kapcsán). Azt érte csak el, hogy a Bizottság kifejezett bátorítására nem fizető országok számára megszűnjön az ellátás
– mutatott rá az energiajogász.
Kifejtette: az EU betiltotta az olcsó orosz szenet: az oroszok vidáman eladták keletre, a megszorult nyugati országok viszont épp újranyitnák a szenes, lignites erőműveiket. Ehhez viszont szén kellene! Még az olyan szénalapú ország is, mint Lengyelország, most szenet vesz! Honnan, mennyiért? Ahonnan és amennyiért tud. Európa ugyanis környezetvédelmi megfontolásokból korábban nagyrészt leállította a saját bányászatát.
Nem sültek el jól a tengeri szállítással kapcsolatos korlátozások sem: az oroszok minden idők legmegalázóbb játékát játszhatták el a karbantartáson Kanadában rekedt turbinával hónapokig. Mindezt ráadásul jogilag helyesen: a turbina és a garanciák, jótállások ugyanis csak együttesen megérkezve jelentik a Siemens részéről a szerződésszerű teljesítést – magyarázta Tóth Máté.
Közölte: a júniusi olajszankciók eredményeként az európai szerződéseik kötöttsége alól ilyen kényelmesen szabaduló oroszok most szép bevételeket érnek el az újdonsült kínai és indiai piacaikon, miközben Európa ellátási szűkösségnek kitett. Nagyon kitett: vannak aggályok a téli üzemanyag-ellátás zavartalansága kapcsán.
A Bizottság által végül legutóbb pénteken felvetett tőzsdei gázár-sapka mint „megoldás” amellett, hogy jogilag is végrehajthatatlan (hiszen tőzsdei kereskedőket jogilag nem kényszeríthetek kereskedésre, erre nincs jogszabályi-hatósági eszközöm), már az ötlettel is azonnal az Európába irányuló gázimport további csökkenését eredményezte. A bejelentés után pár órával jött ugyanis a hír, hogy az oroszok nem indítják újra az Északi Áramlat1 vezeték forgalmát. Így még csak nem is a tőzsdei gázkereskedők nem kínálnak terméket, nem tesznek eladási ajánlatot ügyletekre, hanem egyszerűen nem is jön gáz a szállítóvezetékeken, a legrosszabbkor – hangsúlyozta az energiajogász. Azzal folytatta:
most ez a Bizottság, igen, pontosan ez a Bizottság – a saját sorozatos rossz döntéseit orvosolandó – még több hatáskört vonna magához a legújabb ötlete szerint, a koncepció pedig maga a hadikommunizmus. Biztos, hogy ezzel a bizonyítvánnyal őket szeretnénk többletjogok birtokában látni a nemzetállamok rovására? Biztos, hogy jó, ha ez a közvetlenül nem választott testület határozhat a választott nemzetállami döntéshozók helyett soha nem látott jogkörökben akkor, amikor minden mozdulat számít?
– vetette fel Tóth Máté.
Megjegyezte, a rendkívüli hatalom nem új. Az ókori Rómában nagy veszély esetén a legtehetségesebb, legjobb bizonyítványú szenátorokat VÁLASZTOTTÁK meg rövid időre diktátornak, hogy cselekedjenek a baj elhárítására. A hadikommunizmus erre persze nem sokban hasonlított, hiszen a kommunisták mindig saját magukat hatalmazták fel. Érthető okból: Szamuely Tiborra várhatóan nem sokan szavaztak volna, ahogy Kadri Simson energiaügyi EU-biztosra sem tennék valami rengetegen. Hát felhatalmazzák akkor magukat közvetetten, más szervek által – kiváló eszköz ez a közvetlen számon kérhetőség és felelősségre vonhatóság kikerülésére. Na pontosan ez jogilag a szovjet típusú hadikommunizmus, nem pedig a rómaiak rendkívüli ideiglenes jogintézménye – emelte ki az energiajogász.