×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Varga Mihály: Közép-Európa újraindítása erősebb lesz, mint az uniós átlag

 

A Kárpát-medence, valamint Közép-Európa gazdasági újraindítása erősebb lesz, mint az EU átlaga – jelentette ki a pénzügyminiszter csütörtökön Sátoraljaújhelyen.

Varga Mihály a Kárpát-medencei Nyári Szabadegyetem gazdasági panelbeszélgetését követően újságírókkal közölte, hogy a kabinet számításai szerint a következő időszakban nagyon komoly gazdasági növekedés indul a régióban.

A térség gazdaságai a járvány előtti szintet meghaladó mértékben nőhetnek, ennek következtében bővül a foglalkoztatás - mondta a pénzügyminiszter.

Hozzátette: a kereslet várható ugrásszerű növekedése miatt emelkedni fognak a fogyasztói árak, ami kedvezőtlenül befolyásolja majd az inflációt.

Emiatt a jegybankok egyre inkább gondolkodnak az infláció fékezésének lehetőségeiről - jegyezte meg.

Varga Mihály hangsúlyozta, az az alap, amelyet a kormány a 2021-es és 2022-es költségvetésben létrehozott, működni fog, a beruházások ösztönzésére, a meglévő munkahelyek megvédésére és újak létrehozására több mint 2 ezer milliárd forint áll rendelkezésre.

Megjegyezte, a kabinet abban bízik, hogy az elmúlt években tapasztalható jövedelemnövekedés folytatódni fog, vagyis tovább emelkednek a bérek és a nyugdíjak, ezzel pedig az emberek is jobban fognak élni.

Varga Mihály a kerekasztal-beszélgetésen az újraindítás gazdasági folyamatait és a térséget érintő kihívásait részletezve arról beszélt, ha folytatódik az erős újraindítás, a növekedés mértéke 5 százalék fölötti lesz mindenhol, a magyar növekedés pedig az elsők között lesz, köszönhetően a következő időszakban folytatódó adócsökkentéseknek és a beruházások további támogatásának.

A pénzügyminiszter az újraindítás következő tényezőjeként a válságkezelés miatt megugró hiány- és adósságszinteket jelölte meg.

Mint mondta, a járvány elleni védekezés miatt lazítani kellett a fiskális politikán, ami az államháztartás hiányát és az államadósságot növelte: előbbi a tavalyi 8,1 százalékról mára 7,5 százalékra csökkent, az adósságszint pedig 65 százalékról 87 százalékra ugrott, de ez a tendencia minden országra jellemző volt az Európai Unióban.

Az Eurostat frissen megjelent elemzései szerint ebben a két mutatóban Magyarország „belesimul" az európai átlagba, míg az EU átlag adósságállomány-szintje 92,9 százalék, az eurózónáé pedig 100,5 százalék, addig a magyar mélyen ezek alatt az adatok alatt van –ismertette a miniszter, jelezve, a hiány tekintetében sem várható nagyobb fordulat a következő hónapokban.

Varga Mihály szerint a visszatérő munkaerőhiány ismét tartós kihívás lehet az európai országokban. Emlékeztetett, 4,5 millió ember dolgozik jelenleg Magyarországon, a munkanélküliségi ráta 4 százalék alá esett, egyes szektorok viszont munkaerőhiánnyal küzdenek.

A várhatóan megugró munkabérekről és a növekvő fogyasztásról szólva azt mondta, hat százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, az online kasszák napi forgalmi adatait nézve ez már magasabb adat, mint 2019-ben.

Megjegyezte, az infláció emelkedésére a növekvő bérek és a kereslet mellett a nemzetközi folyamatok - például a szállítási- és értéklánc problémák - is hatással vannak, utóbbi remélhetően nem fog tartós inflációs hatást okozni.

A beszélgetésen Marek Matraszek, a CEC Government Relations elnöke hozzászólásában kulcsfontosságú kihívásnak nevezte Közép-Európa számára azt, hogy a világjárvány utáni környezetben milyen mértékben tud hatékonyan versenyezni Nyugat-Európával.

Franciaország és Németország a saját gazdasága és ipara számára akarnak előnyöket az Európai Unión belül, az Északi-áramlaton keresztül érkező olcsó orosz gázzal például a német vegyipar fog hatékonyabban versenyezni az európai piacon - vélekedett a szakértő.

Marek Matraszek megjegyezte, további fontos kérdés, hogy Közép-Európa kormányai hogyan tudnak együttműködni egymással a zöld energia, illetve a megújuló energiák felhasználásának kérdésében.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke elmondta, az elmúlt öt évben a magyar kormány által indított Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program keretében a Vajdaságban, Erdélyben, a Felvidéken és Kárpátalján támogatták vállalkozások indítását. Kárpátalján az idegenforgalom és a mezőgazdaság területén igen szép eredményeket értek el, közel tízezer új vállalkozás kezdhette meg működését – tette hozzá a KMKSZ elnöke.