logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Az elemzők várakozásait is túlszárnyalta a magyar GDP növekedése

| Szerző: hirado.hu
Az elemzői várakozásokhoz képest jobban teljesített a magyar gazdaság az első negyedévben: a GDP 8,2 százalékos növekedése egyben az EU egyik legjobb adata.

 

A Világgazdaság elemzői konszenzusa a 2021 végi 7,1 százalékos adat után 7,5 százalékos GDP-növekedést jósolt az első negyedévre vonatkozóan, ami viszont elmaradt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által most közölt első becsléstől.

A nyers adatok szerint 8,2, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 8,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 2,1 százalékkal emelkedett – írja a Világgazdaság online kiadása.

A nehéz külső körülmények ellenére az adat bizakodásra adhat okot

A mostani GDP-adat annak fényében pedig kifejezetten jónak számít, hogy időközben beköszöntött egy háború, aminek a jelek szerint egyelőre nincs nyoma a növekedésben. A következő hónapok ugyanakkor rengeteg kérdést tartogatnak, de az, hogy ilyen jól indította az évet a magyar gazdaság, várhatóan 2022 egészének teljesítményére hatással lehet, még ha egy jelentős lassulás is jön, akkor is meglehet a 4 százalék feletti GDP-bővülés.

Kedd reggel Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookon számolt be kedvező adatról, egy kommentben kiemelve, hogy „a jelenleg elérhető adatok szerint ez az egyik legmagasabb növekedés az Európai Unióban”. A tárcavezető később egy videóban arról beszélt, hogy szinte valamennyi ágazat hozzájárult a gazdasági növekedéshez, amit azonban a háború veszélyeztet, így a kabinet azon dolgozik, hogy biztonságos növekedési pályán tartsa a gazdaságot.

Elemzők szerint nem csak áthúzódó hatásokról van szó

„A gazdaság növekedése az első negyedévben kifejezetten dinamikus volt, a várakozásokat érdemben meghaladta. Nemcsak az éves index volt kiemelkedő, de a negyedéves alapú bővülés is kedvezően alakult, azaz a gazdasági teljesítmény növekedése messze nemcsak az áthúzódó hatásoknak köszönhető” – értékelte az adatokat Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője. A szakember hozzátette, bővülés széles bázison nyugszik, ahhoz a nemzetgazdasági ágak többsége hozzájárult, de legnagyobb szerepe az iparnak és a piaci szolgáltatásoknak volt. Utóbbiban a béremelések és kormányzati transzferek hajtotta kiskereskedelemnek, illetve a koronavírushoz kapcsolódó tavalyi korlátozások miatt alacsony bázisról induló turizmusnak, továbbá a szállítás ágazatnak volt szerepe.

Az iparon belül a KSH az élelmiszeripart és a kőolaj-feldolgozást emelte ki, az elemző szerint ez utóbbiban a Mol kedvező teljesítménye játszott szerepet. Jelezte továbbá, hogy a vártnál kedvezőbb növekedés nyomán az éves bővülés mértéke is nagyobb lehet, meghaladhatja az 5 százalékot.

„A következő negyedévekben kiderül, hogy a háború, illetve az infláció milyen hatást gyakorolnak a gazdasági teljesítményre, valamint hogy az ezek által okozott károk mennyire fogják azt vissza. Ugyanakkor a kedvező adat nyomán az is megállapítható, hogy a költségvetés bevételei a vártnál kedvezőbben alakulhatnak, ami segíti az idei hiánycél elérését” – írta kommentárjában Regős Gábor.

A régió éllovasai között maradhatunk

„A GDP-növekedés jócskán felülmúlta az elemzői várakozásokat” – mondta Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, aki egyúttal jelezte, hogy ilyen magas kezdőérték mellett a 2022. évi növekedés is minden bizonnyal pozitív lesz, bár az orosz–ukrán háború következményei miatt nagymértékben csökkentek az idei évre vonatkozó előrejelzések. Az Amundi 3,3 százalékos növekedést vár az idei évre.

„A régió éllovasai között maradhatunk, ugyanis egyedül Lengyelországban teljesíthet jobban a gazdaság (+3,9 százalék), míg Romániában 2,2 százalék, Csehországban 0,8 százalék bővülést várunk” – jósolta a szakember.

Ajánljuk még