logo

Műsorújság

×

social

élő

Rendkívüli

ÉLŐ | Kövesse itt a nap 24 órájában az ukrán válság legfrissebb fejleményeit

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Márki-Zay nem tartja szükségesnek a minimálbért

| Szerző: hirado.hu
Feltehetően nem a levegőbe beszélt a baloldali miniszterelnök-jelölt, amikor azt nyilatkozta, hogy szükségtelennek tartja a minimálbér megemelését, mivel az tönkre tenné az országot. Egyelőre nem tudni, a politikus változtatott-e korábbi álláspontján, ám tény, hogy azóta is rendszeresen osztja meg követőivel a liberális, javarészt a brüsszeli politikával összecsengő gazdasági vízióit.
Márki-Zay Péter (Forrás: Facebook)

„Én gazdasági kérdésekben roppant liberális vagyok, én nem feltétlenül tartom szükségesnek a minimálbért se”

— jelentette ki Márki-Zay Péter egy korábbi, 2020 novemberében rögzített, a közösségi oldalán posztolt videóban. A felvételen kifejti, szerinte tragédiával érne fel, ha Magyarországon félmillió forintra emelkedne a minimálbér. „Az iszonyatos károkozás lenne, az egész ország tönkre menne” – vélekedett akkor a hódmezővásárhelyi polgármester.

A baloldal miniszterelnök-jelöltje úgy tűnik, nem a levegőbe beszélt, hiszen azóta is rendszeresen osztja meg  követőivel a liberális, javarészt a brüsszeli politikával összecsengő gazdasági vízióit,

így kevéssé valószínű, hogy a minimálbér kérdésében megváltozott volna az álláspontja.

Mint arról beszámoltunk, hétfőn aláírták a jövő évi bérmegállapodást, aminek eredményeként januártól 200 ezer forintra emelkedik a minimálbér és 260 ezer forintra a garantált bérminimum. Mindez azt is jelenti, hogy 2022-től magasabb lesz a minimálbér, mint amennyi az átlagbér volt 2010-ben. Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt a megállapodás aláírásával kapcsolatban, hogy

van egy robusztus magyar gazdasági növekedés, Európában az egyik legnagyobb, ami mögött komoly munka van. Ez a növekedés pedig minden magyar közös sikere, ezért mindenki részesülni fog belőle.

A minimálbér 200 ezer forintra emelése volt az egyik tétéle a június elején indult nemzeti konzultációnak. A visszaküldött kérdőívek összesítéséből szeptemberben kiderült: a válaszadók elsöprő többsége, 94 százaléka támogatta a kormány kezdeményezését.

Címlapfotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Érdekes lehet számodra:

Ajánljuk még