Reálértékben megduplázódott 2010 óta a minimálbér vásárló értéke – mondta Szalai Piroska. A munkaerőpiaci szakértő szerint a minimálbér 2010-ben nem sokkal 70 000 forint fölött volt, most pedig 200 000 forint. Számszaki értéke jóval több, mint a duplája, de a vásárló értéke is megduplázódott. A garantált bérminimum hasonló, hatalmas bérnövekedést produkált, ami maga után vonta az átlagbéreket is. A legfelsőbb fizetési kategóriákban nem volt olyan intenzív növekedés, mint az alsóbb kategóriákban, így kimondhatjuk azt, hogy zárult a fizetési olló. A munkaerőpiaci szakértő szerint az átlagkereset reálértéke is háromnegyedével emelkedett. Hangsúlyozta:

amióta a Központi Statisztikai Hivatal a ’60-as évektől kezdődően rögzíti az átlagbéreket, még sosem volt ilyen jelentős reálérték-emelkedés. A Kádár-rendszerben 18 év alatt történt 60 százalékos reálérték-bővülés, most meg tíz év alatt 75 százalékos emelkedés következett be.

Szalai Piroska szerint az idei január értékei 14 százalék fölötti nettó és bruttó növekedést mutatnak. Januárban ugyanakkor a fogyasztói áremelkedés 7,9 százalékos volt, ami legalább 5,6 százalékos reálérték-növekedést és vásárlóerő-erősödést mutat. Kijelentette: a kedvezményekkel számított nettó keresetnövekedés 1,1 százalékkal erőteljesebb emelkedést mutat a kedvezmények nélkülinél. A 25 éven aluliak adókedvezménye jelentősen hozzájárult a teljes társadalom nettó keresetnövekedéséhez.

A munkaügyi szakértő a fizetési ollót egy nagyon fontos mutatónak tartja. Mint fogalmazott: „ha tíz részre osztjuk a társadalmat, akkor a legtöbbet kereső felső tized és a legkevesebbet kereső alsó tized bére között 2010 előtt hatalmas távolság volt. A 2019-es nagy minimálbér-emeléssel, valamint a 2017-ben megindított, hatéves, ütemezett béremelkedés és szociális hozzájárulási adócsökkenési folyamat zajlott az országban. Ezeknek köszönhetően évről évre egyre kisebb lett a legalacsonyabb és a legmagasabb fizetési osztály közötti távolság. A 2020-as mutató még tovább fog csökkenni”.

Hozzátette: „egymillióval többen dolgozunk, mint 2010-ben. Ha mindezt európai kontextusba helyezzük, akkor azt látjuk, hogy a legutolsó helyről feljöttünk a hetedikre. A tavalyi éves adatok a 20-64 éves korcsoportban 78,8 százalékot mutatnak. A járvány nálunk 2020-ban stagnálást hozott és nem visszaesést. Európában ezt összesen három ország mondhatja el: Málta, Lengyelország és Magyarország. A 2021-es év ehhez képest is jelentős mértékű növekedést hozott. Az Európai Unió átlaga 73,1 százalékos szinten áll. Ennél több mint öt százalékkal vagyunk jobbak. Most már ismertek az idei januári és februári adatok, amik még a tavalyinál is erőteljesebb növekedést mutatnak” – mondta.

Hozzátette: az üres álláshelyek száma 2021 negyedik negyedévében elérte a járvány előtti szintet. 80 000 bejelentett üres álláshely van ma Magyarországon.