logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Folytatta a kamatemelési ciklust a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal 1,80 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és azonos mértékben emelte a kamatfolyosót is, 0,85 százalék és 2,75 százalék közé. Az inflációs kilátások továbbra is felfelé mutatnak, ami a júniusban megkezdett kamatemelési ciklus havi ütemű folytatását indokolják – írták a kamatdöntést követően kiadott közleményben. Kedd délután a forint tovább gyengült a főbb devizákkal szemben.

Piaci elemzők is 15 bázis pontos szigorításra számítottak.

A testület júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig tavaly július óta állt 0,60 százalékon.

Az egyhetes betéti eszköz kamatát az Magyar Nemzeti Bank (MNB) továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg. A monetáris tanács megítélése szerint az egyhetes betéti eszköz kamatának az alapkamatéval azonos mértékű emelése indokolt.
A közlemény szerint a monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

Kitértek arra: az elmúlt hónapokban folytatódott a világgazdaság kilábalása, amellyel párhuzamosan az infláció is emelkedett. Az előző kamatdöntés óta kedvezőtlenebbé vált a globális befektetői hangulat. Ehhez a már meglévő kockázatok közül főként a koronavírus delta variánsának terjedése és a chiphiány, továbbá a meghatározó jegybankok monetáris politikai üzenetei járultak hozzá.

Emellett új elemként az energiaválság és a kínai ingatlanpiachoz kapcsolódó kockázatok megjelenése is rontotta a befektetői hangulatot.

A nyersanyagpiacokon szeptemberben újabb jelentős áremelkedési hullám következett be. Az energiahordozók esetében kiugró volt az árnövekedés. A földgáz ára nyár eleje óta több mint háromszorosára, míg az áram ára több mint kétszeresére nőtt. A kőolaj világpiaci ára 80 dollár fölé emelkedett.

A magyar gazdaság sikeresen újraindult, a GDP a második negyedévben elérte a válság előtti szintjét. A magyar GDP 2021-ben várhatóan 6,5-7 százalékkal, 2022-ben 5-6 százalékkal bővül.

Az infláció az őszi hónapokban várhatóan tovább emelkedik. A szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzése szerint az infláció 2022 elejétől csökkenni kezd és a második negyedévben ismét a jegybanki toleranciasávba kerül, majd várhatóan 2022 második felében a 3 százalékos jegybanki cél körül stabilizálódik.

Az MNB aktív piaci jelenlétével tompította a negyedév végi nemzetközi swappiaci feszültségek hazai begyűrűzését, hozzájárulva a monetáris kondíciók stabilitásának megőrzéséhez.

A jegybank számára változatlanul kiemelt szempont, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a monetáris tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak.

Ezt a célt erősítve az MNB a swappiaci folyamatokat figyelembe véve folytatja a forintlikviditást nyújtó swapeszközének dinamikus kivezetését. Emellett a jegybank a következő hónapokban további lépéseket készít elő a swappiac stabilitásának és a monetáris transzmisszió hatékonyságának megőrzése érdekében – írták.

A monetáris tanács megítélése szerint az állampapírpiac stabil likviditási helyzete továbbra is kulcsfontosságú a monetáris transzmisszió szempontjából. A tanács a szeptemberi döntésével 40 milliárd forintban határozta meg az MNB vásárlásainak heti célmennyiségét.

Az MNB az állampapír-vásárlási programot a heti vásárlások mennyiségét és szerkezetét rugalmasan alakítva, a szükséges mértékben és a szükséges ideig használja.

Amennyiben a piaci stabilitás fenntartása indokolja, az MNB bármikor kész a heti vásárlások mennyiségének átmeneti növelésére. A jegybank nem értékesíti a mérlegében lévő állampapír-állományt, a megvásárolt állampapírokat lejáratig tartja. A monetáris tanács legközelebb 2021 decemberben határozza meg a heti vásárlások következő negyedévre érvényes célmennyiségét.

Elemzői reakciók

Az MTI által megkérdezett makrogazdasági elemzők szerint nem okozott meglepetést a jegybank 15 bázis pontos kamatemelése.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője kommentárjában kiemelte,  hogy a jegybank nincs túl könnyű helyzetben, hiszen az infláció nagyobb része kínálati oldali, jelenleg csak a másodkörös hatások kivédése, illetve az importált infláció fékezése áll módjában a döntéshozóknak a monetáris szigorítással, illetve az inflációs várakozások tartós feljebb tolódását próbálják megakadályozni. A bejelentés után némileg gyengült a forint az euróval szemben, mivel nem történt meglepetés. A korábban meghirdetett menetrend szerint így év végére 2,1 százalékon állhat majd az alapkamat.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint bár az inflációs folyamatok, illetve a világszerte növekvő energiaárak miatt elképzelhető lett volna nagyobb emelés is, a jegybank kitartott az eredetileg beharangozott havi 15 bázispontos ütem mellett.

A közlemény, illetve a kommunikáció alapján a kamatemelési ciklus novemberben is folytatódhat, mértéke ismét 15 bázispont lehet – tette hozzá.

A kamatemelési ciklus vége egyelőre nem látszik, azt a jegybank addig folytatja, ameddig az az inflációs cél eléréséhez szükséges.

–  mondta.

Ez ugyanakkor üzenet is a piac számára, hogy a monetáris politika elkötelezett az infláció leszorítása mellett. A jegybank jövőbeni döntéseinél két dologra lesz érdemes figyelni Regős Gábor szerint, ami az addig beérkező adatok függvénye: hogy milyen ütemben nő tovább decembertől – az új Inflációs jelentés megjelenése nyomán – az alapkamat, illetve hogy folytatódik-e, és ha igen, milyen ütemben a nemkonvencionális eszközök kivezetése.

Gyengült a forint

Már a kamatdöntés kihirdetése után közvetlenül is jelentősen gyengült a forint a 15 bázispontos emelés hírére, de délután ez tovább folytatódott. Kedd délután negyed négy körül már 362,54 forinton jegyezték az eurót a bankközi devizapiacon, míg a három óra előtti néhány percben alig haladta meg a 361 forintot az euró jegyzése. A dollár 311,31 forinton forgott negyed négykor, és az euróhoz hasonlóan, három óra előtt néhány perccel több mint egy forinttal volt alacsonyabb, 310 forint körül mozgott az árfolyam.

A svájci frank árfolyama a 337 forint közeli szintről 338,41 forintra kúszott le húsz perc leforgása alatt.

A forint gyengülése mögött az állhat, hogy az inflációs kockázatok felerősödésének ellenére a jegybank nem jelezte világosan, hogy milyen lépéseket tesz az erős infláció letörésére.

 

Érdekes lehet számodra:

Ajánljuk még