logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A kormány tartani szeretné a vállalásait – újabb részletek derültek ki az extraprofitadókról

| Szerző: hirado.hu
„A kormány azért döntött az extraprofitadóról, mert vannak olyan szektorai a gazdaságnak, amelyek az inflációs környezetből profitálnak” – Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter újabb részleteket közölt az extraprofitok megadóztatásáról egy háttérbeszélgetésen. A Világgazdaság beszámolója szerint a miniszter hangsúlyozta, hogy sem a növekedésre, sem az inflációra nem lesz hatásuk az elvonásoknak.

Már a napokban bevezeti a kormány azokat a intézkedéseket, amelyekről a héten döntött, a háborús veszélyhelyzetnek köszönhetően parlamenti jóváhagyásra nincs szükség – hangzott el azon a háttérbeszélgetésen, ahol a különadók kiterjesztésének részleteiről tartott tájékoztatást Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter. A Világgazdaság beszámolója szerint az eseményen jelen volt Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke is, aki azzal indokolta az extraprofitadók kivetését, hogy a kormány tartani szeretné vállalásait, 5 ilyen vállalást sorolt fel:

  • megvédeni az országot,
  • a teljes foglalkoztatás megőrzése, ugyanis kormány határozott célja, hogy növekedés üteme fennmaradjon,
  •  megőrizni a nyugdíjak értékét, a 13. havi nyugdíjat is garantálni,
  • a családtámogatások, kiegészítő családtámogatások változatlan összeggel fennmaradjanak. Ugyanakkor Rogán Antal jelezte, elképzelhető, hogy ezeken belül valamilyen átstrukturálás jöhet,
  • a rezsicsökkentés fenntartása és megőrzése. Hangsúlyozta, hogy elsősorban a családokra vonatkozik, hogy maradnak-e a cégek és az állami társaságok ebben a körben, az egy későbbi döntés.

Átütemezés jön a beruházásoknál, a kormány mindenképpen tartani akarja az idei 4,9 százalékos hiánycélt

Elhangzott, hogy részletesen áttekintik a kormány a beruházásokat, és azok előkészítettségétől függ, hogy melyeket halasztja el, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy torzókat semmiképp sem szeretnének hagyni, elsősorban a még el nem indult beruházásokat érinti az átütemezés. Várhatóan csak 2024-2025-ben indulhat el a kivitelezés ezeknél a fejlesztéseknél. Ugyanakkor Nagy Márton egyúttal hangsúlyozta, hogy

tilos a kínálati oldalon hozzányúlni olyan támogatásokhoz, ami piaci beruházásokat ösztönöznek, mivel egyedül az állami keresletet lehet csökkenteni.

De jelentős összeget akar megspórolni a kormány a minisztériumokon is, a gazdaságfejlesztési miniszter 5–10 százalék közé tette ennek mértékét. Úgy számolt ez nagyságrendileg 800 milliárd forintos kiadás lefaragást jelent, bár bővebb részletetek nem osztott meg róla, de megjegyezte, hogy lehetnek egyes tárcáknál elbocsátások.

Kapcsolódó tartalom

Mindenesetre a kormány mindenképpen tartani akarja az idei 4,9 százalékos hiánycélt, ami azért is merész vállalás, mert a legtöbb európai országban felfelé fog eltérni. 2023-ban 3,5 százalék csökken a deficit, azaz az előre eltervezett mértékben fognak haladni. Ez az államadósság pálya kézben tartását jelenti – húzta alá.

Nem különadó, extraprofitadó

„A kormány azért döntött az extraprofitadóról, mert vannak olyan szektorai a gazdaságnak, amelyek az inflációs környezetből profitálnak”

– indokolta a döntést, szerinte ezeknek az ágazatoknak is hozzá kell járulniuk a költségekhez, ugyanakkor egyértelművé tette, senkitől nem akarják elvenni a hagyományos profitjukat.

A miniszter következetesen extraprofitadóról beszélt, amelyeket a rendes különadókon felül szedik be. Szerinte nem borítja fel az üzleti terveket, csak a fölötte lévő „meglepetésszerű” profitot vonja el. Amellett érvelt, hogy egyébként a cégek erre a profitra nem számítottak előzetesen. Emiatt nem kéne, hogy hatása legyen se a növekedésre, se az inflációra.

