logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Litkei Máté: A fogyasztók mintegy háromnegyede az átlagfogyasztás alatt helyezkedik el

| Szerző: hirado.hu
A ma életbe lépett intézkedés értelmében az átlagfogyasztásra továbbra is a rezsicsökkentett ár érvényes, a limiten felüli különbözetért pedig a villanyáram esetében a piaci ár negyedét, a gázért pedig kevesebb, mint a háromnegyedét kell fizetni. A Klímapolitikai Intézet igazgatója felhívta arra a figyelmet, hogy a szolgáltatók a fogyasztási jelleggörbét veszik alapul. Így novembertől március végéig, vagyis a fűtési szezon során, akár 300-330 köbméter feletti fogyasztásra is érvényes lehet a rezsicsökkentett mennyiség.

 A hosszan elhúzódó háború, illetve az elhibázott európai szankciós politika következtében soha nem látott mértékben és gyorsasággal növekedtek az energiaárak Európában – mondta Litkei Máté. A Klímapolitikai Intézet igazgatója kifejtette, hogy a magyar kormány hét pontból álló energia-veszélyhelyzeti intézkedési tervet tett közzé, amelynek az egyik legfontosabb eleme a rezsicsökkentés fenntartása. Ez az eddigi rezsicsökkentés részletszabályait augusztus elsejétől kezdődően módosítja.

Az eredeti árak szerinti átlagfogyasztásig minden háztartás esetében megmarad a rezsicsökkentés. A földgáz esetében ez éves szinten 1729 köbméteres mennyiséget jelent, a villamos energia esetében pedig 2523 kilowattórát. Eddig a mennyiségig a földgáz esetében köbméterenként 102 forint az ár, ami fölött a lakossági piaci árat kell fizetni, ami 747 forintot jelent. Litkei Máté rámutatott arra is, hogy a valós, világpiaci ár 1020 forint. Hozzátette: a villamos energia esetében ez a különbség sokkal jelentősebb, hiszen a 36 forintos rezsicsökkentett ár fölött a lakossági piaci árat 70 forintban határozták meg. A valós világpiaci ár ezzel szemben 268 forint.

A gáz- és a villamosenergia-fogyasztási portfólió jelentősen eltér egymástól. A szolgáltató ugyanis egy fogyasztási jelleggörbét vesz alapul. A gáz esetében ez a téli fogyasztási csúcsot jelenti. A nyári hónapokban ugyanis kevesebb gázt használunk fel, míg télen a fűtés miatt ennek a mértéke jóval magasabb.

Kapcsolódó tartalom

A nyári hónapokban ennek megfelelően alacsonyabb keret áll majd a fogyasztók rendelkezésére, míg novembertől március végéig, vagyis a fűtési szezon során, akár 300-330 köbméter feletti fogyasztásra is érvényes a rezsicsökkentett mennyiség. Litkei Máté szerint a téli hónapokban nagyobb keret áll majd rendelkezésre, fizetéskor azonban az éves fogyasztást kell alapul venni.

Tehát úgy kell éretelmezni ezt, és ezt a szolgáltatónál érdemes egyébként az egyes háztartásoknak egyeztetni, hogy a téli hónapokban egy nagyobb keret fog rendelkezésre állni, és az éves fogyasztást kell alapvetően alapul venni

– tette hozzá. Ismertette: a fogyasztók mintegy háromnegyede az átlagfogyasztás alatt helyezkedik el. Rájuk a most érvénybe hozott új részletszabályozási mechanizmus semmilyen hatással sincs.

Az átlagfogyasztók esetében éves szinten 2.100.000 forint megtakarítást garantál a magyar kormány a világpiaci árakhoz képest.

Litkei Máté felhívta a figyelmet a kazánok ellenőrzésére, hiszen ezzel akár tíz százalékos felhasználáscsökkentést is el tudunk érni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormány intézkedései semmi mást sem céloztak, csak azt, hogy a rezsicsökkentés intézményét fenn tudja tartani.  Az átlagfogyasztás fölött a világpiaci áraknál jóval olcsóbb szint lett megállapítva, így senki sincs kilökve a világpiaci körülmények közé. Az ellenzék 2013-ban, amikor a rezsicsökkentés bevezetésre került, ellenezte az intézkedést, azóta pedig folyamatosan kritizálja.

A legutóbbi országgyűlési választásoknál például az ellenzék kormányfőjelöltjének az egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a rezsicsökkentés fenntarthatatlan és a világpiaci árakat kell a lakosságra vonatkoztatni. A magyar kormány ezzel szemben nem csak létrehozta, de meg is védte a rezsicsökkentés intézményét.

A jelenlegi intézkedés tehát semmi mást sem szolgál, csak azt, hogy fennmaradjon ez a rendszer.

Az Eurostat nemrég hozta nyilvánosságra, hogy milyen mértékűek az európai nagyvárosok energiaárai. Ebből az rajzolódik ki, hogy Budapesten fizetik a legkevesebbet. Dániában például nyolcszor magasabb földgáz-árat kell fizetni

– mondta Litkei Máté.

Ajánljuk még