A margarin, a kenyér, a sajt, a száraztészta, a tejtermékek, a baromfihús, a péksütemények és a tojás drágult a legnagyobb mértékben. Az élelmiszerek ára tavaly júliushoz viszonyítva 27 százalékkal emelkedett. Ezt követi a tartós fogyasztási cikkek ára, amiért 14 százalékkal kellett többet fizetni. Míg a szolgáltatások díja 6,8 százalékkal nőtt.
Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 13,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – derült ki a KSH legfrissebb jelentéséből.
Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy fogalmazott:
mivel háborús inflációról van szó, ezt csak Magyarországon megfékezni nem lehet, és egészen addig, amíg az Európai Unió ezt a háborús helyzetet finanszírozza, addig az infláció is nőni fog.
Az elemzők szerint 5-6 százalékkal csökkentik az inflációt az árstop-intézkedések, azaz ha a benzint érintő ársapka, az alapvető élelmiszerre vonatkozó árstop és a rezsicsökkentés nem lenne, akkor ennél magasabb lenne Magyarországon az infláció. A magyar magánszemélyek számára 480 forinton rögzített üzemanyag-árak, és az augusztus elsejével módosult rezsicsökkentés is védi az átlagos fogyasztókat és a családokat.
A villamos energiánál az átlagfogyasztási limit 2523 kilowattóra, a földgáznál pedig 1729 köbméter évente. A gáz köbméteréért 102, az áramért kilowattóránként 36 forintot kell fizetni, ami sokkal alacsonyabb a piaci árnál, és az átlagos fogyasztáson felüli mértékre kiszabott tarifa is kedvezőbb, mint a szabadpiaci ár.
A családok így évente több mint 2 millió forintot spórolhatnak a rezsiszámlákon.
A megtakarítás mértékét egyszerű lesz követni, a gáz- és a villanyszámlán ugyanis a fizetendő összeg mellett rajta lesz a rezsicsökkentésnek köszönhető kedvezmény és a teljes piaci ár is.