Így jön ki a végösszeg

Nagy Márton részletezte, hogy fog kinézni a költségvetésbe érkező plusz bevételek. Összesen 900 milliárd forint befizetésre számít az államkassza, amely két felé megy, a nagyobb rész, 700 milliárd forint a rezsivédelmi alapba, míg a kisebbik rész, 200 milliárd forint pedig a honvédelmi alapba.

Kiderült továbbá, hogy a rezsivédelmi alap felosztása úgy néz ki, hogy 400-500 milliárd forintba kerülhet a rezsicsökkentés az egyetemes szolgáltatói körben, míg 200-300 milliárd forint az állami szféra kompenzációja.

A bankokjelenleg 64 milliárd forintot fizetnek be az államkasszába, erre jön rá a most bejelentett 250 milliárd forint, amit hitelintézetek a kamateredmény után fognak befizetni. Nagy Márton szerint itt azért van extra profit, mert az eszköz oldalon felmennek, míg forrás oldalon lent maradtak a kamatok, a kettő között pedig kinyílt a marzs.

Becslése szerint a bankok extraprofitja 350–400 milliárd forint lehet, ennek kétharmadát vonják el.

Jelezte, hogy akinek több lakossági betétje van, az többet fizet arányaiban, mintha mérlegfőösszeg alapján fizetne.

Atranzakciós illetékbőlösszesen 50 milliárd forintot vár a kormány, a korábbi 120 milliárd felett. Viszont a postai és államkincstári tranzakciókhoz nem nyúlnak. Egyébként 12 éve nem módosították a maximumot, ezt most 6000-ről felviszik 10 ezerre.

Kapcsolódó tartalom

A miniszter jelezte azt is, hogy ebbe a körbe szeretnék bevonni a Revolutot és Transferwise-t is.

Biztosító szektor – a gazdasági környezet miatt növekszik az öngondoskodás, ezeknek az aránya megnövekedett, évi húsz százalékkal is emelkedhetnek. Egyébként a biztosítók is fizetnek különadót, évente 110-120 milliárd forintot, ezt fejelik meg. Itt nem változik az adó alapja, nem új adóalapot keresnek.

A 300 milliárdos energiaszektortérintő csomagból 250 milliárd forintot kell befizetnie a Molnak. Ez úgy jön össze, hogy a bányajáradékból 65 milliárd forintról 180 milliárd bevételre számít az államkassza. Úgy számolt, hogy itt 120 milliárd forint extra profit keletkezik. A Brent és az urali olaj közötti különbség jelenleg 35 dollár, erről az oldalról az elvonás 130 milliárd forint. Illetve további 50 milliárd forintot remél a kormány bioetanol termelőktől.

Kiskereskedelem a szektorból tavaly 80 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, ami idén még magasabb lesz, erre jön a most bejelentett 60 milliárd forint. A miniszter azzal indokolta a szektor megadóztatását, hogy a kiskereskedelmi forgalom 16 százalékkal emelkedik éves szinten. Itt progresszív alkalmaznak, az ígéretek szerint két felső kulcsot emelik meg. Az adó alapja a folyó évi árbevétel lesz.

Telekommunikációs szektor– Egy új forgalom típusú alapú adó lesz, ugyanakkor itt még nincs az összes részlet kidolgozva. Annyit tudni, hogy a roaming, kábeltévé és internet forgalmára vetik ki.

Légitársaságok – Nagy Márton szerint ez tulajdonképpen egy zöldadó, ilyen adónem több országban is bevezetésre került, például Németországban, Norvégiában vagy Hollandiában. Ezt utasindulásonként kell fizetni, fejenként 10 eurót. Alapvetően a légitársaságra van terhelve, viszont ha a légitársaságokon nem szedik be, akkor a földi kiszolgálóra lehet tovább terhelni.

Gyógyszerforgalmazóiszektor –  a gyógyszertárak nem tartoznak ebbe a körbe. Olyan cégeket érint, amelyek Magyarországon nem rendelkeznek gyártási kapacitással, ilyen például a Sanofi, Bayer. Illetve két nagykereskedő cég is érintett, a Hungaropharma, valamint a Phoenix.

A reklámadó jelenleg fel van függesztve, amely az év végén viszont lejár. Az adó alapja a nettó árbevétel lesz. Ebből az adónemből 15 milliárd plusz befizetésre számít jövőre a kormány.

Egyéb adók a fentieken felül további 100 milliárd forintot remél a kormány a jövedéki adó, cégautó, egyszerűsített foglalkoztatási adó és a népegészségügyi termékadó megemeléséből.

 

Ajánljuk még