×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Formabontó megoldást javasoltak a nyugdíjrendszer átalakítására

 

A jelenlegi, folyó fizetésen alapuló nyugdíjrendszer buktatói napjainkban mutatkoznak meg leginkább. A Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciáján javasolt pontrendszer alapú nyugdíjkifizetés a gyermekek számától tenné függővé a nyugdíj összegét és a nyugdíjkorhatárt is.

A Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztályának a nyugdíjrendszer és a gyermekvállalás kapcsolatáról szóló szakmai kerekasztal-beszélgetésén elhangzott: folyó fizetéssel működő modern nyugdíjrendszer hiányosságai manapság jönnek elő igazán – jelent meg a növekedés.hu elemzésében.

Az előadók szerint a jelenlegi nyugdíj-rendszer fenntarthatóságának legnagyobb hiányossága, hogy az alapja a jövő nemzedék járulékfizetési képessége, és mivel a garantőr szerepét az állam látja el, gyakorlatilag semmiféle tartalék nem áll rendelkezésre a rendszer mögött. További problémát jelent a nyugdíjak mögött álló implicit államadósság, amelyet az állam a nyugdíjak fizetésére hitelként felvesz, és ugyan nominálisan nem jelenik meg adósság formájában, de valójában létezik. Emellett a a népesség folyamatos növekedését feltételezi.

Banyár József, a Corvinus Egyetem tanára szerint a múlt század hetvenes éveitől a létező nyugdíjrendszer működése vezetett oda, hogy csökkenni kezdett a gyerekszám, anyagilag egyszerűen nem éri meg gyermeket nevelni. A rendszer azóta saját maga alatt vágja a fát.

Megoldás az lehetne, ha figyelembe vennék, hogy ki hány gyerekkel járult hozzá a nyugdíjrendszer fenntartásához, a nyugdíjat pedig ennek az arányában járna, amelyben a végső finanszírozó maga a felnevelt gyermek. Mivel a gyermek neveléséhez a társadalom, azaz a gyermektelenek adója is hozzájárul valamilyen arányban, a nyugdíjrendszer korszerűsítésekor szintén figyelembe kellene venni.

A javasolt rendszerben a nyugdíj összegének meghatározása pontozás alapján történne, a pontokhoz a gyermekek nevelésében résztvevők minden felnevelt gyermek után jutnának hozzá.

Az adott évben érkező befizetéseket, ami valójában a gyermeknevelés törlesztése, az adott évben nyugdíjban lévők pontjai arányában osztanák szét. Így a gyermekteleneknek jóval kisebb lenne a nyugdíja, vagy az ő nyugdíjkorhatárukat meg kellene emelni.

Ezzel párhuzamosan azonban létrejönne egy másik nyugdíjpillér, ahova az emberek a munkába állástól egy meghatározott összeget fizetnének, amelyből finanszírozható lehet a normál nyugdíjkorhatár és a megemelt nyugdíjkorhatár közötti időszak azoknak, akik gyermektelenek maradnak. Ennek előnye lehet, hogy amikor megszületik valakinek az első majd a második gyermeke, akkortól nem szükséges a pillérbe fizetés, hiszen ezt követően ez az összeg a gyermekekre fordítható.

a címlapfotó illusztráció