×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

A magyar gazdasági csodáról ír a Financial Times

 

Kelet-Európa felemelkedése egy elfeledett sikertörténet, írja a Financial Times neves nemzetközi gazdasági lap hasábjain Ruchir Sharma, a Morgan Stanley Investment Management vezető globális stratégája – olvasható a Mandiner oldalán.

A Szovjetunió bukása után az egykor az új demokráciák bölcsőjének tekintett Kelet-Európát ma széles körben bírálják, mint a „reakciós populizmus” egyfajta inkubátorát: különösen sok kritikát kap Lengyelország és Magyarország. A cikk írója szerint ez a politikai folyamat (amit csak politikai visszafejlődésnek nevez), még érdekesebbé teszi a térség gazdasági folyamatait, ahol korántsem visszacsúszás, hanem óriási fejlődés látszik – írják a Mandineren. 

Ritkán fordul elő, hogy egy ország ténylegesen feljebb lép a fejlődési lépcsőkön, a szegénységből a gazdagságba jutva, folytatja a szerző, rámutatva, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 195 gazdaság folyamatait követi, és közülük ma csak 39-et tart fejlettnek.

A második világháború vége óta pedig mindössze 18 nemzetnek sikerült fejlettségi kategóriát váltani, bekerülve a fejlettek klubjába. Ráadásul ez általában regionálisan kapcsolódó, egymáshoz közeli országoknak, azaz térségeknek sikerült. Sharma szerint először Dél-Európának sikerült a bravúr, beleértve Görögországot és Portugáliát, majd Kelet-Ázsiának, benne Dél-Koreával és Tajvannal. A következő gazdasági „forrópont” pedig Kelet-Európa lehet a szerző szerint.

A fejlettek klubjába legutóbb belépő tíz nemzet közül négy olyan mikroállam vagy terület, mint Puerto Rico és San Marino. A többi viszont Kelet-Európa volt kommunista országa: Csehország és Szlovákia, Litvánia, Lettország, Észtország vagy épp Szlovénia. Az utolsó nagyobb gazdaság (ami a világgazdaság 25 legnagyobb országa közé tartozik mérete alapján) Dél-Korea volt, amely 1997-re érte el a fejlett státuszt.

A globális befektetési cég vezetője szerint a következő szintlépést megvalósító ország térségünkből érkezik majd. Bár az IMF „fejlettségi” definíciója magában foglalja az intézmények minőségét és egyéb szubjektív, nem csak gazdasági tényezőket, a fejlett országok nemzeteinek egy főre jutó jövedelme 17 000 dollár felett van. A küszöbhöz közeli kevesek közül az egyetlen nagy ország Lengyelország, ahol az egy főre jutó jövedelem meghaladja a 15 000 dollárt.

A közgazdász kiemeli, hogy Magyarország a lengyeleknél is egy lépéssel előrébb van, közel 16 000 dollárral, Románia pedig néhány hellyel hátrébb, 13 000 dollárnál.


A fejlődés egyetlen sikerreceptje: az újraiparosítás

A fejlődés titka a folyamatos, erős növekedés. A szakértő szerint lehet egy-egy jó évtized, mint a második világháború után, de ez nem elég, a legtöbb ország viszont nem tud több évtizeden át tartó erős növekedést megvalósítani. A kihívás még nagyobb manapság, amikor épp visszafordul a globalizációs folyamat, a globális kereskedelem és tőkeáramlás lelassul. A felzárkózáshoz a növekedést ilyen körülmények között, nehezített pályán is fenn kell tartani, üzeni a közgazdász.

Aki alá is húzza, hogy ebben a tekintetben is kiemelkedik Kelet-Európa. Az elmúlt három évtizedben Lengyelország éves átlagban több mint 4 százalékkal nőtt, egyetlen évnyi negatív növekedés nélkül (a járvány előtt). A többi volt szovjet államhoz hasonlóan Lengyelország is magasan képzett munkaerővel távozott a tömbből, amely még mindig jól szolgálja a lengyel gazdaságot.

A teljes elemzést ide kattintva olvashatja el.

A címlapfotó illusztráció.