A KSH jelentése szerint márciusában az építőipari termelés volumene 10,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 5,7 százalékkal kisebb volt a februárinál. Az év első három hónapjában 15,7 százalékkal emelkedett az építőipari termelés az előző év azonos időszakához képest.
Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában megállapította: a februári megugrás után márciusban sem tört meg az építőipar növekedési trendje, továbbra is erős a lendület az iparágban, annak ellenére, hogy a drágulás is igen erőteljes, elsősorban az építőanyagok árának emelkedése miatt.
Az építőipar legnagyobb problémája továbbra is az lesz, hogy szembenézzen az elszabaduló alapanyag-ellátási és áremelkedési problémákkal, ami láthatóan tovább gyorsul az energiaválság és az ukrán háború következményeiként.
Miközben a kereslet rövid-középtávon továbbra is erős, Horváth András szerint a rekordmagas rendelésállomány kifutásával a magas árak következtében lassulás érkezhet az iparágba. A bankholding szakértőinek várakozása szerint idén 14 százalék körüli lehet az építőipari termelés növekedése, azonban az alapanyagellátás jelentős problémái, a finanszírozási költségek látványos emelkedése és a munkaerőhiány miatt a jövő évtől jelentős a bizonytalanság a pályában.
Kapcsolódó tartalom
Több mint tíz százalékkal nőtt az építőipari termelése
Idén 5,9 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az építőipari termelés jelentős volatilitást mutat, amiben szerepe lehet, annak, hogy ingadozik az alapanyagellátás. Az építőiparban az eddig is megfigyelhető árrobbanás tovább fokozódott, több mint ötödével nőttek az árak az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A magas kereslet tehát egyre nagyobb árakat eredményez, vagyis a kiadások jelentős bővülése ellenére a beruházási volumen nem nő olyan mértékben. Az árak emelkedése a vállalkozásokat és a háztartásokat az építkezések átgondolására késztetheti, illetve felülírhatja a vállalati beruházások megtérülését, azaz az ágazat jelentős áremelései már a jövőbeni termelést veszélyeztetik. Ezt mutatja az új szerződések volumenének csökkenése is, amiben szerepet játszik a háború miatti bizonytalanság, illetve az is, hogy a konfliktus miatt az építőanyagok beszerzése bizonytalanná vált, ami az árakat tovább emelheti.
A szerződésállomány volumene kismértékben még meghaladja a tavalyit, azaz alapvetően az építőipar nemcsak az első negyedévben, de az év egészében pozitívan járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez, az ágazat vállalkozásai pedig a magas árak miatt kedvező eredményt érhetnek el – jövendölte Regős Gábor.