A KSH közleménye szerint az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább.
Az év első öt hónapjában a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 9,0, a nyugdíjas háztartások körében 8,7 százalékkal emelkedtek – írta a KSH.
A maginfláció májusban havi szinten 2,2 százalék, éves szinten pedig 12,2 százalék volt.
Számos EU-s tagállamban haladta már meg a két számjegyű értéket az infláció: Észtországban 20%, Litvániában 18.9%, Bulgáriában 14,4% Csehországban 14.2%, Lengyelországban 13,9%, Romániában pedig 13.76% a pénzromlás mértéke. De Lettországban és Szlovákiában is 10% feletti az infláció mértéke.
Európai inflációs térkép. A képre kattintva nagyobb mértben is megtekinthető a grafika. Az elmúlt 12 hónap alatt az élelmiszerek ára 18,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a margariné 41,4, a kenyéré 37,5, a sajté 35,4, a baromfihúsé 34,3, a száraztésztáé 33,3, a tejtermékeké 30,3, a tojásé 29,9, a péksüteményeké 27,3, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 12,8, az alkoholmentes üdítőitaloké 10,0, a csokoládé, kakaóé és a cukoré 3,9 százalékkal.
Az élelmiszerárstopnak köszönhetően az alapvető fogyasztási cikkek február óta nem drágultak Magyarországon. Hét élelmiszer árát rögzítette a kormány.
Ha nem lenne árstop, akkor egy liter napraforgó-étolajért például ezer forintot, egy kilogramm filézett csirkemellért pedig kétezer forintnál is többet kellene fizetni, de még a csirke far-hát is legalább 900 forint lenne a boltokban.
Nem ez az egyetlen olyan intézkedés, amely a magyar családokat segíti. A kormány ugyanis megfékezte az üzemanyagok árát is.
Kapcsolódó tartalom
Döntött a kormány: továbbra is a családoknál marad a rezsicsökkentés
Költségvetési tervezet: a fő cél a rezsicsökkentés megőrzése és a honvédelem megerősítése
Hamarosan dönthet a kormány az árstopok megújításáról
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,4, ezen belül a szeszes italok 8,1 százalékkal drágultak.
A tartós fogyasztási cikkekért 11,4, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 18,4, a szobabútorokért 18,3, a használt személygépkocsikért 15,4, az új személygépkocsikért 10,6 százalékkal kellett többet fizetni. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 28,3, az állateledeleké 22,3, a járműüzemanyagoké 10,8 százalékkal lett magasabb.
A szolgáltatások díja 6,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 20,1, a járműjavítás és -karbantartás 14,4 százalékkal került többe.
A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,7 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 3,5 százalékkal drágultak, a friss zöldségek csoportját leszámítva minden termékkör ára nőtt: a vaj 9,0, a szalámi, szárazkolbász, sonka 8,2, a tejtermékek 7,0, a száraztészta 6,7, a sajt 6,3, a péksütemények 6,0, a kenyér 5,8, a párizsi, kolbász 5,4, a baromfihús 5,2 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára 1,3, a ruházkodási cikkeké 1,1, a tartós fogyasztási cikkeké 0,9 százalékkal nőtt, utóbbin belül a szobabútorok 2,5, a konyhai és egyéb bútorok 1,3, a használt személygépkocsik 1,0 százalékkal drágultak. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 3,5 százalékkal emelkedett.
A szolgáltatásokért 0,7, ezen belül a taxiért 11,9, belföldi üdülésért 2,9, a lakásjavítás és -karbantartásért, illetve a sport és múzeumi belépőkért 1,3 százalékkal kellett többet fizetni.