Palkovics László rámutatott: az elmúlt időszakban az autóipart különböző alapanyagok hiánya akadályozta, az energetikai helyzetet pedig az orosz-ukrán háború tette bonyolultabbá. Ezért minden olyan megoldásra szükség van, amely az energiaproblémát javítani tudja – jelentette ki a tárcavezető a kilencedik technológiai platform alakuló ünnepségén.

Az innovációs és technológiai miniszter a rendezvényen átfogó komplex prezentációban mutatta be a kormány klímapolitikai lépéseit hangsúlyozva, hogy a régióban Magyarország volt az első, amely törvénybe foglalta klímasemlegesség célját. Rámutatott: az elmúlt években a magyar gazdaság úgy növekedett, hogy közben a károsanyag-kibocsátás csökkent.

Palkovics László előadásában kiemelte: az akkumulátor- fejlesztési, -gyártási és -újrahasznosítási képesség kialakítása stratégiai előnnyel bír majd a jövőben, ezért is alakították ki a Magyar Akkumulátor Stratégiát. Beszélt továbbá a naperőművi kapacitások bővítéséről, a hidrogén mint energiahordozó és -tároló jelentőségéről, valamint a közlekedés zöldítéséről is.

Jelezte:

a zöld busz programot 25 ezer fő alatti városokra is kiterjeszti a kormány.

Arról is szólt, hogy a nukleáris energiát zöld energiaforrásnak kell tekinteni, és megerősítette, hogy a kormány megépíti Paks 2-t.

Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a körforgásos gazdaságot érintő kötelezettségekről, stratégiákról és támogatásokról beszélt.

Ismertetve a 2021-27-es uniós ciklus támogatási lehetőségeit, elmondta: a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban 1200 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre öt fő prioritásban. Emellett a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) több forrása is igénybe vehető a körforgásos gazdaságra történő átállás elősegítésére.

Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora felhívta a figyelmet arra, hogy a hulladék újrahasznosítása nem csak környezetvédelem szempontjából fontos feladat. Az elmúlt napok világpolitikai eseményei is rámutattak arra, hogy a hulladékkal és az abban rejlő értékes erőforrásokkal foglalkozni kell – emelte ki.

A rektor arról is beszélt, hogy a Pannon Egyetem jogelődjén indult Magyarországon elsőként környezetvédelmi műszaki képzés 1973-ban. Ovádi Péter, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője büszkeségének adott hangot, amiért Veszprém egyetemi város lehet. A Pannon Egyetem olyan tudásközpontot biztosít, amely a térség gazdaságát jelentősen meghatározza – jelentette ki.

Navracsics Tibor, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a Veszprém megyei 3-as számú választókerület fideszes képviselő-jelöltje kiemelte:

az Észak-dunántúli régió, az Európa kulturális fővárosa program és a Pannon Egyetem is érdekelt a platform sikerében.

Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, a platform vezetője bemutatta az elnökséget, amelyben a tanácsadói, kis- és középvállalkozói, mezőgazdasági, ipari, építőipari és digitalizációs nagyvállalati, kamarai, önkormányzati és pénzpiaci szervezetek képviselői is helyet kapnak.

Elmondta: májustól már dolgoznának munkabizottságaik, az év végére pedig több anyaggal is tudják már támogatni a kormányzatot. Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója úgy fogalmazott: ma az energiaforrások több mint nyolcvan százaléka kötődik a fosszilis energiahordozókhoz, amelyeket a jövőben ki kell tudni váltani. Az átmenet egyik kulcsa a körkörös gazdaság lehet – jelentette ki.

A Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform – mint szakmai, konzultációs és érdekképviseleti fórum – elsődleges célkitűzése a magyar és európai stratégiákkal összhangban felgyorsítsa Magyarországon a körforgásos gazdaságra történő átállást, mint a fenntartható jövő egyik legfőbb zálogát.