Gyurcsányék rezsiprogramja a háztartások több mint felét negatívan érintené

 

A Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje, Dobrev Klára közműminimumot és fogyasztáshoz kötött, progresszívan emelkedő energiaárakat vezetne be a háztartások körében, ám ez a háztartások több mint felét negatívan érintené – erről beszélt Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energetika üzletágának vezetője.

Miért pont ilyen programot hangoztat a Demokratikus Koalíció, amikor a párt elnöke, Gyurcsány Ferenc kormányzása idején folyamatosan emelkedett a rezsi, a közműveket eladták, amiket gyakorlatilag az Orbán-kormány szerzett vissza, a legfontosabb közműveket. Az energiaszolgáltatás nemzeti kézbe került, ezzel valósítható meg a rezsicsökkentés, és eljutottunk oda, hogy Európában a legolcsóbb Magyarországon az elektromos áram és a gáz – hangzott el a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A közműminimum-program két ismert baloldali politikai termék, az alapjövedelem és a luxusadó energetikába ültetése.


A probléma az sokkal inkább az vele, hogy koncepcionálisan hibás elképzelésre épült, több szempontból is. Az egyik probléma a közműminimummal az az, hogy a magyar háztartások energiafogyasztási szerkezete és energiafogyasztásának mértéke nem feleltethető meg egyértelműen azok gazdagságával

– mondta Hortay Olivér.

Ez a Demokratikus Koalíció egy korábbi, 2018-as javaslata, amivel előállt. Három sávot határoz meg a háztartási energia áraiban. Lenne egy minimális sáv – ez földgázban havi 15 köbméter fogyasztást jelent, villamos energiában pedig 50 kilowattórát –, ami alatt nem kellene fizetni az energiaköltségekért, majd lenne egy második sáv, amiről kevés információnk van, hogy mi az elképzelés, és utána 80 köbméter gázfogyasztás és 200 kilowattóra villamosenergia-fogyasztás fölött jelentősen növekvő energiadíjat javasol – magyarázta a szakértő.

A Századvég elemzői tanulmányozták, hogy hogyan érintené a háztartásokat a DK javaslata. Az alsó kategória alá eső magyar háztartásoknak az aránya kevesebb mint öt százaléka; a felső kategória fölé esőket, a háztartások több mint a felét negatívan érintené, ráadásul a téves szakmai koncepciót jól mutatja az is, hogy azok a háztartások, amelyek a leginkább rászorulók, nem kerülnének a kedvezményes kategóriába, mert jellemzően nem villamos energiát vagy földgázt használnak fűtésre, hanem szilárd tüzelőanyagokat – emelte ki Hortay Olivér.

A legtehetősebb háztartások helyzetét pedig nem nehezítené meg, mert ezek jellemzően energiahatékony infrastruktúrával felszereltek. Azonban a nagycsaládosokat mindenképp hátrányosan érintené, mert nagyobb háztartást visznek és alsó középosztálybeliek.

Ez azzal járna, hogy a jelenlegi rezsiprogram felborulna, és a családok többségének megemelkedne a rezsiszámlája.

Az elmúlt nyolc évben az Európai Unióban Magyarországon csökkent a legnagyobb arányban az energiaszegény háztartásoknak az aránya, tehát azok, akiknek anyagi probléma miatt gondot okoz befizetni a rezsit, vagy nem tudják felfűteni a a lakásukat, ezeknek az aránya Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben.

Európában ma Magyarországon a legalacsonyabbak a rezsiköltségek, és ez minden háztartásnak, minden embernek segítséget jelent, a kormány jelenlegi rezsiprogramja az egyik legsikeresebb program.

Azzal, hogy a Demokratikus Koalíció a háztartásoknak több mint a felét gazdagnak minősíti, és jelentősen növelni akarja az energia díjait, ez az eredmény megszűnne.

Századvég elemzése szerint egyértelműen látszik, hogy

a DK programja leginkább azokat a családokat sújtaná, ahol sok gyerek van, és a nagyszülők is ott élnek.

Ez egy 2018-as korábbi program, amit most Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje újrakeretezett, és  zöldprogramként próbálja eladni, azonban ez nem egy zöldprogram. A rezsicsökkentés egyik pozitív hatása környezetvédelmi szempontból az az, hogy a gázár drasztikus csökkenésével megnőtt azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek szilárd tüzelőanyagról átálltak gázra, és ennek köszönhetően a szállópor-koncentráció, a légszennyező anyagok kibocsátott mennyisége csökkent – hangsúlyozta Hortay Olivér.


A teljes beszélgetést itt hallgathatja vissza.

A címlapfotó illusztráció.