A tárcavezető az ünnepélyes aláíráson hangsúlyozta, hogy Közép-Európában az energiaellátás biztonsága mindig is kritikus fontosságú stratégiai és nemzetbiztonsági kérdés volt. A földgáz pedig rendkívül fontos szerepet játszik ebben, és ez nem csupán magyar vagy térségbeli, hanem kifejezetten európai jelenség.

Kiemelte, hogy a földgáz-felhasználás mértéke 2020-ban 400 milliárd köbméter volt az Európai Unióban, és mértékadó vélemények szerint ezen energiaforrás jelentősége a belátható jövőben nem is fog csökkenni. Ennek kapcsán elmondta, hogy az EU gázfelhasználásának 48 százaléka tavaly a Gazpromtól származott, s az idei év első hét hónapjában 23 százalékkal nőttek a vállalat európai irányú szállításai. A második helyen a norvég források álltak az előző évben 24 százalékkal.

„Magyarországon az energiaellátás biztonsági, szuverenitási és gazdasági, nem pedig politikai kérdés. A lakásokat, házakat, családi otthonokat politikai állásfoglalásokkal kevésbé, gázzal annál inkább lehet fűteni, és ugyanez igaz az ipar működőképességére is” – fogalmazott.

Szijjártó Péter aláhúzta: a realitás az, hogy valós, működőképes alternatívák hiányában Magyarország energiaellátását jelenleg legbiztonságosabban, legkiszámíthatóbban a Gazprommal kötött hosszú távú szerződés keretében lehet garantálni.

A megállapodás tíz plusz öt évre, azaz tizenöt évre szól, azonban tíz év után van opció a vásárolt mennyiség módosítására, adott esetben csökkentésére.

A szerződés évi 4,5 milliárd köbméter gáz megvásárlására vonatkozik. Ezt a mennyiséget a Gazprom két útvonalon szállítja Magyarországra: 3,5 milliárd köbmétert déli irányból, az október 1-jétől üzembe álló szerb-magyar interkonnektoron keresztül, illetve 1 milliárd köbmétert Ausztria felől.

A külgazdasági és külügyminiszter ezen részletek ismertetését követően azt is elmondta, hogy az ár jóval kedvezőbb, mint amit a most lejáró, 1995-ben megkötött szerződés alapján fizetett a magyar fél. Ennek köszönhetően pedig szerinte megőrizhetők hosszú távon a rezsicsökkentés vívmányai, a magyar fogyasztók továbbra is az egyik legalacsonyabb gázárat fogják fizetni Európában.

Lehet hangzatos nyilatkozatokat tenni diverzifikációról, de a helyzet az, hogy bár Magyarország elvégezte a házi feladatát, számos más szereplő még nem teremtette meg az infrastrukturális feltételeit ennek – mondta.
Augusztus végén jelentették be, hogy egyezség jött létre a Gazprommal a szeptember végén lejáró, most érvényben lévő szerződés helyébe lépő, újabb hosszú távú magyar-orosz gázvásárlási szerződés részleteiről.

A ceremónián Jelena Viktorovna Burmisztrova, a Gazprom elnökhelyettese is üdvözölte a megállapodást, és mindenekelőtt a földgáz fontosságát hangoztatta a beszédében. Rámutatott, hogy a klímacélok teljesítése érdekében különösen fontos ennek a biztonságos és hozzáférhető energiaforrásnak a használata.

Érintette röviden a szállítási útvonalak diverzifikálásának kérdését is, kiemelve, hogy október 1-jétől hat másik európai államot követően már Magyarországra is fog az új déli irányból érkezni földgáz.

Ukrajna tiltakozik

Ukrajna válaszlépéseket tesz

Az ukrán külügyminisztérium a szerződés kapcsán hétfőn közleményt adott ki, amelyben kezdeményezi a szeptember 29-30-án rendezendő Ukrán-Magyar Kormányközi Gazdasági Vegyes Bizottság ülésének elnapolását, ezen kívül az Európai Bizottsághoz fordulnak.

Az ukrán külügyi tárca „meglepődött és csalódott” Magyarország döntése miatt, miszerint 2021. szeptember 27-én Budapesten Ukrajnát elkerülő útvonalon történő gázszállítási szerződést kötött az orosz Gazprom konszernnel.

A közlemény kizárólag politikainak és gazdaságilag megalapozatlannak értékeli a döntést, amely “a Kreml kedvére és Ukrajna nemzeti érdekei, valamint az ukrán-magyar kapcsolatok kárára” született, és amely az ukrán külügyminisztérium szerint nem felel meg az 1991. december 6-án aláírt ukrán-magyar alapszerződés elveinek.

Magyarországnak továbbra is előnyösebb az ukrán tranzitútvonal használata, ami „lehetővé teszi a legrövidebb úton biztonságosan eljuttatni a gázt Európa országaiba” – áll a dokumentumban.

„Szomorúan állapítjuk meg, hogy ez a döntés kárt okoz a kétoldalú ukrán-magyar kapcsolatok pozitív eredményeinek és tendenciáinak”, amelyek elérése érdekében komoly erőfeszítéseket tett az ukrán és a magyar tárcavezető – fogalmaz az ukrán külügyminisztérium.

Emellett az Európai Bizottságtól azt kéri: állapítsa meg, hogy megfelel-e a magyar-orosz gázszerződés az európai energiaügyi szabályoknak – zárul az ukrán külügyminisztérium közleménye.

Orosz reakció a kijevi közleményre 

Ukrajna a szomszédja iránt érzett irigységből fordult az Európai Bizottsághoz azzal a kéréssel, hogy értékelje Magyarországnak a Gazprommal megkötött gázszerződését – írta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő hétfői Telegram-bejegyzésében.

„Amikor partnereink legközelebb meg fognak emlékezni +a totalitarizmus áldozatainak emléknapjairól+, fejükkel a posztszovjet térség felé bólintva, jusson eszükbe, hogy (a rendszer) táptalajául a szomszédok ellen irigységből tett feljelentések szolgáltak” – fogalmazott Zaharova.