Elindult az első közvetlen konténervonat Kína és Magyarország között. Július 15-én hagyta el a Hebei tartománybeli Sicsiacsuang (Shijiazhuang) nemzetközi szárazföldi kikötőt, úticélja pedig a BILK budapesti intermodális terminálja. 18 napos menetidővel, vagyis augusztus elején várható az érkezése – tette közzé a Railfreight.com alapjána a Magyar Nemzet.
A szerelvény az Erenhot határátkelőn lépett be Mongóliába, majd Oroszországon, Fehéroroszországon, Lengyelországon és Csehországon keresztül jut el Budapestig a Kína–Európa vasúti cargo fő útvonalán.
A vonat száz konténerben fotovoltaikus modulokat, generátor-alkatrészeket és egyéb exportárut szállít.
A szolgáltatást a kelet-közép-európai együttműködés iránt elkötelezett ipari park és a Magyarország–Kína Üzleti és Logisztikai Együttműködési Park közösen fejlesztette ki.
A szárazföldi kikötő olyan logisztikai terminál, amelyet egy vagy több tengeri kikötővel kötnek össze, többnyire vasút révén.
Sicsiacsuang Hebei (Hupei) tartomány központja, 260 kilométerre fekszik dél-nyugatra Pekingtől. A tartomány úgy öleli körbe a fővárost, ahogy Pest megye Budapestet.
A Shijiazhuang International Dry Port bejövő és kimenő vonatainak száma évről évre nő, és a város fokozatosan a Hebei gazdasági régió fontos csomópontjává vált. 2022 első felében a Shijiazhuang 186 nemzetközi vonatot üzemeltetett, ami 125 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A szállítási útvonalak több mint negyven országba és régióba, például az Európai Unióba, Közép-Ázsiába és az ASEAN-ba (Dél-Kelet Ázsia) nyúlnak. A Shijiazhuang innovációja a vasútiexpressz-típusú felügyeleti modell, amely körülbelül húsz órával rövidíti meg a vámkezelést.
A Kína–EU konténervonatok száma az év első felében 7514-re nőtt, míg a szállított konténerek száma a kínai külügyi adatok alapján 724 ezer – tette közzé a Globaltimes.cn. Az utóbbi öt évben a Kína és Európa közötti tehervonatok éves száma 1702-ről 15183-ra nőtt, átlagosan 55 százalékos éves növekedési ütem mellett. Az éves szállítási érték nyolcmilliárd dollárról 74,9 milliárd dollárra emelkedett.
A Kínai Kereskedelmi Minisztérium azt közölte, hogy a Kína és az EU közötti kereskedelem az árfolyam-ingadozások ellenére is bővült. Május óta ugyanis jócskán erősödött a jüan az euróval szemben, miközben az euró gyengült az amerikai dollárral szemben is.