Az Európai Unióban 2022 augusztusa és 2023 márciusa közötti gázellátási problémák esetében az előző öt évhez viszonyított gázfogyasztás átlagját kell 15 százalékkal csökkenteni abban az esetben, ha vészhelyzet hirdetnek – mondta Tóth Gergely. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos munkatársa szerint ez több kérdést is felvet. Nem tisztázott például az, hogy akkor is a teljes időtávra kell korlátozást bevezetni, ha egyedül csak mondjuk januárban lesz hiány a gázból, vagy időarányosan kell a spórolást végrehajtani? Ráadásul nem minden ország energia-mixében azonos súlyú a földgáz, márpedig a szóban forgó rendelkezés fűnyíróelv-szerű csökkentést ír elő.
Magyarország ebből a szempontból nincs jó helyzetben, hiszen az energia-mixünkben nagyjából 40 százalékos arányt tesz ki a földgáz.
Hasonló helyzetben van Olaszország és Hollandia is. A másik végletet képviseli Ciprus, Málta és Írország, ahol ez az arány a tíz százalékot sem éri el. Mentesültek is a spórolási kötelezettség alól. De az Ibériai félsziget lakói, vagyis a spanyolok és portugálok sincsenek rossz helyzetben. További problémát okoz, hogy amíg sok tagország Algéria és Nigéria irányából szerzi be a földgázt, addig hazánk Oroszországból importál. A visegrádi országok mindegyikében alacsonyabb az orosz-kitettség aránya. Tóth Gergely szerint az a kérdés, hogyan tudunk a 15 százalékos előírásnak megfelelni? A szakértő hangsúlyozta az alternatív energiaforrások szerepét, majd leszögezte: ha kihirdetik a vészhelyzetet, akkor a takarékoskodást először az intézményeken és az ipari szereplőkön kezdenék meg.
Mindez hazánk gazdasági növekedését erőteljesen érintheti, miközben más tagállam esetében sokkal kevesebb nehézséget okoz. Az unió azonban a rendelet mellé nem állított oda egy kompenzációs eljárási mechanizmust, hanem egységes, fűnyíróelv-szerű takarékoskodásra kötelezi az országokat.
Tóth Gergely elmondta: Németország tíz évvel ezelőtt elkezdett kihátrálni az atomenergia-felhasználásból. Csakhogy: megváltozott azóta a világ és a németek nagyon nehezen engedik el a zöld átállás gondolatát. Franciaországot ezzel szemben olyan „atom-nagyhatalomnak” nevezte Tóth Gergely, amely a saját szükségletein kívül még a német importot is ki tudja elégíteni. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos munkatársa ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a német zöld-lobbi arra törekszik, hogy a franciák atomerőművei is leálljanak. Paks II kapcsán megjegyezte: érdekes időszak előtt állunk, hiszen ha nem lesz gáz Németországban, vagy akár Európában, akkor a német elvárások is tompulhatnak. A világ ugyanis újra az atomenergia irányába mozdult el.