logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Szakértő: Brüsszel fűnyíróelv-szerű takarékoskodásra kötelezi az országokat

| Szerző: hirado.hu
Szakértők szerint az Európai Unió egységes spórolási terve a németek miatt született meg. A tagállamok közül sokan továbbra sem értenek egyet azzal a javaslattal, hogy minden uniós tagország 15 százalékos gázhasználati csökkentést hajtson végre. Sokak szerint azért erőltetik ezt a javaslatot a németek, mert ők nem készültek fel a közelgő energiaválságra. Tóth Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos munkatársa kiemelte, hogy Brüsszel a rendelet mellé nem állított oda egy kompenzációs eljárási mechanizmust, hanem egységes, fűnyíróelv-szerű takarékoskodásra kötelezi az országokat.

Az Európai Unióban 2022 augusztusa és 2023 márciusa közötti gázellátási problémák esetében az előző öt évhez viszonyított gázfogyasztás átlagját kell 15 százalékkal csökkenteni abban az esetben, ha vészhelyzet hirdetnek – mondta Tóth Gergely. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos munkatársa szerint ez több kérdést is felvet. Nem tisztázott például az, hogy akkor is a teljes időtávra kell korlátozást bevezetni, ha egyedül csak mondjuk januárban lesz hiány a gázból, vagy időarányosan kell a spórolást végrehajtani? Ráadásul nem minden ország energia-mixében azonos súlyú a földgáz, márpedig a szóban forgó rendelkezés fűnyíróelv-szerű csökkentést ír elő.

Magyarország ebből a szempontból nincs jó helyzetben, hiszen az energia-mixünkben nagyjából 40 százalékos arányt tesz ki a földgáz.

Hasonló helyzetben van Olaszország és Hollandia is. A másik végletet képviseli Ciprus, Málta és Írország, ahol ez az arány a tíz százalékot sem éri el. Mentesültek is a spórolási kötelezettség alól. De az Ibériai félsziget lakói, vagyis a spanyolok és portugálok sincsenek rossz helyzetben. További problémát okoz, hogy amíg sok tagország Algéria és Nigéria irányából szerzi be a földgázt, addig hazánk Oroszországból importál. A visegrádi országok mindegyikében alacsonyabb az orosz-kitettség aránya. Tóth Gergely szerint az a kérdés, hogyan tudunk a 15 százalékos előírásnak megfelelni? A szakértő hangsúlyozta az alternatív energiaforrások szerepét, majd leszögezte: ha kihirdetik a vészhelyzetet, akkor a takarékoskodást először az intézményeken és az ipari szereplőkön kezdenék meg.

Mindez hazánk gazdasági növekedését erőteljesen érintheti, miközben más tagállam esetében sokkal kevesebb nehézséget okoz. Az unió azonban a rendelet mellé nem állított oda egy kompenzációs eljárási mechanizmust, hanem egységes, fűnyíróelv-szerű takarékoskodásra kötelezi az országokat.

Tóth Gergely elmondta: Németország tíz évvel ezelőtt elkezdett kihátrálni az atomenergia-felhasználásból. Csakhogy: megváltozott azóta a világ és a németek nagyon nehezen engedik el a zöld átállás gondolatát. Franciaországot ezzel szemben olyan „atom-nagyhatalomnak” nevezte Tóth Gergely, amely a saját szükségletein kívül még a német importot is ki tudja elégíteni. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos munkatársa ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a német zöld-lobbi arra törekszik, hogy a franciák atomerőművei is leálljanak. Paks II kapcsán megjegyezte: érdekes időszak előtt állunk, hiszen ha nem lesz gáz Németországban, vagy akár Európában, akkor a német elvárások is tompulhatnak. A világ ugyanis újra az atomenergia irányába mozdult el.

Ajánljuk még