Tovább tart a hazai fogyasztói szempontból kedvező trend, és júniusban is Magyarországon volt a legolcsóbb a gáz Európában – derül ki a finn VaasaETT felméréséből, amely az osztrák szabályozó hatóság, az Energie-Control Austria és a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal megbízásából készült. Ebből az is látszik, hogy az áram ára Magyarországon volt a második legolcsóbb a kontinensen, egyedül Szerbiában került némiképp kevesebbe egy kilowattóra villamos energia a nyár közepén.
Fotó: MTIA VaasaETT egy globális energetikai tanácsadó cég, amely összetett végfelhasználói piaci kérdésekre szakosodott. Elemzésében az egyes országok szolgáltatóinak és szabályozó hatóságainak adatait felhasználva gyűjtötte össze a végfelhasználói árinformációkat. A vizsgált fogyasztók a fővárosok átlagfogyasztói, vagyis az egyes fővárosokra jellemző átlagos fogyasztási mennyiséggel és jellemzőkkel rendelkező fogyasztók.
Kapcsolódó tartalom
Júniusban a svédek fizettek legtöbbet egy egységnyi gázért, Stockholmban 23,78 eurócentet kértek el egy kilowattórányi gázenergiáért. Ez 400 forintos euróárfolyammal kalkulálva mintegy 95 forint. A második legdrágább Amszterdam (23,19 eurócent), a harmadik Koppenhága (20,27 eurócent).
Budapesten ugyanez 2,68 eurócent, kevesebb, mint 11 forint. Vagyis nyolcszor-kilencszer alacsonyabb, mint az észak-európai fővárosokban.
Májusban egyébként Amszterdam vezette a gáz árlistáját 26,85 eurócenttel. Stockholm a második volt 22,89 eurócentes díjszabással. Budapesten 2,75 eurócentet kértek egy kilowattnyi gázenergiáért. Az ehhez képesti csekély árváltozást az euró-forint árfolyam változása okozta.
Berlinben a budapesti árszint több mint ötszörösébe kerül a gáz. Béccsel összevetve még látványosabb a különbség: majdnem hétszeres a szorzó. A régiót tekintve is erős a magyar fölény. Prágával szemben majdnem hatszoros, Bukaresttel csaknem 2,5-szeres, Varsóval és Pozsonnyal pedig kétszeres a magyar főváros árelőnye.
Júniusban az olaszok hozták össze a legdrágább áramárat, Rómában 51,31 eurócentbe került egy kilowattóra. Ez meghaladja a 206 forintot. Londonban hasonló, 50,67 eurócentet számoltak fel, Koppenhágában 48,61 eurócentet.
Ehhez képest Budapesten 9,92 eurócentet fizetett a végfelhasználó kilowattóránként, ami átváltva mintegy 39 forint. Tehát bő ötször kedvezőbb a fogyasztói ár itthon, mint Nyugat-Európában.
Egyedül Belgrád tudott alámenni a budapesti árnak a maga 8,1 eurócentes díjszabásával. Ugyanakkor az osztrák fővárosban 45,73 eurócentes átlagár volt júniusban (mintegy 183 forint), szintén majdnem ötszöröse a magyarénak. Prágában 40,4, Berlinben 39,77, Brüsszelben 35,05 eurócentet számítottak fel a szolgáltatók: ezek három-négyszeres felárak.
Némiképp kedvezőbb a helyzet Közép-Európában.
A pozsonyi 19,03 eurócent csak kétszerese a budapesti áramárnak, és Varsó (18,1 eurócent) is ehhez közelít. Bukarestben 16,17 eurócentet, átszámítva 65 forintot kértek el egy kilowattóráért, Zágrábban 14,76 eurócentet, nagyjából 60 forintot.
Májusban a villamos energia terén London vezetett 49,75 eurócenttel. A drágasági dobogó második fokára Róma (49,32), a harmadikra Koppenhága (48,71) állhatott fel. Magyarországon a tavasz végén 10,17 eurócentes árral kalkulálhattak a fogyasztók, az ehhez képesti minimális áresést – ahogyan a gáz esetében is – az euró-forint árfolyam változása okozta.