2021. november:

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 482 400, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 494 100 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 320 800, a kedvezményeket is figyelembe véve 329 700 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 10,1%-kal nőtt. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 9,8%-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 409 600 forintra becsülhető, 8,7%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

A bruttó kereset mediánértéke 375 600 forint volt, amely 8,9%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

2021. január–november:

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 433 800, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 444 600 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 288 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 297 100 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 8,6, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 445 200, a költségvetésben 408 900, a nonprofit szektorban 405 100 forintot ért el, ami 7,8, 9,6, illetve 14,4%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések – köztük az orvosi béremelés, a bírák, ügyészek és a bölcsődei dolgozók illetményemelése – hatására a költségvetés bruttó átlagkereset-növekedése meghaladta a nemzetgazdasági átlag emelkedését. A nonprofit szektor jelentős keresetnövekedéséhez hozzájárult, hogy augusztus elejétől számos oktatási intézmény, fenntartójának változása miatt, a költségvetési szektorból ebbe a szektorba sorolódott.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban volt a legmagasabb (745 300 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (264 800 forint).

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 473 100, a nők esetében 397 100 forint volt, ez a férfiaknál 8,8, a nőknél 8,3%-os növekedést jelent egy év alatt.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 402 400 forintra becsülhető, 8,8%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

A reálkereset 3,5%-kal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 4,9%-os növekedése mellett.

A bruttó kereset mediánértéke 347 700 forint volt, amely 9,1%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Inflációs és munkaerőhiány tolta a béreket felfele

A magas inflációnak és a munkaerőhiánynak tudják be a keresetek várakozáson felüli tavaly novemberi emelkedését az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a nettó átlagkereset 10,1 százalékkal volt magasabb novemberben, mint egy évvel korábban, és ezzel április óta először volt ismét kétszámjegyű a keresetek éves emelkedésének üteme.

A tizennégyéves csúcsra ugró, 7,4 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 2,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel azelőtt.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában megállapította: tavaly év végén láthatóan még tovább erősödött a bérdinamika, novemberben a várakozásokat felülmúlva nőttek a keresetek. A januártól további 21 százalékkal emelkedő egészségügyi szakdolgozói bérek, illetve az évenként kiugró mértékben növekvő orvosi bérek, illetve más szektorok ütemezett, jelentős mértékű béremelései továbbra is érdemben támogatják majd a dinamikát a költségvetési szektorban.

A bérdinamika további gyorsulása várható az idén, a minimálbéremelések, valamint a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt aktív béremelésre kényszerülnek a munkaadók. A januártól emelkedő minimálbér és szakmai bérminimum miatt, illetve a csökkenő szociális hozzájárulási adó segítségével a teljes bérskála érdemben feljebb tolódhat, és a tavalyi 9 százalék körüli növekedés után 13 százalékot elérő lehet az átlagbér emelkedése idén – prognosztizálta a Takarékbank vezető elemzője.

A bérek emelkedése pedig tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát is, amit könnyen meg is tehetnek a kiugróan erős fogyasztói kereslet mellett. Ez viszont elvezethet egy klasszikus ár-bér spirálhoz is, mikor az erőteljes inflációhoz erőteljes kereslet párosul, a vállalatok pedig a kereslet következtében rekord számban keresnek új munkaerőt, ami szintén felfelé hajtja a béreket és erősíti a felfelé mutató inflációs kockázatokat – figyelmeztetett Horváth András.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint részben a magasabb infláció, részben a fokozódó munkaerőhiány magyarázhatja a keresetek növekedési ütemének novemberi gyorsulását az előző hónapokban mért ütemhez képest. Az átlagbérek ebben a hónapban is a közszférában növekedtek gyorsabb ütemben, de a versenyszférában is meghaladta a bérek emelkedése az inflációt. Azaz a reálbérek átlagosan kismértékben nőttek. Az egyes ágazatok közül az orvosi béremelések eredményeként kiemelkedik az egészségügyben dolgozók átlagbérének emelkedése.

A decemberi kereseti adat az év végi bónuszkifizetések, míg a januári az év eleji béremelések miatt lehet érdekes. A minimálbér és a garantált bérminimum 20 százalékos emelése, a járulékok csökkentése és a fokozódó munkaerőhiány nyomán az idei átlagbéremelkedés 10 százalék feletti, szerencsés esetben a 15 százalékot is megközelítő lehet, azaz a reálbérek tovább emelkedhetnek a viszonylag magas infláció ellenére is. Regős Gábor fontosnak tartotta ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a bérek további felzárkóztatására van szükség, különösen azokban az ágazatokban, amelyekben az elmúlt években kevésbé voltak jellemzőek a bérfejlesztések.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője számított a fizetések emelkedésére, amelyben több tényező is szerepet játszott. Egyrészt az egyre feszesebb munkaerőpiaci helyzet béremelési kényszert okozott, azaz a munkaerőhiányt ezzel igyekeznek a cégek kompenzálni. Másrészt az egészségügyi dolgozók jelentős fizetésemelése is felfelé húzta a béreket. Ugyanakkor a múlt év utolsó hónapjaiban az infláció hatását is figyelembe vevő reálbérindex az ütemes bérnövekedés ellenére visszafogott növekedést mutatott – állapította meg a K&H vezető elemzője.

Hozzátette: az idén a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős növelése a tavalyinál komolyabb mértékű átlagbéremelkedést okoz. Ugyanakkor ez a cégeknél többletköltséget okoz. Azaz a magasabb bérek miatt drágábban adhatják a termékeiket, szolgáltatásaikat a vállalkozások, ami felfelé mutató kockázatot jelent az inflációra. Németh Dávid szerint a növekvő árak hosszú távon visszavethetik a lakossági fogyasztást, ami jelenleg az egyik motorja a gazdasági növekedésnek.

A szakember azt is elmondta, a mostani kilátások szerint az átlagbérek akár 12 százalékkal emelkedhetnek. Az infláció miatt azonban a reálbéreknél 6 százalék körüli növekedés várható – jegyezte meg.