Az egy hete kiadott első becslés szerint márciusban 3,6 százalékkal nőtt a magyar ipar termelése az egy évvel korábbihoz mérve, munkanaphatástól megtisztítva 4,2 százalékos volt a növekedés. Az első negyedévben az ipar teljesítménye 5,5 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év első három hónapjában. Az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal mérséklődött a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás márciusban.
A minimális megtorpanás a januárban és februárban egyformán 1,9 százalékos havi növekedést követte.
A márciusi 3,6 százalékos növekedés tavaly november óta a legszerényebb, miután januárban kilőtt az ipari termelés, és 8,8 százalékkal felülmúlta az egy évvel korábbi alacsony bázist, februárban pedig 4,8 százalékos volt az emelkedés.
Az első becslésben a KSH csak annyit közölt, hogy a növekedéshez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult. Míg a két jelentős súlyú alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása egyaránt az átlag feletti mértékben emelkedett, addig a legnagyobb súlyú járműgyártás – elsősorban félvezetőhiány, illetve más anyagellátási problémák miatt számottevően visszaesett.
Elemzők szerint a márciusi adatokban már megjelenhetett az orosz-ukrán háború hatása, ami súlyosbíthatta az egyébként is meglévő alapanyaghiányt, illetve szállítási nehézségeket. Egyes elemzők számítása szerint a tavalyi utolsó negyedévben mért 1,7 százalékhoz képest, 4,2 százalékosra gyorsulhatott az ipari termelés növekedése negyedéves összevetésben és ezzel érdemben hozzájárult a GDP növekedéséhez.
A kiskereskedelmi forgalom rendkívül erőteljes lendületével együtt meglehetősen dinamikus GDP-növekedés képe rajzolódik ki, amely a tavalyi negyedik negyedévhez hasonló – 7 százalék körüli, vagy még annál is erőteljesebb éves GDP-növekedést hozhat az idei első negyedévben.
Hogy teljesített az építőipar?
Az év első két hónapjában az építőipari termelés 22,7 százalékkal emelkedett 2021 azonos időszakához viszonyítva, miután a januári szerény 3,3 százalék után februárban az építőipari termelés volumene 42,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az előző havinál pedig 13,3 százalékkal volt magasabb szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva.
A két építményfőcsoport közül az épületek építése 56,2, az egyéb építményeké 20,0 százalékkal bővült februárban az előző év azonos időszakához képest.
A megkötött új szerződések volumene 92,7, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 65,3, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 128,2 százalékkal nagyobb volt a tavaly februárinál.