Az MNB négy közgazdásza – Bécsi Attila, Varga Márton, Lóga Máté és Kolozsi Pál Péter – elkészítette az alig egy-két éve mozgásba lendült magyar zöldkötvénypiac első áttekintését, és a nemrég közölt összefoglaló szerint ez az új terméktípus villámgyorsan szép forgalmat, magas minőséget és szerteágazó hatásokat ért el – olvasható a világgazdaság.hu cikkében.

A zöldkötvények növekvő népszerűségnek örvendenek a kibocsátók és a befektetők közt is, hiszen fenntarthatósági célokat finanszíroznak, amelyekre világszerte egyre többet költenek a vállalatok és az államok, valamint a magas kereslet a kibocsátók számára olcsóbbá teszi őket, mint a normál, nem zöldkötvényeket.

A tanulmányból pedig kiderül, hogy

2022 februárjáig 536 milliárd forint értékben bocsátottak ki Magyarországon zöldkötvényt, ez a teljes vállalati kötvény piac mintegy 10 százalékát tette ki. Kiemelendő, hogy ez messze az Európai Unió 3,5 százalékos átlaga felett van.

A 141 milliárd forintnyi magyar zöldjelzálogkötvény ennek a piacnak a 8,7 százalékát teszi ki, ame megintcsak magasan veri az 1,2 százalékos európai átlagot. Nem szabad elfelejteni persze, hogy a magyar vállalati kötvénypiaci forgalom felívelése is csak nemrégiben kezdődött. A nagy különbséget a magyar és az európai arány között az magyarázza, hogy a vállalati kötvények Magyarországon – az MNB ösztönzésére – csak az utóbbi két évben váltak gyakori finanszírozási eszközzé Magyarországon, a jelzálogkötvény kibocsátások azonban már jóval régebb óta megszokottak.

Különbségek a magyar és az általános értelemben vett uniós zöldkötvények kibocsátóinak összetételében

Az EU zöldkötvénypiacán a legjelentősebb kibocsátó szektor, 38 százalékos részesedéssel, a pénzügyi és biztosítási tevékenység, amit 30 százalékkal az áram- gáz, gőz- és légkondicionálás szolgáltatók követtek. Az utóbbiban Magyarországon nem volt kibocsátás, az előbbi részesedése nálunk is erős, 30 százalék.

Itthon a legnagyobb kibocsátók az ingatlantevékenységgel foglalkozó cégek, 35 százalékos részesedéssel, ami az EU egészét tekintve csak 15 százalékos súlyú. A feldolgozóipar nálunk 17, az EU egészében csak 11 százalékot tesz ki, és az unióban másutt pedig hiányzik a nálunk 11 százalékos részesedésű építőipar.

A tanulmányból továbbá az is kiderült, hogy

a magyar zöldkötvény-kibocsátók a fenntarthatóság szervezeti értelemben vett tudatosságának tekintetében sem vallanak szégyent.

A vállalati tudatosság terén a hét érintett szektorból négy magas, kettő pedig átlagos minősítést ért el, egyedül a holding cégek kategóriájában van javítanivaló ezen a téren – összegezték a szakértők.