logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Mi várható idén a lakáspiacon? A szakértők megadják a választ

| Szerző: Szilágyi Levente
Tavaly minden adott volt ahhoz, hogy rekordok dőljenek meg az ingatlanpiacon. Az alacsony hitelkamatok és az új kormányzati támogatási formák fűtötték a lakáshitelezést. A tranzakciók száma tovább nőtt, és fennmaradt a két számjegyű áremelkedés. Sok ellentétes folyamat határozza meg az idei évet, számos támogatási forma kifut, és a kamatemelés is visszafoghatja a piacot – derült ki az az OTP Ingatlanpont szakértőinek elemzéséből.

 

Még a legoptimistább várakozásokat is felülmúlta a tavalyi. Egy éve 8–10 százalékos forgalombővülést várt az ingatlanpiacon az OTP Ingatlanpont, míg az árakra vonatkozóan nem mert becslést adni – kezdte a szerdai online sajtótájékoztatót Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Ennek egyik oka, hogy több új elemmel bővültek az otthonteremtési támogatások, ezek közé tartozik az otthontámogatási felújítás, az ehhez kapcsolható hitel, valamint az 5 százalékos áfa visszaigénylése, és az inflációs félelmek miatt újabb lendületet kaptak a befektetési célú vásárlások.

A kereslet továbbra is élénk maradt, 2020-ban csak átmeneti volt a piac megtorpanása. A nem végleges adatok szerint tavaly 155 ezer ingatlan cserélt gazdát, ez 15 százalékkal több mint egy évvel korábban.

2020-ban két negyedévet leszámítva már nyolcadik évébe lépett az ingatlanpiaci drágulás, ami új lendületet kapott 2021-ben.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) első háromnegyedéves adatai szerint az infláció felett 11 százalékkal, nominálisan pedig 15 százalékkal nőttek az ingatlanárak. Ezzel még a dobogó közelében sincs Magyarország európai viszonylatban. A magas bázis miatt Budapesten volt éves szinten a legalacsonyabb az áremelkedés üteme. A fővárosi agglomerációs területeken a legnagyobb, amely elérte a 15–30 százalékot. A községekben és a megyeszékhelyeken 12–15 százalékkal drágultak az ingatlanok. Tolna, Nógrád, Szabolcs, Heves megye volt az élen.

Kapcsolódó tartalom

Egy év alatt a megyeszékhelyek közül leginkább Salgótarjánban emelkedtek az árak, és Nyíregyházán, Miskolcon is drágultak az ingatlanok. Legdrágábban Debrecenben kapunk lakást, itt 486 ezerbe kerül egy négyzetméter, Székesfehérváron 483 ezer forint, majd kis lemaradással Győr és Veszprém következik.

Az átlagos négyzetméterárak Budapesten tavaly 700 ezer forintra nőttek, ezen belül az V. kerület vezet, ahol az átlagos tranzakciós ár tavaly átlépte az egymillió forintot. Megyék szerint Somogy és Pest volt az éllovas, 475 ezer forint/négyzetméterárral.

A kereslet az olcsóbbnak számító fővárosi peremterületek, így a XVI., XVII., XVIII., XIX. kerületben fekvő ingatlanok iránt ugrott meg.

Az újlakás-piac már évek óta jól teljesít, amelyet a különböző kormányzati támogatások, valamint az áfacsökkentések támogatnak. A jegybank új zöldhitele már éreztette a hatását a negyedik negyedévben. A keresletnövekedés és az alapanyagár-emelkedés együttes hatása a négyzetméterárak emelkedését is hozta.

A kiadott építési engedélyek száma tavaly elérhette a 30 ezret, ami az idén átadott lakások számában jelentkezik. Regionális kettősség jellemezte a piacot: amíg Budapesten csökkent, addig a községekben és a vidéki nagyobb városokban ez a szám nőtt.

Az építési engedélyek iránt nagy hajrá várható, ugyanis a fejlesztőknek még idén be kell nyújtaniuk igényüket, ha szeretnék kihasználni a kedvezményes 5 százalékos áfát. Ennek feltétele, hogy az építkezéseknek 2026 végig kell elkészülniük.

A budapesti újlakás-piacról Valkó Dávid elmondta, hogy összesen 8400 társasházi lakást adtak át, ez 80 százalékos növekedést jelent éves szinten, és a harmadik legtöbb 15 év óta. A legnépszerűbb kerületek a IX., a XI. és a XIII.

A növekvő keresletet jól jellemzi, hogy több mint felével, 550-re csökkent az azonnal beköltözhető új építésű lakások száma.

Az infláció emelkedésével idén növekedett a befektetési célú lakásvásárlások száma. Tavaly ez Budapesten már 40 százalékos arányt képviselt, a vidéki városokban a vevők egyharmada vett befektetési céllal lakást.

Hartlieb Balázs, az OTP Ingatlanpont Kft. ügyvezetője és az OTP Pénzügyi Pont Zrt. vezérigazgatója az évet értékelve elmondta, hogy tavaly minden adott volt a bővüléshez, erős kereslet és kínálat jellemezte a piacot, amit a rekordot döntő hitelezés és a támogatások kiterjesztése is támogatott, miközben a koronavírus hatása minimális volt.

Az OTP Ingatlanpont alapításának tizedik évében eddigi a legjobb eredményét érte el, a jutalékbevétel másfélszeresre növekedett. Tizennégy új irodát nyitottak, az országos hálózat így 86-ra, a munkatársak száma pedig 800-ra nőtt.

Az élénk keresletet jól jelzi a forgási sebesség emelkedése, vagyis nagyon gyorsan keltek el a lakások, sokszor a vevők megrohamoztak egy-egy ingatlant, és licit alakult ki. Ebben a gyorsan változó környezetben felértékelődött az ingatlanpiaci tanácsadás szerepe.

Ajánljuk még