Heti szinten 70 órát dolgozik egy az M1-nek nyilatkozó autósoktató. A költségei nagy részét az üzemanyag teszi ki, ami most az árstop miatt nem emelkedik. Az oktató katás vállalkozóként dolgozik, idén eddig nem mert árat emelni. Azt mondja: ha az Országgyűlés elfogadná az iparkamara friss javaslatát, akkor éves szinten 6 millió forinttal is többet számlázhatna.
Aki jelenleg főállásban katás egyéni vállalkozó, annak 50 ezer forint adót kell fizetnie havonta. Aki másodállásban az, annak csak 25 ezret. Amennyiben az iparkamara javaslatát elfogadják, akkor
a minimálbérhez igazítanák az adó mértékét, 18 millió forintra emelnék az éves összeghatárt, amely jelenleg 12 millió forint,
emelkedne az érintett vállalkozókat megillető társadalombiztosítási ellátás és megszüntetnék a kényszervállalkozási formát, amikor egy-egy vállalkozó – munkaviszony helyett – számlázva dolgozik egy-egy cégnek.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Kossuth Rádióban azt mondta: a minimálbérhez kellene igazítani a kata közterhét.
„A kiskapu azt jelentette, hogy ha valaki a munkabér helyett katában vette fel a fizetését, beszámlázott egy cégnek, akkor tulajdonképpen meg tudta kerülni a munkaviszony szabályait, a munkaviszonnyal együtt járó adózást. Ezt jogszerűen tették vagy teszik, ezt nem lehet vitatni, hogyha valaki lát egy kiskaput, akkor azt kihasználja, ezt teljesen normális dolog, de össztársadalmi értelemben ez nem lehet az érdekünk, lévén, a közteherviselésben aki kevesebbet fizet, akkor a másik viszont többet fog fizetni” – fejtette ki.
Az M1 Híradónak nyilatkozó adószakértő, Csongár Gábor szerint a kata szabályainak esetleges módosításával több sáv lépne életbe ezeknél a vállalkozóknál.
„A lakosságot kiszolgáló ügyfeleknél a várható adómérték körülbelül 70–100 ezer forint volna, míg az üzleti B2B kiszolgálóknak körülbelül 120–150 ezer lenne a kata havi tételes adónak a mértéke, és ugye a 10–18 millió forintig terjedő sávban körülbelül 120–150 ezer lenne a kizárólag lakossági ügyfeleket kiszolgálóknak a mértéke” – mondta Csongár Gábor, az Első Magyar Könyvelő és Pályázatíró Kft. ügyvezetője.
A javaslatot a kamara jelenleg teszteli az érintett vállalkozók körében, és online konzultációt is folytat az esetleges változtatásokról. Azt szeretnék, ha már a nyár folyamán döntés születne az új szabályokról, amelyek januártól életbe is léphetnének.